Fintech Világa

Епизоди

• Véget érhet a papírmunka: teljesen átalakul a vállalati bankolás 20.07.2026 17мин

  A lakossági bankolásban ma már természetes, hogy egy számlát néhány perc alatt, teljesen online lehet megnyitni. A vállalkozások számára azonban ez sokáig elképzelhetetlen volt: papírok, hosszú ügyintézés és több bankfióki látogatás kísérte a folyamatot. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgettek, hogyan jutott el a vállalati bankolás odáig, hogy ma már teljesen online, end-to-end módon is lehet számlát nyitni, és hogyan változik a bankok szerepe a digitalizáció korában. A vállalkozók ugyanazt az élményt várják el, mint lakossági ügyfélként A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a vállalkozók elvárásai jelentősen megváltoztak. Amit néhány éve még csak a lakossági ügyfelek vártak el – gyors, egyszerű és digitális ügyintézést –, az ma már a kisvállalkozások számára is alapvető igény. A CIB Bank ezért néhány éve teljesen újragondolta a vállalati számlanyitás folyamatát. Első lépésként jelentősen leegyszerűsítették a személyes ügyintézést: a korábbi több száz oldalas dokumentáció és a rengeteg aláírás helyett ma már jóval gyorsabb és átláthatóbb folyamat várja az ügyfeleket. A következő lépés ennél is nagyobb változást hozott. A bank lehetővé tette, hogy a vállalkozások teljes egészében online, papírmentesen nyissanak számlát, anélkül hogy egyszer is be kellene menniük egy bankfiókba. A digitalizáció nem váltja ki a személyes tanácsadást Bár egyre több folyamat költözik online térbe, a beszélgetés résztvevői szerint ez nem jelenti azt, hogy a személyes banki kapcsolatok elveszítenék jelentőségüket. Az adminisztratív feladatokat érdemes automatizálni, hiszen ezek csak időt vesznek el az ügyféltől és a banki tanácsadótól egyaránt. A felszabaduló időt viszont olyan beszélgetésekre lehet fordítani, ahol valódi értéket jelent az emberi szakértelem: finanszírozási döntésekre, vállalkozásfejlesztésre vagy pénzügyi tanácsadásra. A cél tehát nem az, hogy minden digitálissá váljon, hanem az, hogy az ügyfél maga dönthesse el, mikor szeretne online ügyet intézni, és mikor igényli egy szakértő segítségét. A bank szerepe túlmutat a számlavezetésen A műsorban szóba került a beyond banking szemlélet is, amely egyre meghatározóbb a vállalati bankolásban. Ennek lényege, hogy a bank nem pusztán pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, hanem olyan megoldásokat kínál, amelyek a vállalkozás mindennapi működését is egyszerűbbé teszik. Ide tartoznak például a digitális fizetési megoldások, az online igényelhető szolgáltatások vagy éppen a SoftPOS, amely külön terminál helyett egy mobiltelefonból alakít ki bankkártya-elfogadó eszközt. Ez különösen vonzó lehet kisebb vállalkozások vagy egyéni vállalkozók számára, akik így külön hardver beszerzése és fenntartása nélkül fogadhatnak elektronikus fizetéseket. A mesterséges intelligencia segíthet, de a bizalom továbbra is kulcskérdés A mesterséges intelligencia szerepe természetesen a banki digitalizációban is felmerült. Fetter István szerint az AI egyre több területen nyújthat segítséget, ugyanakkor a bankszektorban a biztonság minden más szempontot megelőz. A bankok rendkívül szigorú szabályozási környezetben működnek, ezért csak olyan AI-megoldások alkalmazhatók, amelyek megbízhatóan és ellenőrizhetően működnek. Bár a jövőben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kaphat a tanácsadásban is, a következő években továbbra is meghatározók maradnak az emberi bankárok, különösen az összetettebb pénzügyi döntések során. A fintechek és a hagyományos bankok már nem egymás ellen dolgoznak A beszélgetésből az is kiderült, hogy a banki digitalizáció ma már sok tekintetben ugyanabba az irányba halad, amerre korábban a fintech vállalatok indultak el. Az egyszerűbb ügyfélélmény, a gyorsabb folyamat...
• Több százezren juthatnak könnyebben extra bevételhez egy új magyar platform segítségével 13.07.2026 19мин

  A munka világa látványos átalakuláson megy keresztül. Egyre több vállalat küzd munkaerőhiánnyal, miközben sok munkavállaló szeretne többet keresni, de nem tud vagy nem akar hagyományos másodállást vállalni. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Birizdó Ádám, a Giggle munkaerőpiaci-platform társalapítója arról beszélgettek, hogyan formálja át a rugalmas foglalkoztatás a munkaerőpiacot, kiknek jelenthet valódi lehetőséget a gig economy, és milyen párhuzamokat lehet állítani a fintech platformokkal. Egyszerre van munkaerőhiány és kihasználatlan munkaerő Első pillantásra ellentmondásosnak tűnik a jelenlegi helyzet: miközben számos vállalat nem talál elegendő dolgozót, rengetegen szeretnének több munkát vállalni. Ennek egyik oka, hogy sok magyar háztartás számára egyetlen fizetés már nem biztosít elegendő anyagi mozgásteret. A Giggle társalapítója arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon közel egymillió olyan munkaképes korú ember él, aki valamilyen okból éppen nincs jelen a munkaerőpiacon. Emellett sokan dolgoznak teljes vagy részmunkaidőben, de szívesen vállalnának heti néhány órányi pluszmunkát is, ha azt saját időbeosztásukhoz tudnák igazítani. A vállalatok oldalán sem egyszerűbb a helyzet. Sok iparágban nem állandó a munkaerőigény, hanem napi, heti vagy szezonális ingadozások jellemzik. Egy logisztikai központnak egyik nap negyven emberre lehet szüksége, míg egy kisebb vendéglátóhelynek másnap csupán egyetlen plusz dolgozóra. A műszakalapú foglalkoztatás új lehetőségeket nyit A Giggle erre a problémára kínál megoldást egy digitális piactérrel, ahol nem hagyományos állásokat, hanem konkrét műszakokat és feladatokat lehet meghirdetni. A rendszer lényege, hogy a munkavállaló néhány perc alatt regisztrálhat, kiválaszthatja a számára megfelelő munkát, és elfogadás esetén akár már másnap dolgozhat. A munkáltató számára ugyanilyen fontos előny, hogy gyorsan találhat megfelelő embert váratlan vagy szezonális munkaerőigény esetén. A modell mára jelentős méretet ért el: a platformnak közel 200 ezer regisztrált munkavállalója és több mint 3500 vállalati partnere van, az elmúlt négy évben pedig több mint másfél millió ledolgozott munkaórát közvetített. A rugalmasság nemcsak a diákoknak szól A gig economy kapcsán sokan elsősorban a diákokra gondolnak, a valóság azonban ennél jóval sokszínűbb. A platformot használják kismamák, nyugdíjasok, két munka között lévők, vállalkozók és olyan teljes állásban dolgozók is, akik szeretnék kiegészíteni jövedelmüket. A beszélgetés szerint az aktív felhasználók nagyjából kétharmada rendelkezik főállással, és jellemzően heti egy-két plusz műszakot vállal. Külön előnyt jelent azoknak is, akik szezonális szakmákban dolgoznak – például a rendezvényiparban vagy a szépségiparban –, hiszen a szabad időszakokat könnyebben tölthetik ki alkalmi munkákkal. A munkaerőpiac is a fintech útját járja A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a gig economy fejlődése sok szempontból emlékeztet arra, ahogyan a fintech cégek átalakították a pénzügyi szolgáltatásokat. Ahogy a fintech vállalatok felgyorsították és leegyszerűsítették a korábban lassú és papíralapú banki folyamatokat, úgy digitalizálják ezek a platformok a munkaerő-közvetítést. A hangsúly a gyors ügyintézésen, az átlátható feltételeken és a valós idejű összekapcsoláson van. A beszélgetésben elhangzott egy másik érdekes párhuzam is: a crowdfundinghoz hasonlóan itt sem néhány nagy szereplőre épül a rendszer, hanem sok kisebb hozzájárulás teremti meg a teljes kapacitást. Rengeteg ember vállal heti néhány órányi munkát, amely önmagában kevésnek tűnhet, összességében azonban jelentős munkaerő-tartalékot jelent a gazdaság számára. Az értékelések felértékelődnek a digitális munkaerőpiacon A beszélgetés végén szóba kerü...
• Felnőttek a fintechek: már nem a növekedés, hanem a teljesítmény számít 06.07.2026 20мин

  A fintech szektor az elmúlt években komoly hullámvasúton ment keresztül. A pandémia idején látott robbanásszerű növekedést finanszírozási nehézségek, leépítések és piaci tisztulás követte, most azonban ismét pozitívabb képet mutat az iparág. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Turny Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) AI Transformation Directora a BCG júniusi fintech riportjának legfontosabb megállapításait elemezte. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott: a fintech szektor új fejlődési szakaszba lépett, ahol már nem a hangzatos ígéretek, hanem a nyereségesség, a mérethatékonyság és a mesterséges intelligencia határozza meg a versenyt. Felnőtt a fintech szektor: egyre több vállalat termel nyereséget A BCG elemzése szerint jelentős fordulat történt az iparágban. Néhány évvel ezelőtt még a legnagyobb nyilvánosan működő fintech vállalatok kevesebb mint fele volt nyereséges, mára azonban közel háromnegyedük pozitív eredményt termel. A szakértők szerint ez jól mutatja, hogy lezárult az a korszak, amikor elegendő volt egy jó történet vagy egy látványos növekedési ígéret ahhoz, hogy a befektetők finanszírozzanak egy vállalkozást. Az elmúlt évek piaci tisztulása során azok maradtak talpon, amelyek valóban fenntartható üzleti modellt tudtak felépíteni. A fintech így egy jóval érettebb, kiszámíthatóbb iparággá vált, ahol a stabil működés és a hosszú távú eredményesség került előtérbe. Már nem a bankok vásárolják fel a fintech cégeket A riport egyik legérdekesebb megállapítása, hogy megváltozott a felvásárlások szerkezete. Korábban elsősorban a hagyományos pénzintézetek vásároltak fintech vállalatokat, ma azonban egyre gyakrabban maguk a fintech cégek válnak felvásárlóvá. Ez azt jelzi, hogy a piac belső konszolidációja felgyorsult. A szereplők nem csupán túlélni szeretnének, hanem platformokat építenek, szolgáltatásokat egyesítenek és nagyobb ökoszisztémák létrehozására törekednek. A beszélgetés résztvevői szerint ez az egész szektor számára kedvező folyamat, hiszen nem csődhullám, hanem tudatos építkezés révén alakulnak ki erősebb piaci szereplők. Az AI átírja az ügyfélszerzés szabályait A riport egyik központi témája a mesterséges intelligencia volt. A szakértők szerint az AI már nem egyszerűen egy új technológia, hanem alapjaiban alakítja át a fintech vállalatok működését. Különösen nagy változást hozhat az úgynevezett "zero-click" ügyfélélmény. A jövőben egyre többször nem közvetlenül egy bank vagy fintech alkalmazását nyitjuk meg, hanem egy AI-asszisztenssel beszélgetünk, amely kiválasztja számunkra a legjobb pénzügyi szolgáltatást, végrehajtja a tranzakciókat, vagy akár teljes pénzügyi folyamatokat kezel. Ez teljesen új helyzetet teremt. Korábban az Open Banking kapcsán attól tartottak a bankok, hogy elveszítik az ügyfélkapcsolatot, ez azonban végül nem következett be. Most viszont valóban megjelenhetnek olyan AI-platformok, amelyek a felhasználó elsődleges pénzügyi felületévé válnak, miközben a bankok és a fintech cégek egyre inkább háttérszolgáltató szerepet tölthetnek be. Megjelentek az AI-native fintech vállalatok A beszélgetés során szóba került az AI-native fintech cégek megjelenése is. Ezek a vállalatok már eleve mesterséges intelligenciára építik teljes működésüket, így lényegesen kisebb csapattal, gyorsabban és hatékonyabban tudnak fejleszteni. A vendégek szerint ez új versenyhelyzetet teremt. A hagyományos bankoknak egyszerre kell megőrizniük meglévő piaci pozíciójukat és felgyorsítaniuk saját digitális átalakulásukat, miközben a korábban piacformálónak számító fintech cégeknek is alkalmazkodniuk kell az új kihívókhoz. A mesterséges intelligencia ugyanakkor a bankok számára is komoly lehetőséget jelenthet. A régi, sokszor évtizedek óta működő banki rendszerek modernizálása eddig rendkívül...
• SpaceX, AI és a következő tőzsdei hullám - merre tart a techpiac? 29.06.2026 18мин

  A SpaceX tőzsdei bevezetése nemcsak az év egyik legnagyobb IPO-ja lett, hanem újabb lendületet adott annak a vitának is, hogy meddig tarthat az AI-részvények szárnyalása. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Naszádos Zoltán, a WOOD & Company partnere arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a tőkepiacokat, miért vált a SpaceX sokkal többé egy űripari vállalatnál, és mire számíthatunk az OpenAI vagy az Anthropic esetleges tőzsdei megjelenésekor. A SpaceX már régen nem csak rakétákról szól Bár a SpaceX neve továbbra is az űriparral forrt össze, a vállalat bevételeinek és nyereségének legfontosabb forrása ma már a Starlink. A műholdas internetszolgáltatás kiszámítható, folyamatos bevételt termel, miközben a rakétaindítások, az űripari fejlesztések és az új technológiai projektek inkább hosszú távú növekedési lehetőséget jelentenek. A beszélgetés résztvevői szerint éppen ez teszi különlegessé a vállalat értékelését. A befektetők nem kizárólag a jelenlegi eredményeket árazzák, hanem azt is, hogy a SpaceX milyen új piacokat nyithat meg a következő években. Hasonló jelenség volt megfigyelhető korábban az Amazon vagy a Tesla esetében is, amelyek hosszú ideig inkább jövőbeli lehetőségként, mint hagyományos értelemben vett profittermelő vállalatként szerepeltek a tőzsdén. Az AI-láz új nyertese az infrastruktúra A beszélgetés egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének legnagyobb nyertesei nem feltétlenül maguk az AI-modelleket fejlesztő cégek lesznek, hanem azok, akik kiszolgálják őket. A SpaceX az elmúlt hónapokban olyan adatközponti infrastruktúrát épített ki, amelyet többek között a Google és az Anthropic is bérel. A vállalat több százezer NVIDIA GPU-ra épülő kapacitással rendelkezik, amelyre a legnagyobb AI-fejlesztők is támaszkodnak modelljeik tanításához és működtetéséhez. A szakértők szerint ezzel egy újfajta függőségi viszony kezd kialakulni. Ahogy korábban a felhőszolgáltatók váltak megkerülhetetlenné a digitális gazdaságban, úgy most az AI-infrastruktúrát biztosító szereplők kerülhetnek kulcspozícióba. Egy jól kiépített adatközpont ma már stratégiai jelentőségű eszköz lehet. Az AI elszívja a tőkét más technológiai szektoroktól A beszélgetés során szóba került az is, hogy a befektetői figyelem látványosan átrendeződött. Míg néhány évvel ezelőtt a fintech startupok vagy más technológiai vállalkozások számítottak a kockázati tőke első számú célpontjainak, ma a források jelentős része az AI-cégek felé áramlik. Suppan Márton szerint korábban a befektetők még hajlandók voltak pusztán a növekedési ígéretre finanszírozni egy-egy vállalatot, most azonban ez a szerep szinte teljes egészében a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeké lett. Emiatt több más technológiai terület tőkebevonása is nehezebbé vált. Ugyanakkor Naszádos Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi rendkívül bőséges likviditás hosszú távon aligha marad fenn változatlan formában. A technológia valószínűleg tartósan velünk marad, de az nem biztos, hogy a részvényárfolyamok is örökké ugyanilyen optimizmust tükröznek majd. Mit hozhat az OpenAI és az Anthropic tőzsdére lépése? A beszélgetés végén a várható AI-IPO-k kerültek előtérbe. A résztvevők szerint különösen az OpenAI esetleges tőzsdei bevezetése válthat ki rendkívüli érdeklődést. A ChatGPT-nek már közel egymilliárd heti aktív felhasználója van, így a vállalat ismertsége messze túlmutat a technológiai szektoron. Egy ilyen méretű felhasználói bázis komoly lakossági befektetői keresletet generálhat, ami önmagában is jelentős hatással lehet a részvény árfolyamára. Ugyanakkor a szakértők arra is emlékeztettek, hogy a legismertebb technológiai vállalatok IPO-i sem mindig jelentettek azonnali sikert a tőzsdén. A Faceboo...
• Az AI-írástudás lesz az új alapkompetencia a jövőben 22.06.2026 20мин

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Murvai Tamást, az AI Kihívás alapítóját látták vendégül, akivel egy olyan témát jártak körül, amely ma már nemcsak a technológiai szakembereket érinti, hanem gyakorlatilag minden dolgozót, vállalkozót és cégvezetőt: a mesterséges intelligencia használatának valódi képességét, vagyis az AI-írástudást. A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy miközben az AI-eszközök használata robbanásszerűen terjed, a tudatos és eredményes alkalmazásuk terén Magyarország komoly lemaradásban van.  Nem az AI-t kell bevezetni, hanem a problémákat kell megoldani A mesterséges intelligencia körüli lelkesedés az elmúlt években szinte minden szektort elért. A ChatGPT, a Gemini és a hasonló rendszerek felhasználóinak száma világszerte százmilliókban mérhető, Magyarországon pedig egyre több vállalat és magánszemély próbálja ki ezeket az eszközöket. A használat azonban önmagában még nem jelent valódi felkészültséget. Ma az a legnagyobb probléma, hogy sokan ugyan már használják az AI-t, de nem tudják igazán, mire és hogyan érdemes alkalmazni. A cégek jelentős részénél megjelentek a különböző mesterséges intelligencia alapú eszközök, ugyanakkor kevés helyen létezik átgondolt stratégia, szabályozás vagy szervezeti szintű felkészülés. A helyzetet tovább nehezíti, hogy sok vállalatnál még az alapvető digitalizációs folyamatok sem kiforrottak. Murvai Tamás szerint sok vállalat rossz kérdést tesz fel, amikor azzal keresi meg a szakértőket, hogy „vezessünk be AI-t”. A helyes megközelítés ehelyett az lenne, hogy először feltárják a valódi üzleti problémákat, majd megvizsgálják, milyen eszközökkel lehet azokat megoldani. Számos esetben a megoldás nem is feltétlenül mesterséges intelligencia, hanem egy egyszerűbb automatizáció vagy a folyamatok rendbetétele. Amíg egy szervezetben még mindig kézzel másolják az adatokat egyik rendszerből a másikba, vagy Excel-táblák között vándorolnak az információk, addig önmagában az AI bevezetése nem fog érdemi eredményt hozni. A szakértők szerint a siker kulcsa nem a legújabb technológia kiválasztása, hanem annak felismerése, hogy pontosan milyen problémát szeretnénk megoldani. A promptolás kora véget érhet A beszélgetés egyik legérdekesebb állítása az volt, hogy a korábban rendkívül népszerű prompttréningek jelentős része már elveszítette aktualitását. A nagy nyelvi modellek fejlődésével ugyanis egyre kevésbé van szükség hosszú, bonyolult utasításokra. Az új rendszerek képesek értelmezni a felhasználó korábbi tevékenységét, szokásait és kontextusát, így sok esetben néhány egyszerű mondat vagy akár néhány szó is elegendő a kívánt eredmény eléréséhez. Ez alapvetően megváltoztatja a mesterséges intelligencia használatáról alkotott képet. Nem az lesz sikeres felhasználó, aki a legösszetettebb promptokat tudja megírni, hanem az, aki világosan képes megfogalmazni, mit szeretne elérni. Az AI-írástudás valójában kommunikációs készség A műsor egyik visszatérő gondolata volt, hogy az AI használata sokkal inkább kommunikációs, mint technológiai kérdés. A mesterséges intelligencia ma már olyan szintre jutott, ahol a felhasználónak nem kell értenie a modellek működésének technikai részleteit. Ahogyan egy autó vezetéséhez sem szükséges ismerni a motor minden alkatrészét, úgy az AI hatékony alkalmazásához sem kell programozónak lenni. Sokkal fontosabb, hogy valaki képes legyen logikusan és érthetően megfogalmazni a problémáit. Azok az emberek, akik korábban is jól kommunikáltak, jól strukturálták a gondolataikat és világosan tudták definiálni a céljaikat, ma is előnyben vannak. A mesterséges intelligencia ezt a különbséget egyszerűen láthatóbbá teszi. A későn érkezők még nem maradtak le Az adás egyik optimista üzenete, hogy az AI-forradalom jelenlegi szakaszában még azoknak is...
• A ChatGPT már nem egy chatbot, hanem új digitális piactér 15.06.2026 20мин

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Taub Alexandra solution architecttel beszélgetett egy olyan fejlesztésről, amely mérföldkő a magyar fintech és AI szektor számára: elkészült az első magyar fejlesztésű ChatGPT-applikáció, a Hungarian Fintech Explainer. Az új megoldás nem csupán technológiai érdekesség, hanem jól mutatja azt is, hogyan alakul át a digitális tartalmak terjesztése és a vállalatok online jelenléte az AI korszakában. Az OpenAI tavaly év végén nyitotta meg a lehetőséget arra, hogy külső fejlesztők saját alkalmazásokat integráljanak a ChatGPT ökoszisztémájába. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak nem kell elhagyniuk a ChatGPT felületét ahhoz, hogy különböző szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Suppan Márton egy egyszerű példával érzékeltette a változás jelentőségét. Egy síutazás megszervezése során korábban hosszú órákat is igénybe vett volna a megfelelő szállás felkutatása, az útvonal megtervezése és az információk összegyűjtése. A ChatGPT és a Booking.com integrációjával azonban mindez néhány perc alatt megoldhatóvá vált: a mesterséges intelligencia figyelembe veszi az utazási szokásokat, az útvonalat, a speciális igényeket, majd konkrét ajánlatokat tesz. A háttérben egy óriási üzleti lehetőség húzódik meg. A ChatGPT heti aktív felhasználóinak száma már megközelíti az egymilliárdot, így az OpenAI olyan digitális piacteret hozott létre, ahol a fejlesztők közvetlenül érhetik el a világ egyik legnagyobb online közösségét. Öt hónapos út az első magyar ChatGPT-appig A Peak szinte azonnal felismerte a lehetőséget. Amikor az OpenAI 2024 októberében először kommunikálta a fejlesztői piactér megnyitását, a csapat már néhány napon belül elkezdte tanulmányozni az új rendszert. Az első alkalmazásokat december végén töltötték fel, azonban a jóváhagyási folyamat korántsem bizonyult egyszerűnek. Taub Alexandra elmondása szerint az OpenAI részéről kevés konkrét útmutatás állt rendelkezésre, az alkalmazásokat többször is elutasították, és a teljes folyamat végül közel öt hónapig tartott. A nehézségek ellenére a Peak számára nem csupán maga az elkészült alkalmazás jelent értéket, hanem az a tudás és tapasztalat is, amelyet a folyamat során megszereztek. A technológiai megvalósítás önmagában nem volt különösebben bonyolult, az igazi kihívást az OpenAI ökoszisztémájának megértése és a jóváhagyási folyamat sikeres végigvitele jelentette. Tízezer fintech cikk egyetlen AI-asszisztensben A Hungarian Fintech Explainer lényege egyszerű: a Peak a fintech.hu több mint tíz év alatt felépített tudásbázisát integrálta a ChatGPT rendszerébe. A megoldás közel tízezer fintech témájú cikket tesz kereshetővé és feldolgozhatóvá AI-natív formában. A felhasználók gyakorlatilag beszélgethetnek a fintech.hu teljes archívumával, riportokat generálhatnak, összefoglalókat kérhetnek vagy konkrét piaci trendeket elemezhetnek. A fejlesztés egyik legnagyobb előnye, hogy megszünteti a nyelvi korlátokat. Míg a fintech.hu alapvetően magyar nyelvű platformként működik, az alkalmazás a ChatGPT képességeit kihasználva bármilyen nyelven képes válaszolni. Egy japán, német vagy brazil felhasználó ugyanúgy hozzáférhet a magyar fintech szakmai tudáshoz, mintha az eredetileg az ő anyanyelvén készült volna. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar fintech szakértelem először válhat valóban globálisan elérhetővé. A ChatGPT lehet a következő szuperapp A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor a Peak alapítója a ChatGPT jövőjéről beszélt. Véleménye szerint az OpenAI platformja már nem egyszerű chatbotként fejlődik tovább, hanem egy olyan „szuperapp” irányába halad, amely számos szolgáltatást egyetlen felületen egyesít. Hasonló modell már létezik Kínában a WeChat és az Alipay esetében, amelyek több százmillió, illetve milliárdos felhasználói bázissal...
• Így tesz minket függővé a BNPL 08.06.2026 16мин

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a Buy Now, Pay Later (BNPL) jelenséget járta körül. A beszélgetés középpontjában nem csupán a részletfizetési modell üzleti sikere állt, hanem annak pszichológiai háttere, a fogyasztói viselkedésre gyakorolt hatása, valamint a szabályozási és pénzügyi kockázatok is. A Buy Now, Pay Later, vagyis a „vásárolj most, fizess később” modell néhány év alatt a fintech szektor egyik legnagyobb sikertörténetévé vált. A konstrukció lényege egyszerű: a vásárló azonnal megkapja a terméket, miközben annak árát később, jellemzően több részletben fizeti ki. A modell népszerűsége nem véletlen. A pszichológusok régóta beszélnek az úgynevezett „pain of paying”, vagyis a fizetés fájdalmának jelenségéről. Amikor készpénzzel fizetünk, fizikailag is érzékeljük a pénz elvesztését, ami tudat alatt visszatart bennünket a költekezéstől. A digitális fizetések már jelentősen csökkentették ezt az érzést, a BNPL pedig még egy lépéssel tovább megy: a vásárlás és a fizetés időben teljesen elválik egymástól. Ennek eredményeként a fogyasztó a vásárlás örömét azonnal megkapja, miközben a pénzügyi következmények csak később jelentkeznek. Ez a mechanizmus jelentősen növeli a vásárlási hajlandóságot, és kutatások szerint a BNPL-t használó ügyfelek átlagosan többet is költenek, mint azok, akik hagyományos fizetési módokat választanak. Dopaminlöket a fintech köntösében A BNPL sikerének egyik kulcsa, hogy tökéletesen illeszkedik a modern digitális fogyasztói szokásokhoz. Az azonnaliság korában élünk: streaming szolgáltatások, ételkiszállítás, mobilfizetések és néhány kattintással elérhető szolgáltatások vesznek körül bennünket. A fintech cégek pontosan tudják, hogy a vásárlási folyamat során minden súrlódás csökkenti a konverzió esélyét. Ezért alkalmaznak egyszerű felületeket, gyors jóváhagyási folyamatokat, gamifikációs elemeket és különböző mikrointerakciókat. A cél az, hogy a vásárlás minél könnyebb és kellemesebb élmény legyen. A Klarna, az Afterpay és más vezető BNPL-szolgáltatók alkalmazásai már inkább hasonlítanak lifestyle platformokra, mint hagyományos hiteltermékekre. A felhasználó sokszor nem is hitelfelvételként érzékeli a folyamatot, hanem a vásárlás természetes részének tekinti azt. A mikroadósságok veszélye Bár egyetlen BNPL-vásárlás önmagában ritkán jelent problémát, a veszély gyakran a halmozódásban rejlik. A felhasználók ugyanis nem állnak meg egyetlen részletfizetésnél. Több párhuzamosan futó BNPL-konstrukció esetén könnyen előfordulhat, hogy a fogyasztó elveszíti a kontrollt a kötelezettségei felett. A néhány ezer vagy tízezer forintos részletek önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, összeadódva azonban már komoly pénzügyi terhet jelenthetnek. Különösen érzékeny kérdés ez a fiatalabb generációknál, akik már a digitális fizetések világában nőttek fel, és kevésbé tapasztalják meg a pénzköltés hagyományos „fájdalmát”. A BNPL emellett erősen ösztönözheti az impulzusvásárlásokat is, hiszen a döntés pillanatában nem kell szembesülni a teljes vételárral. A szabályozók is egyre jobban figyelnek A BNPL-szektor robbanásszerű növekedése a szabályozó hatóságok figyelmét sem kerülte el. Bár a szolgáltatók sokáig halasztott fizetésként vagy digitális fizetési élményként pozicionálták termékeiket, valójában hiteljellegű konstrukciókról van szó. Magyarországon és nemzetközi szinten is egyre több szabályozási kezdeményezés jelenik meg annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő védelemben részesüljenek. Az új szabályok szigorúbb hitelképesség-vizsgálatokat, nagyobb átláthatóságot és erősebb fogyasztóvédelmi előírásokat írhatnak elő a szolgáltatók számára. A cél nem a BNPL ellehetetlenítése, hanem annak biztosítása, hogy a felhasználók tisztában legyenek a vállalt kötelezettségeikkel és ne kerüljenek adósságspirálba.
• A jó szöveg milliókat érhet – ezért válik kulcsterületté a UX writing 01.06.2026 16мин

  A digitális termékek sikerét ma már nem csupán a látványos dizájn vagy a fejlett technológia határozza meg, hanem az is, hogy a felhasználó milyen szövegekkel találkozik az alkalmazásokban és online felületeken. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Muck Ivánnal, az ff.next társalapítójával és ügyvezetőjével, valamint Alexi Gabriellával, a Sigma Technology menedzserével beszélgetett arról, hogy a felhasználói élmény valójában a dizájn és a szöveg szoros együttműködéséből születik meg. A szakértők rámutattak: amikor egy felhasználó megnyit egy mobilbanki alkalmazást vagy fintech szolgáltatást, elsőként ugyan a vizuális megjelenést érzékeli, de a háttérben legalább ennyire fontos szerepet játszanak azok a rövid üzenetek, gombfeliratok, értesítések és útmutatások, amelyek segítik a navigációt, a döntéshozatalt és a bizalom kialakítását. Muck Iván szerint hiába tökéletes egy digitális termék vizuális megjelenése és használhatósága, ha a felhasználó nem kapja meg a szükséges információt a megfelelő pillanatban. Egy rosszul megfogalmazott üzenet vagy félreérthető tájékoztatás ugyanis könnyen megtörheti az egyébként gondosan megtervezett felhasználói élményt. Technical writing, copywriting és UX writing – három különböző világ A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy gyakran összekeverik a különböző szövegírói területeket. Alexi Gabriella szerint a copywriting, a technical writing és a UX writing ugyan mind a felhasználóhoz szólnak, de eltérő céllal. A marketinges szövegírás, vagyis a copywriting feladata a meggyőzés és az értékesítés támogatása. A technical writing ezzel szemben komplex technikai tartalmak érthető bemutatására törekszik, legyen szó akár szoftverleírásokról, használati útmutatókról vagy műszaki dokumentációkról. A UX writing pedig ezek egyik speciális részterülete, amely a digitális felületeken megjelenő szövegekre koncentrál. Míg egy marketinges üzenet azt mondja: „Vedd meg!”, addig a UX writing azt segíti elő, hogy a felhasználó sikeresen végig tudjon menni egy folyamaton. Egy banki alkalmazásban például nem elegendő közölni, hogy egy utalás sikertelen volt. A jó UX szöveg azt is elmagyarázza, miért történt a hiba, és pontosan milyen lépésekkel lehet megoldani a problémát. A UX writing önálló szakmává vált Bár ma már egyre többet hallunk róla, a UX writing önálló szakterületként viszonylag fiatal. Az Egyesült Államokban a 2010-es évek elején kezdett igazán elterjedni, amikor a digitális termékek fejlesztői felismerték, hogy a felhasználói élmény javításában a tartalomnak is kulcsszerepe van. A fejlődést jelentősen segítette a 2010-ben elfogadott amerikai Plain Writing Act is, amely előírta az állami intézmények számára az egyszerű, közérthető nyelvezet használatát. Azóta a „plain language”, vagyis a világos és könnyen érthető kommunikáció nemzetközi szabványokban is megjelent. Magyarországon a technical writing már a 2000-es években megjelent önálló szakterületként, míg a UX writing csak az elmúlt években kezdett igazán ismertté válni. A szakértők szerint ma már egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a digitális termékfejlesztésben a tartalomtervezés is ugyanolyan hangsúlyt kapjon, mint a dizájn vagy a fejlesztés. A kutatás a jó szöveg alapja A UX writing nem pusztán kreatív szövegalkotás. A szakemberek munkájának jelentős része kutatásból áll. A Sigma Technology például okosórákhoz készített felhasználói dokumentációk során sportolókból álló tesztelői közösségek visszajelzéseire támaszkodott. A kutatások során azt vizsgálják, hogy a felhasználók milyen sorrendben hajtanak végre bizonyos műveleteket, hol akadnak el, milyen információkat keresnek elsőként, illetve mennyi idő alatt találják meg a szükséges útmutatásokat. Ezeket az eredményeket aztán beépítik a dokumentációkba és a digitális felületek szövegeibe. Hasonló szemlélet jelenik meg a fi...
• A kriptopiac új igényei: már nem a gyors meggazdagodás a legfontosabb 26.05.2026 15мин

  A kriptovilág néhány év alatt teljesen átalakult. Míg korábban a legtöbb felhasználót elsősorban a gyors profit lehetősége vonzotta, ma már egyre inkább a biztonság, az átláthatóság és a megbízhatóság került a középpontba. Erről beszélgetett a Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Bitget szóvivőjével. A szakértők szerint a kriptopiac mára sokkal érettebbé vált, és a felhasználók gondolkodása is jelentősen megváltozott. Ebben nagy szerepe volt a korábbi összeomlásoknak, a szabályozói szigorodásnak és annak is, hogy egyre több intézményi szereplő jelent meg a piacon. A kriptovilág kijózanodása Siklós Bence felidézte, hogy a 2022–2023-as időszak rendkívül viharos volt a kriptoszektor számára. Az FTX összeomlása vagy a Terra ökoszisztéma bukása sok befektető számára fájdalmas tapasztalatot jelentett. A Terra esetében például egy algoritmikus stablecoin omlott össze, amely mögött valójában nem állt valódi fedezet, mégis közel 20 százalékos éves hozamot ígért. Mint mondta, ezek az események megtanították arra, hogy a túl szép ajánlatokkal szemben mindig érdemes óvatosnak lenni. A kriptoszektorban az elmúlt években folyamatosan változtak a trendek és a „slágertörténetek”: a metaverzumos földvásárlások, az irreálisan magas stakinghozamok vagy éppen a mémcoinok mind olyan hullámok voltak, amelyek rengeteg befektetőt vonzottak - sokszor komoly veszteségek árán. A biztonság lett az első számú szempont A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy ma már a felhasználók elsősorban nem a gyors meggazdagodást keresik, hanem azt, hogy biztonságban legyen a pénzük. Léderer Fruzsina szerint a kriptotőzsdéknek ezért ma már ugyanúgy bizalmat kell építeniük, mint a hagyományos pénzügyi intézményeknek. A Bitget például nagy hangsúlyt fektet arra, hogy transzparensen kommunikáljon a felhasználókkal: a vállalat vezetője rendszeresen személyesen szól a közösséghez, emellett többmillió dolláros biztonsági alapot is fenntartanak arra az esetre, ha probléma történne. A Bitget szóvivője szerint a felhasználók ma már tudni akarják, hogy valóban létezik-e fedezet a platformok mögött, és hogy egy esetleges támadás vagy piaci probléma esetén milyen védelmi mechanizmusok működnek. A kriptotőzsdék számára egyre fontosabb versenyelőny lett a transzparencia, különösen a MiCA európai szabályozás életbe lépése után, amely szigorúbb megfelelési követelményeket hozott az iparág számára. Edukáció nélkül nincs bizalom A beszélgetés során többször is előkerült az edukáció szerepe. A szakértők szerint a felhasználók sokszor azért veszítettek pénzt a korábbi években, mert nem értették pontosan, mibe fektetnek. Léderer Fruzsina szerint ezért a kriptotőzsdék egyik legfontosabb feladata ma már az oktatás. Nem elég azt kommunikálni, hogy egy platform biztonságos - azt is meg kell mutatni, hogy miért az, hogyan működnek a különböző termékek, és milyen kockázatokkal járnak. A piac ráadásul már nem csak a kockázatkedvelő felhasználókat célozza. Egyre több olyan konstrukció jelenik meg, amely kisebb, stabilabb hozamot kínál, és inkább a fokozatos, óvatos belépést támogatja. Siklós Bence szerint a legnagyobb probléma sokáig az volt, hogy az emberek fejében a kriptó egyet jelentett a „százszoros hozammal”. A valóság azonban sokkal inkább arról szólhat, hogy valaki tudatosan, kisebb lépésekben épít fel egy hosszabb távú befektetést. A kriptotőzsdék egyre inkább bankként működnek A szakértők szerint a kriptotőzsdék fejlődése egyre inkább a hagyományos pénzügyi intézmények irányába mutat. A platformok már nem pusztán kriptokereskedést kínálnak, hanem komplex pénzügyi szolgáltatásokat is. A Bitget például „univerzális tőzsdeként” pozicionálja magát, ahol a klasszikus pénzügyi eszközök és a kriptoeszközök egyre jobban ös...
• Titkos fegyver lett a digitális PR a fintech cégek kezében 18.05.2026 18мин

  A fintech szektor az elmúlt években elképesztő sebességgel változott meg. Miközben a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és a Web3 megoldások új szintre emelik a pénzügyi szolgáltatásokat, a cégeknek egyre nehezebb kitűnniük a zajból. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Digital PR társtulajdonosával beszélgetett arról, miért vált mára nélkülözhetetlenné a digitális PR a fintech szektorban - és hogyan alakítja át a kommunikációt az AI. A klasszikus PR már nem elég A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a hagyományos PR és marketing eszközök önmagukban már nem működnek ugyanúgy, mint korábban. A digitális térben ma már nem elég egyszerűen megjelenni: hitelesnek, kereshetőnek és adatvezéreltnek is kell lenni. Léderer Fruzsina szerint sok ügyfél még ma sem látja tisztán a különbséget marketing, PR, SEO és digitális PR között. Pedig a digitális PR ma már jóval több, mint sajtóközlemények kiküldése vagy interjúszervezés. Egy olyan összetett kommunikációs stratégia, amely egyszerre építi a márka láthatóságát, hitelességét és online jelenlétét. A fintech szektorban ez különösen fontos, hiszen a piac rendkívül gyorsan változik, a felhasználók pedig egyre tudatosabban keresik a megbízható információkat. A Google után jön a GEO korszaka A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor szóba került a SEO jövője. Bár a keresőoptimalizálás továbbra is fontos, mellette egy új fogalom is megjelent: a GEO, vagyis a Generative Engine Optimization. Ez lényegében azt jelenti, hogy a cégeknek már nemcsak a Google keresőjére kell optimalizálniuk a tartalmaikat, hanem az AI-alapú rendszerekre is, mint például a ChatGPT vagy más generatív keresőmotorok. A fiatalabb generációk ugyanis egyre kevésbé keresnek hagyományos módon. Sok húszéves már nem a Google-be írja be a kérdéseit, hanem közvetlenül mesterséges intelligenciát használ. Emiatt a fintech cégek számára kulcsfontosságúvá vált, hogy az AI-rendszerek is hiteles forrásként kezeljék őket. Ebben pedig hatalmas szerepe van annak, hogy milyen oldalakon jelennek meg a vállalatok, milyen backlinkek mutatnak rájuk, és mennyire erős az adott médium domain autoritása. Az AI ugyanis nemcsak kulcsszavakat néz, hanem kontextust és hitelességet is. A bizalom lett a legnagyobb érték A fintech és különösen a kriptoszektor kommunikációjában a bizalom kiépítése ma fontosabb, mint valaha. A beszélgetésben elhangzott: korábban sok újságíró automatikusan elutasította a „kripto” szót tartalmazó sajtóanyagokat, mert a szektorhoz rengeteg negatív előítélet társult. A digitális PR egyik legfontosabb feladata ezért az lett, hogy adatokat, kutatásokat és valid információkat tegyen a kommunikáció mögé. Nem elég azt mondani, hogy egy projekt innovatív - bizonyítani is kell. A kriptoszektorban ráadásul a reputáció akár órák alatt összeomolhat. Egy influencerkampány önmagában már kevés, hiszen a felhasználók pontosan tudják, hogy sok esetben fizetett promócióról van szó. Emiatt szükség van független megjelenésekre, szakmai validációra és gyors, transzparens kommunikációra. A digitális PR itt válik stratégiai fegyverré: segít emberközelivé és hitelessé tenni az egyébként sokak számára bonyolult technológiai projekteket. Az AI nem veszi el a PR-osok munkáját – egyelőre Bár a mesterséges intelligencia egyre több területen váltja ki az emberi munkát, a beszélgetés résztvevői szerint a PR szakmában még hosszú ideig szükség lesz emberekre. Az AI kiváló segítség lehet adatelemzésben, kutatások feldolgozásában vagy kampányötletek finomításában, de a személyes kapcsolatrendszert, az újságírói networköt és a kreatív stratégiai gondolkodást egyelőre nem tudja helyettesíteni. A PR továbbra is bizalmi szakma marad. Egy jól működő kapc...
• Kevesebbet fizetünk készpénzzel, mégis egyre több van belőle 11.05.2026 14мин

  A digitális fizetések rohamos terjedése miatt sokan már évekkel ezelőtt biztosra vették, hogy a készpénz napjai meg vannak számlálva. A bankkártyás és mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, valamint az egyre digitalizáltabb pénzügyi rendszer valóban abba az irányba mutat, hogy egy „cashless society”, vagyis készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában azonban Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutottak: a helyzet ennél jóval összetettebb. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a készpénz szerepe valóban változik, de ettől még korántsem tűnik el. Sőt, bizonyos szempontból erősebb, mint valaha. Kevesebbet fizetünk készpénzzel, mégis egyre több van belőle Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, de miközben a hétköznapi tranzakciók során egyre ritkábban használunk készpénzt, a világban lévő fizikai pénz mennyisége közben folyamatosan növekszik. Ez az egyik legérdekesebb paradoxon, amelyre Siklós Bence is felhívta a figyelmet. A digitális fizetések aránya különösen Észak- és Nyugat-Európában vált dominánssá, miközben más régiók - például Afrika vagy Ázsia számos országa - továbbra is erősen készpénzalapú működést mutatnak. A világ tehát nem egységesen halad a készpénzmentesség felé, hanem párhuzamos rendszerek alakultak ki. A műsorban elhangzott, hogy az IMF kutatásai szerint a készpénzes fizetések aránya globálisan valóban csökken, ugyanakkor az Európai Központi Bank adatai alapján 2024-ben még mindig a készpénz volt a leggyakrabban használt fizetési forma a fizikai bolti vásárlások során. Mindez azt mutatja, hogy a készpénz nem eltűnőben van, inkább új szerepkörbe kerül. A készpénz nemcsak fizetőeszköz, hanem menedék is A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, amikor szóba került: mire használják még az emberek a készpénzt, ha már egyre kevesebbet fizetnek vele? A válasz a felhalmozási funkcióban rejlik. Sokan továbbra is készpénzben tartják megtakarításaik egy részét, különösen bizonytalan időszakokban. Háborúk, gazdasági válságok, inflációs félelmek vagy akár a Covid-járvány idején is megfigyelhető volt, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, ha fizikailag is hozzáférnek a pénzükhöz. Suppan Márton szerint ez részben a pénzügyi rendszerbe és a hatalomba vetett bizalom kérdése is. Minél bizonytalanabb a környezet, annál többen fordulnak vissza a készpénzhez mint „utolsó biztos ponthoz”. Pedig pénzügyi szempontból ez sokszor nem racionális döntés. Ahogy Siklós is megjegyezte: az infláció hosszú távon folyamatosan csökkenti a készpénz értékét, ezért a megtakarítások befektetése pénzügyileg kedvezőbb megoldás lenne. Ettől függetlenül a pszichológiai biztonságérzet sok ember számára még mindig erősebb szempont. Válsághelyzetben a készpénz az utolsó menedék A készpénz egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen független az infrastruktúrától. Nem kell hozzá internet, elektromos áram vagy működő bankrendszer. Ha leállnak a digitális rendszerek, a készpénz akkor is használható marad. Ez különösen fontos szempont olyan időszakokban, amikor nő a bizonytalanság. Elég egy komolyabb válság, geopolitikai konfliktus vagy technológiai fennakadás, és az emberek azonnal visszafordulnak a készpénz felé. Emellett társadalmi szerepe is van. A készpénz mindenki számára használható, még azoknak is, akik digitálisan kevésbé felkészültek. Az idősebb generáció számára például sokkal természetesebb és egyszerűbb készpénzt használni, mint mobilfizetési vagy kriptós megoldásokat. A pénz új korszaka: jönnek a digitális jegybankpénzek A beszélgetés második felében már nemcsak a készpénzről, hanem a pénz jövőjéről is szó esett. A szakértők szerint ugyanis nem kétpólusú világ alakul ki, hanem legalább négyféle pénzforma él majd egymás mellett. A készpénz és a klasszikus bankszámlapénz mellett eg...
• A Revolut új asszisztense helyetted intézné a pénzügyeidet 04.05.2026 18мин

  A Revolutnál ritkán telik el hosszabb idő nagyobb bejelentés nélkül, most viszont különösen sűrű időszak áll a fintech cég mögött. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett arról, merre tart a Revolut, és miért lehetnek a legújabb fejlesztései fontosak nemcsak a felhasználók, de a teljes bankszektor számára is. A beszélgetés középpontjában a Revolut AIR állt: egy mesterséges intelligenciára épülő személyi asszisztens, amely beköltözik a Revolut alkalmazásba, és szabadszavas bankolást tesz lehetővé. Ez lényegében azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell többé menüpontok között keresgélnie, gombokat nyomogatnia vagy funkciókat vadásznia. Egyszerűen elmondhatja, mit szeretne, az asszisztens pedig segít eligazodni, információt ad, sőt bizonyos feladatokat végre is hajt. A zsebünkben élő személyi bankár Suppan Márton szerint ez a megoldás jóval túlmutat a klasszikus ügyfélszolgálati chatbotokon. Nem arról van szó, hogy egy robot válaszol néhány gyakori kérdésre, hanem arról, hogy a bankolás felülete alapvetően változik meg. A Revolut AIR a költések, előfizetések, befektetések és egyéb pénzügyi adatok alapján átfogó képet tud adni a felhasználó helyzetéről. Különösen izgalmas példa az utazástervezés: a felhasználó megkérdezheti, mennyibe kerülne egy marokkói vagy honolului út, az asszisztens pedig képes lehet összefűzni a repülőjegyet, szállást, autóbérlést és várható költéseket egy költségvetéssé. Ez már nem egyszerű banki funkció, hanem pénzügyi életmenedzsment. A biztonság ugyanakkor nem lazul. Érzékeny adatok lekérésekor vagy tranzakció indításakor továbbra is szükség van biometrikus azonosításra. A mesterséges intelligencia tehát nem kap korlátlan felhatalmazást: a felhasználó marad a vezetőülésben. Miért lehet ez fordulópont a bankszektorban? A Peak már korábban is beszélt arról, hogy a jövő bankolása az AI-alapú, agentikus működés felé tart. Suppan Márton szerint a Revolut most gyakorlatilag széles közönség számára is kézzelfoghatóvá tette ezt a víziót. Ez azért fontos, mert az inkumbens bankok sokáig versenyezhettek díjakkal, funkciókkal vagy digitális kényelmi megoldásokkal, de a szabadszavas, beszélgetésalapú bankolás ennél erősebb élménybeli különbséget jelenthet. Ráadásul ez nemcsak a fiatalabb generációknak lehet vonzó. A Peak alapítója szerint éppen a 35-40 év feletti ügyfelek számára lehet nagy áttörés, akik korábban megszokták, hogy bankfiókban, személyes ügyintézővel intézik pénzügyeiket. Egy jól működő AI-asszisztens ezt az élményt hozhatja vissza digitális formában. A költési szokásokra gyakorolt hatás azonban kérdéses. A beszélgetésben elhangzott: aki eddig is tudatosan kezelte a pénzügyeit, annak az asszisztens további segítséget adhat kimutatásokkal, összefoglalókkal és tervezéssel. Aki viszont eddig nem volt pénzügyileg tudatos, abból önmagában egy AI-asszisztens valószínűleg nem csinál fegyelmezett költőt. Revolut Business: határok nélküli terjeszkedés A másik nagy újdonság a Revolut Business Global Hire platformja, amely a vállalkozások nemzetközi terjeszkedését könnyítené meg. Egy magyar cég számára például ma komoly adminisztrációs, jogi és munkajogi kihívás lehet, ha Franciaországban szeretne munkavállalót felvenni vagy helyi jelenlétet kialakítani. A Revolut új szolgáltatása ezt próbálja platformszinten egyszerűsíteni. Ez már a „beyond banking” kategóriája: vagyis nem hagyományos banki szolgáltatás, hanem olyan üzleti infrastruktúra, amely egy vállalkozás valódi fájdalompontjára ad választ. Suppan szerint ez akár akkora áttörés is lehet a Revolutnak, mint az AI-asszisztens, mert a céges ügyfelek fizetőképesebb, üzletileg értékesebb ügyfélkört jelentenek. A logika világos: ha egy vállalkozás a Revoluton keresztül nemcsak pénzügyeket intézhet, hanem nemzetközi munkaerő-felvételt, jogi dokumentumokat vagy terjeszkedé...
• 500 magyar kkv-nak segít a Peak belépni az AI-korszakba 27.04.2026 16мин

  A magyar mikro- és kisvállalkozások többsége már érzi, hogy a mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem a jelen egyik legfontosabb üzleti eszköze. A téma a Fintech Világa legutóbbi adásában is középpontba került, ahol Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának, a PeakX-nek a vezetőjével beszélgetett az AI Start 500 programról. A kérdés ma már nem az, hogy érdemes-e használni az AI-t, hanem az, hogy mire, hogyan és kinek a segítségével. Erre a dilemmára ad gyakorlati választ a Peak AI Start 500 programja, amelynek keretében 500 hazai kkv egy teljes éven keresztül díjmentesen kap mesterséges intelligencia támogatást. A konstrukció lényege, hogy vállalkozásonként öt AI-agent választható egy több mint húsz elemből álló kínálatból, így minden résztvevő a saját működéséhez, iparágához és problémáihoz igazíthatja az eszköztárát. „Készen állnak, de elakadtak” – a magyar KKV-k valós helyzete A program iránti érdeklődés már az induláskor is jelentős volt, hiszen közel 600 vállalkozás jelentkezett. A Peak azonban nem csupán kiválasztotta a résztvevőket, hanem egy részletes AI-érettségi felméréssel azt is megvizsgálta, milyen szinten állnak ezek a cégek a digitalizáció és az AI-használat terén. A kép meglepően egységes volt. A legtöbb vállalkozás nem elutasító, sőt, sok esetben a vezetők már aktívan használják az AI-t egyéni szinten, és a cégek digitális fejlettsége sem marad el az európai átlagtól. Ennek ellenére a szervezeti szintű bevezetésnél elakadnak. A fő probléma tehát nem a technológia hiánya, hanem az, hogy hiányzik a megfelelő belső tudás és az a képesség, amellyel ezt a tudást a teljes szervezetre ki lehet terjeszteni. A legnagyobb igény: egy „digitális agy” A jelentkezésekből kirajzolódó egyik legerősebb igény egy belső tudásbázis létrehozása volt. A vállalkozások egy olyan „digitális agyat” keresnek, amely képes rendszerezni és értelmezni a működésükhöz kapcsolódó információkat. Ez az igény jól mutatja, hogy a cégek nem pusztán automatizálni szeretnének, hanem hatékonyabbá tenni a döntéshozatalt és a napi működést. Emellett hangsúlyosan megjelent az értékesítési folyamatok támogatása, különösen az egyéni vállalkozók körében, valamint az adminisztráció csökkentése és a költségek optimalizálása is. Ezek mind olyan területek, ahol az AI gyors és kézzelfogható eredményeket tud hozni. AI mint svájci bicska - de mit válasszon egy kkv? A beszélgetés során elhangzott hasonlat szerint a mesterséges intelligencia ma egy svájci bicskához hasonlítható: rengeteg funkcióval rendelkezik, de egy adott vállalkozás számára ezek közül csak néhány igazán releváns. A kihívás az, hogy a vállalkozás képes-e kiválasztani azt az öt-hat megoldást, amely valóban értéket teremt számára. Egy fodrászat, egy könyvelőiroda vagy egy oktatási vállalkozás teljesen eltérő igényekkel rendelkezik, ezért a program egyik kulcseleme az, hogy a résztvevők testre szabott módon állíthatják össze saját AI-eszköztárukat, akár iparágspecifikus megoldásokkal kiegészítve. A legnagyobb akadály: a szakértelem hiánya A felmérés egyértelműen rámutatott arra is, hogy a legnagyobb gátló tényező a szakértelem hiánya. A vállalkozások jelentős része egyszerűen nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal és idővel, amelyek szükségesek lennének a megfelelő AI-kompetencia házon belüli kiépítéséhez. Ezt tovább nehezíti, hogy a piacon sok a bizonytalan minőségű, gyorsan elavuló tudást kínáló szereplő, ami bizalmi problémákat is okoz. Emellett a jogi bizonytalanságok és az adatvédelmi aggályok is visszatartó erőt jelentenek, bár ezek jelentős része megfelelő edukációval kezelhető lenne. Edukáció és szakértői támogatás Az AI Start 500 egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem áll meg a technológia biztosításánál. A program mögött egy komplex támogatási rendszer áll, amely oktatóanyagoka...
• Pénzhamisítás a digitális korban: az AI is beszáll a „játékba” 20.04.2026 15мин

  A pénzhamisítás egyidős magával a pénzzel - ez a mondat már-már közhelynek tűnhet, mégis tökéletesen leírja azt a jelenséget, amely évszázadok óta kíséri a gazdaság működését. Ami azonban az elmúlt években változott, az nem más, mint az eszköztár. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia és a modern technológia a pénzhamisítás világát. Fegyverkezési verseny a háttérben A modern pénzhamisítás leginkább egy klasszikus „rabló-pandúr” játszmára hasonlít. A hamisítók és a jegybankok között folyamatos technológiai verseny zajlik: miközben az egyik oldal egyre kifinomultabb módszereket fejleszt, a másik folyamatosan erősíti a védelmet. A különbség a múlt és a jelen között nem feltétlenül az alapelvekben rejlik, hanem az eszközökben. Ma a hamisítók ugyanazokat a technológiákat használják, mint a legális ipar: nagy felbontású szkennereket, professzionális grafikai szoftvereket, sőt mesterséges intelligenciát is. Az AI már képes részletgazdag bankjegy-elemek (például portrék, mikrofeliratok) újragenerálására, ami korábban csak speciális nyomdai technológiával volt lehetséges. Ennek egyik fontos következménye, hogy a belépési küszöb jelentősen csökkent. Már nem szükséges évtizedes szakmai tapasztalat ahhoz, hogy valaki meggyőző hamisítványt készítsen. Gyorsabb, olcsóbb, skálázhatóbb A technológiai fejlődés nemcsak egyszerűbbé, hanem gyorsabbá és olcsóbbá is tette a hamisítást. A 3D nyomtatás és a fejlett gravírozási technikák lehetővé teszik, hogy a bankjegyek fizikai tulajdonságait - például a biztonsági szálakat vagy bizonyos textúrákat - is utánozzák. Sőt, a terjesztés is új szintre lépett: ma már gyakorlatilag egy illegális “e-kereskedelmi modell” működik. A hamis bankjegyeket titkosított üzenetküldő platformokon lehet megrendelni, kriptóval fizetni, majd postai úton kiszállítani. Egy 2025-ös Europol-akció például egy olasz hálózatot számolt fel, amely több európai országba küldött hamis pénzt online rendelés alapján. Mégsem árasztják el a piacot Mindezek ellenére a számok meglepően alacsonyak. Az Európai Központi Bank adatai szerint 2024-ben mindössze 18 hamis bankjegy jutott egymillió valódi euróra. Ez rendkívül alacsony arány, bár abszolút értékben még így is több százezer hamis bankjegyről beszélhetünk évente. Érdekes módon a hamisítványok többsége kisebb címletű (10, 20, 50 eurós), hiszen ezek kevésbé kerülnek alapos ellenőrzés alá. A védelem több szinten működik A jegybankok célja kettős: egyrészt megnehezíteni a hamisítást, másrészt minél korábban kiszűrni a hamis bankjegyeket a pénzügyi rendszerből. Ennek érdekében a modern bankjegyek számos biztonsági elemet tartalmaznak: vízjel biztonsági szál hologramok színváltó festék Ezeket rendkívül nehéz tökéletesen reprodukálni. Emellett a készpénzforgalom jelentős része ma már automatizált rendszereken keresztül zajlik, amelyek egyszerre több biztonsági jellemzőt vizsgálnak - gyakran mesterséges intelligencia segítségével. A leggyengébb láncszem: az ember Bármennyire is fejlett a technológia, a rendszer legsebezhetőbb pontja továbbra is az ember. A végső „ellenőr” sokszor nem egy gép, hanem egy pénztáros vagy egy vásárló. Erre kínál egyszerű megoldást az úgynevezett „feel–look–tilt” módszer: Tapintás (feel): a bankjegy felülete nem sima, bizonyos elemek dombornyomottak Megfigyelés (look): fény felé tartva láthatóvá válik a vízjel és más rejtett elemek Megdöntés (tilt): a hologramok és optikai elemek változnak A probléma ne...
• 10 év alatt teljesen felforgatta a világot a fintech szektor 13.04.2026 22мин

  Kevés iparág változott annyit az elmúlt évtizedben, mint a fintech. Ami tíz éve még izgalmas, de sokak számára nehezen értelmezhető újdonságnak számított, mára a mindennapjaink részévé vált. Azonnali utalások, digitális pénztárcák, mobilfizetés, neobankok, mesterséges intelligencia - ma már ezek nélkül nehéz lenne elképzelni a modern pénzügyi ökoszisztémát. A Fintech Világa legújabb adása különleges alkalomból tekintett vissza: a műsor 10. évfordulója apropóján Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója és ügyvezetője arról beszélgettek, hol tartott a fintech piac egy évtizeddel ezelőtt, mi minden változott azóta, és mit tartogathat a következő tíz év. Amikor a fintech még csak ébredezett Tíz éve a fintech még korántsem volt annyira magától értetődő fogalom, mint ma. Sőt, a banki felsővezetők jelentős része akkoriban még magát a kifejezést sem ismerte. Eközben azonban már körvonalazódott, hogy a pénzügyi szektor előtt komoly átalakulás áll. A korai témák között ott volt a klasszikus kérdés: kártya vagy mobil? De szó esett chatbotokról, a fintech cégek térnyeréséről és arról is, hogy valóban létezik-e „ingyen ebéd” a pénzügyi szolgáltatások világában. Ez utóbbi kérdés különösen fontosnak bizonyult, hiszen az elmúlt tíz év egyik nagy tanulsága éppen az lett, hogy az ingyenesség önmagában nem üzleti modell. A freemium logika sok szereplőnél működött a felhasználószerzés időszakában, de hosszú távon csak azok maradtak talpon, akik képesek voltak fizetős szolgáltatásokat is felépíteni az ingyenes ajánlat köré. Aki ezt nem tudta megugrani, vagy nem tudott újabb tőkét bevonni, eltűnt a piacról. Mások pedig akkor veszítették el ügyfeleiket, amikor túl későn vagy rosszul próbálták fizetőssé tenni a szolgáltatásaikat. A fintech egyik legnagyobb újítása: a kísérletezés kultúrája Suppan Márton szerint a fintech talán legfontosabb hozzájárulása nem is egy konkrét termék vagy szolgáltatás volt, hanem egy szemléletmód meghonosítása: a folyamatos kísérletezésé. A klasszikus banki világ hosszú időn keresztül viszonylag merev termékstruktúrák mentén működött. Számlacsomagok, hitelek, treasury, időnként néhány akciós ajánlat - a fejlesztés jellemzően lassú, a változás pedig ritka volt. Ezzel szemben a fintech cégek, különösen a neobankok, technológiai vállalatokra emlékeztető működési logikát hoztak be a pénzügyi szektorba. Az A/B tesztelés, a felhasználói viselkedés folyamatos elemzése, az alkalmazásokon belüli apró, de állandó finomhangolás mind olyan módszerek, amelyek ma már természetesnek hatnak, de a fintech megjelenése előtt elképzelhetetlenek lettek volna a pénzügyi szolgáltatásokban. A Revolut jó példája ennek: nemcsak ügyesen építette fel freemium modelljét, hanem rendkívül tudatosan lavírozott a termékfejlesztés és az üzleti modell folyamatos alakításában is. Ami nem váltotta be a reményeket: az open banking Ha volt olyan terület, amelytől a piac sokkal többet várt, mint amit végül hozott, az az open banking. A PSD2-re épülő nyílt bankolás koncepciója eredetileg azt ígérte, hogy a pénzügyi adatok megnyitásával új, innovatív szolgáltatások születhetnek, és a felhasználók végre könnyebben átláthatják pénzügyeiket. A gyakorlat azonban főként a kontinentális Európában jóval kiábrándítóbb lett. A szabályozás nem volt elég koherens, a tagállami implementáció nem sikerült egységesre, technológiailag sem álltak össze megfelelően a keretek, és a banki oldalról is folyamatos ellenállás kísérte a nyitást. A bankok érthető módon nem lelkesedtek azért, hogy harmadik felek betekinthessenek ügyfeleik pénzügyi adataiba, még akkor sem, ha ez hosszabb távon a piac fejlődését szolgálta volna. A következő lépcső a PSD3 és az open finance lehet, amely már nemcsak a bankszámlaadatok, hanem más pénzügyi termékek (például befektetések, értékpapírszámlák vagy biztosítások) megosztását is leh...
• Messiásvárás helyett valódi AI-transzformáció – mit tanultak a magyar cégek? 07.04.2026 19мин

  Mi történik, ha egy vállalat úgy veti bele magát a mesterséges intelligenciába, hogy nem érti pontosan, mit is vásárol? Pénteki Fintech Világa adásunkban két szakértő segített eligazodni az AI-bevezetés valóságában – a lelkesedésen és a marketingzajon túl. Dr. Frankó Attila Ernő, a BME TMIT kutatója és Sajtos István, a PeakX üzletágvezetője látogatott el a Trend FM stúdiójába. Mindkettőjük napi munkájának részét képezi az, hogy közelről vizsgálják: hogyan boldogulnak a magyar vállalkozások az AI-korszak kihívásaival. Nem chatbotot akarnak – időt A magyar KKV-k körében végzett terepmunka egy meglepő mintázatot rajzolt ki: a vállalkozók nem technológiát keresnek, hanem kapacitást. Minden cégnél túlterhelt a csapat, szűkös az erőforrás, és nincs tér a hibázásra. Ha egy kísérlet nem jön be, nemcsak pénz vész el – elmegy a kedv is a további innovációtól. Ebből fakad a szolgáltatói felelősség is: olyan eszközöket és tanácsokat kell adni, amelyek már az első nekifutásra kézzelfogható időmegtakarítást hoznak. A messiásvárás csapdája Attila egy jellegzetes hibamintázatot nevezett meg: a cégek azt várják az AI-tól, hogy pótolja azokat az emberi és folyamatbeli hiányosságokat, amelyeket egyébként szervezetfejlesztéssel kellett volna orvosolni. Ez azonban nem működik – a mesterséges intelligencia emberi módra hibázik, és erre fel kell készülni. A kulcsmondat: az AI nem egy hagyományos szoftver, amelynek korlátai be vannak égetve az algoritmusba. Dönt – és időnként rosszul dönt. Aki ezt nem veszi figyelembe, azt kellemetlen meglepetések érhetik. Építész, aki két óra alatt épít István egy szemléletes hasonlattal érzékeltette a szoftverfejlesztésben zajló fordulatot: olyan, mintha egy építész – aki korábban évekig küzdött határidőkkel, szabályozással és csúszásokkal – hirtelen kapna egy eszközt, amellyel napok alatt felépít épületeket. Az AI tavaly még junior fejlesztői szinten teljesített, mára már a tapasztalt medior fejlesztőkkel versenyez – egyes területeken meg is haladja őket. Ennek hátulütője is van: a bevezetés rejtett költségei – a belső képzés, az adaptáció, a megtérülési idő – még nem látszanak tisztán. A vállalatvezetők sok esetben vakon kalkulálnak. Mikor térül meg? Az egyik legsúlyosabb hiányosság, amelyre mindkét vendég rámutatott: nincsenek jól bevált modellek arra, hogy egy AI-bevezetés mikor és hogyan hozza vissza a befektetett energiát. A cégek sokszor 3-4 hónapot töltenek azzal, hogy „AI-first" szemléletűvé alakítsák a működésüket – de a megtérülés kiszámítása megoldatlan feladat marad. AI Hungary konferencia – április 28-29. A téma folytatása egy rendhagyó szakmai eseményen: az AI Hungary konferencián akadémiai kutatók, iparági szereplők és felsővezetők ülnek le közös kerekasztalhoz. A cél nem az, hogy mindenki ugyanazt mondja – éppen az eltérő nézőpontok teszik izgalmassá. A PiK csapata a banki AI-adaptáció tapasztalataiból mesél: tavaly több mint 20 mesterséges intelligencia agenst telepítettek éles banki környezetbe. Részletek és regisztráció: hte.hu, AI Hungary fül. A teljes beszélgetés az alábbi Spotify linken visszahallgatható.
• Mit tanulhat a fintech az űripartól? 30.03.2026 17мин

  Meglepő kapcsolat: mit tanulhat a fintech világ az űripartól? Pénteki Fintech Világa adásunkban két különleges vendéggel jártuk körbe azt a kérdést, hogyan függ össze a Holdra szálló vízszimatoló és egy félresikerült 900 milliós banki átutalás. Supola Balázs, a Sigma Technology Hungary mérnöki szolgáltató cég képviselője és Muck Iván, az ffnext UX/UI Design Studio alapítója látogatott el a Trend FM stúdiójába, hogy megmutassák: az űripar és a pénzügyi technológia távolabb nem is állhatna egymástól – mégis ugyanazokat a leckéket kellene megtanulnia mindkét területnek. A Holdon is volt magyar kéznyom A Sigma Technology részt vett a Puli Space Technologies vízkereső eszközének fejlesztésében: a csapat a szoftver teszteléséért és az adatok utófeldolgozásáért felelt. Tavaly márciusban, egy hotelszobában, éjjel követték élőben a műszer leszállását – és bár a landolás nem volt tökéletes, a magyar fejlesztésű eszköz kifogástalanul működött. 900 millió dollár, egy régi felületen Iván egy sokkoló példán keresztül mutatta meg, miért nem mindegy, hogyan tervezzük meg a digitális rendszerek visszajelzéseit. 2020-ban a Citibanknál egy elavult, rossz UX-szel rendelkező felületen 7,8 millió dollár helyett véletlenül 900 milliót utaltak el. A hiba gyökere: nem épültek be megfelelő „súrlódások" – megerősítési lépések, amelyek megakadályozták volna a tévedést. Hasonló eset idén márciusban is történt a kriptópiacon: egy névtelen kereskedő 50 millió dollár értékű stablecoint szeretett volna átváltani, de a rendszer nem figyelmeztette, hogy a tranzakció a tőkéje 99,9%-át felemészti. A végeredmény: 36 ezer dollár. Az űrhajós szemüvege A Space UX világa nem a csillagokról szól – hanem arról, hogy az emberek extrém körülmények között is biztonságosan tudjanak dönteni. Mikrogravitációban az űrhajós teste előregörnyеd, a folyadékok felfelé áramlanak, a látás elmosódik. Mindezekre tervezni kell – nagyobb gombokat, hangalapú és haptikus visszajelzéseket, egyértelmű megerősítési lépéseket. „Ne a felhasználók kompenzálják ki a rendszerek hibáját – a rendszerek kompenzálják ki a felhasználók hibáit." Ez az alapelv nem csak az űrhajósokra érvényes. Iván szerint bármilyen digitális termék tervezésekor érdemes így gondolkodni – legyen szó banki alkalmazásról, telekommunikációs rendszerről vagy épp laborassisztensek munkaeszközéről. Műholdak nélkül nincs fintech Balázs arra is rámutatott: a globális pénzügyi infrastruktúra elképzelhetetlen az űrtechnológia nélkül. A műholdak biztosítják a szinkronizációt és az adatkommunikációt – ha ezek leállnának, perceken belül összeomlana az a digitális világ, amelyre a modern fintech épül. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.
• Kvantumfenyegetés: elméleti kockázat vagy közelgő valóság? 23.03.2026 16мин

  A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával beszélgetett a Bitcoin egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legaggasztóbb jövőbeli kihívásáról: a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetésről. Ez azért különösen fontos téma, mert itt már nem egy újabb szabályozási vagy piaci kockázatról van szó, hanem a digitális biztonság alapjairól. A Bitcoin hosszú távra tervezett rendszerként működik, a kvantumtechnológia fejlődése azonban olyan kihívást jelenthet, amely gyorsabb reakciót követelhet a közösségtől, mint amit eddig megszokhattunk. Mi az a kvantumszámítógép? A hagyományos számítógépek bitekkel dolgoznak, amelyek vagy 0, vagy 1 értéket vehetnek fel. A kvantumszámítógépek ezzel szemben qubiteket használnak, amelyek egyszerre több állapotban is lehetnek. Ez a szuperpozíció teszi lehetővé, hogy bizonyos problémákat ne egymás után, hanem párhuzamosan vizsgáljanak meg. Ennek köszönhetően a kvantumgépek nem csupán gyorsabbak lehetnek, hanem egyes számításoknál teljesen más szintet képviselnek. Ez a technológia rengeteg területen hozhat áttörést, például a gyógyszerkutatásban, az anyagtudományban vagy az energiatárolásban. Ugyanakkor éppen ez az előny jelenti a veszélyt is: a mai digitális biztonsági rendszerek jelentős része arra épül, hogy bizonyos matematikai feladatok klasszikus számítógépekkel gyakorlatilag megoldhatatlanok. A kvantumszámítógépek viszont ezen a ponton kínálhatnak veszélyes kerülőutat. Mi az a kvantumfenyegetés? A kriptovaluták többsége nyilvános kulcsú titkosítást használ. Ez a gyakorlatban azért működik biztonságosan, mert a privát kulcs visszafejtése a nyilvános kulcsból jelenleg túl nehéz feladat. A kvantumszámítógépek azonban a Shor-algoritmus segítségével ezt a problémát sokkal gyorsabban oldhatják meg. A vita ma már nem arról szól, hogy ez elméletben lehetséges-e, hanem arról, hogy mikor válik gyakorlati valósággá. Egyes szakértők szerint akár 5–7 éven belül megjelenhetnek olyan hibajavított kvantumgépek, amelyek már valódi fenyegetést jelenthetnek. Más becslések szerint 2034 körül válhat számottevővé a kockázat, 2044-re pedig dominánssá. A mesterséges intelligencia fejlődése ráadásul még gyorsíthatja is ezt a folyamatot. Miért érinti ez a Bitcoint? A Bitcoin biztonságának egyik alapja, hogy a privát kulcsot gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni a nyilvános kulcsból. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép azonban ezt a feltételezést felülírhatja. Így elméletben lehetővé válhatna, hogy valaki hozzáférjen mások coinjaihoz. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden bitcoin egyformán veszélyeztetett. A probléma főleg a régebbi címeket érinti, amelyeknél a nyilvános kulcs könnyebben láthatóvá válik. A becslések szerint ugyanakkor még így is a bitcoinállomány mintegy negyede lehet kitéve a kvantumfenyegetésnek. A legnagyobb rövid távú veszély azonban talán nem is maga a technikai támadás, hanem az, hogy egy ilyen incidens súlyosan megrendítené a Bitcoinba vetett bizalmat. Ha egyszer bebizonyosodik, hogy kvantumgéppel hozzá lehet férni mások coinjaihoz, az a teljes szektorra nézve drámai következményekkel járhat. Van megoldás? Igen, de… A jó hír, hogy a posztkvantum-kriptográfiai megoldások már léteznek, vagyis a probléma technológiai értelemben kezelhető. A Bitcoin esetében az egyik első konkrét elképzelés a BIP-360, amely egy új, kvantumbiztosabb kimenettípust vezetne be. Ennek célja, hogy jobban elrejtse a nyilvános kulcsot, és csökkentse a kvantumtámadások lehetőségét. A megoldás ráadásul soft fork formájában valósulhatna meg, vagyis úgy, hogy a rendszer visszafelé kompatibilis maradjon. Ez azért fontos, mert így nem kellene az egész hálózatnak egyszerre váltania. A Bitcoin világában ez sokkal reálisabb út, mint egy hard fork, amely könnyen megoszthatná a közösséget és akár láncszakadáshoz is vezethetne. A legkeményebb...
• Milliós majmos képek, majd összeomlás: ez történt az NFT-piaccal a hype után 16.03.2026 16мин

  A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával beszélgetett az NFT piac egykori felemelkedéséről, majd gyors visszaeséséről, valamint arról, hogy milyen irányba fejlődött tovább a technológia az ezt következő években. Mi az az NFT? Az NFT (Non-Fungible Token, azaz nem felcserélhető token) egy blokkláncon tárolt digitális token, amely egyedi és nem helyettesíthető. Ez azt jelenti, hogy minden token egy konkrét digitális vagy fizikai eszközhöz kapcsolódik, és egyedi azonosítóval rendelkezik. A technológia legfontosabb funkciója, hogy hitelesen bizonyítsa egy eszköz tulajdonjogát és eredetét: rögzíti, ki hozta létre, ki a jelenlegi tulajdonos, és hogyan változott a tulajdonjog az idő során. A digitális művészet robbanása Az NFT-k már a 2010-es évek második felében megjelentek a web3 ökoszisztémában, de a széles közönség figyelmét igazán 2021-ben keltették fel. A fordulópontot Beeple digitális művész „Everydays: The First 5000 Days” című alkotásának aukciója jelentette, amelyet a Christie’s 69,3 millió dollárért értékesített. Ez a tranzakció egy csapásra a globális média és a befektetők figyelmének középpontjába helyezte az NFT-ket. A digitális képek, GIF-ek és animációk hirtelen blokkláncon rögzített, egyedi tulajdonná váltak, amelyeket gyűjtők és befektetők milliókért vásároltak meg. A spekulációs hullám 2021-ben az NFT-piac robbanásszerű növekedést produkált. A kereskedési volumen egyetlen év alatt mintegy tízezer százalékkal nőtt, miközben olyan ikonikus projektek kerültek reflektorfénybe, mint a CryptoPunks vagy a Bored Ape Yacht Club. A hype-ot több tényező hajtotta: a kriptovaluták gyors árfolyam-emelkedése az online közösségek által generált hype a digitális művészet új üzleti modellje valamint a gyors profit reményében megjelenő spekuláció. A média tele volt olyan történetekkel, amikor pixelgrafikák vagy mémek több százezer, sőt akár millió dollárért cseréltek gazdát. Amikor kipukkadt a buborék A 2021–2022-es csúcs után azonban az NFT-piac gyors visszaesésen ment keresztül. A vezető kollekciók forgalma több mint 95 százalékkal csökkent, az aktív kereskedői tárcák száma pedig több százezerről néhány tízezerre esett vissza. A visszaesés mögött több tényező állt: a kriptopiac jelentős gyengülése az NFT-projektek túlzott száma és a túlkínálat a spekulációra épülő buborék kipukkanása a csalások és rug pull esetek miatti bizalomvesztés valamint a romló makrogazdasági környezet. Egyes kutatások szerint az NFT-projektek mintegy 95 százaléka mára gyakorlatilag elvesztette piaci értékét. Az NFT-k „második élete” A piac lehűlése azonban nem jelenti a technológia végét. A szakértők szerint az NFT-k valódi értéke nem a túlárazott digitális képekben, hanem a digitális tulajdon hitelesítésében rejlik. Ezért az NFT-k egyre inkább új területeken jelennek meg. Az egyik ilyen terület a videojáték-ipar, ahol a játékosok valódi tulajdonjogot szerezhetnek a játékokban megszerzett digitális tárgyak felett. Az NFT-k emellett megjelennek a fizikai eszközök tokenizációjában is: ingatlanok, luxuscikkek vagy gyűjtemények tulajdonjogát is rögzíthetik a blokkláncon. A technológia a logisztikában és az ellátási láncokban is fontos szerepet kaphat, például a termékek eredetiségének igazolásában vagy a hamisítás elleni küzdelemben. Emellett digitális identitáskezelésre, diplomák vagy tanúsítványok...
• Mit csinál ma egy designer - és mit fog csinálni holnap? 09.03.2026 21мин

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Muck Ferenccel, az ff.next társalapítójával beszélgetett arról, hogyan változik a design szerepe a digitális termékek világában, és milyen hatással van minderre a mesterséges intelligencia. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a designer munkája ma már régen nem merül ki abban, hogy „szép dolgokat” tervez. A digitális termékek világában a design sokkal inkább üzleti, technológiai és felhasználói kérdések metszéspontjában működik, és az AI ezt a szerepet nem gyengíti, hanem tovább formálja. A designer ma már nem csak felületet tervez A designerek feladatát sokan még mindig elsősorban a vizuális alkotással azonosítják, pedig a valóságban ennél jóval többről van szó. Egy designer ma azt próbálja megoldani, hogyan lehet az üzleti logikát olyan intuitív, könnyen használható felületté formálni, amely valóban segíti a felhasználót. A fintech szektorban ez különösen látványos, hiszen a legnagyobb sikertörténetek mögött gyakran nem pusztán technológiai újítás áll, hanem egy jobb élmény. Elég a Revolutra gondolni, ahol a gyors onboarding és a valós idejű értesítések emelték új szintre a bankolást, vagy a Wise-ra, amely az átlátható díjkommunikációval és egyszerű felülettel tudott kitűnni. A Klarna esetében pedig a Buy Now, Pay Later konstrukció nemcsak egy pénzügyi termék volt, hanem egy olyan gördülékeny folyamat része, amely minimális súrlódással vezette végig a felhasználót a vásárláson. A designer szerepe tehát ma már sokkal inkább arról szól, hogy összehangolja, mit akar az üzlet, mire van szüksége a felhasználónak, és mindez hogyan csomagolható be jól működő folyamattá. Ebben a munkában egyre fontosabb az is, hogy a tervező ne csak képernyőkben, hanem rendszerekben, komponensekben és teljes ügyfélutakban gondolkodjon. Az AI nem elveszi a munkát, hanem új szintre emeli A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy vajon a mesterséges intelligencia elveszi-e a designerek munkáját. Itt inkább arról van szó, hogy az AI erősen átalakítja a szakmát, és bizonyos értelemben még fel is értékeli a designert. Míg korábban sok idő ment el azzal, hogy egy ötletből egyáltalán kipróbálható prototípus szülessen, ma már AI-eszközökkel sokkal gyorsabban lehet eljutni a nulláról az első működő változatig. A hangsúly is áttevődött: nem az számít, ki tud mindent kézzel előállítani, hanem az, ki tud jó kontextust adni, jól kérdezni, és az AI által létrehozott megoldásokat értelmezni és továbbfejleszteni. Az AI különösen a “nulláról egyre jutás” folyamatát gyorsítja fel drámai módon, vagyis a korai ötletelési és prototípuskészítési szakaszban hoz látványos hatékonyságnövekedést. Ezzel párhuzamosan a designer egyre közelebb kerül a fejlesztéshez is. Ma már sok esetben nem külön világ a design és a kód, hanem a tervezők és fejlesztők együtt nézik, együtt alakítják a megoldásokat. A designernek emiatt technikaibbá kell válnia, jobban kell értenie a működéshez, és egyre inkább közös nyelvet kell beszélnie a fejlesztőkkel. A jó design nemcsak kiszolgál, hanem viselkedést is formál A designnak emellett komoly viselkedésformáló ereje van. A digitális termékekben megjelenő mikrointerakciók, visszajelzések, jutalmazó elemek és finom ösztönzők mind hatással vannak arra, hogyan használunk egy alkalmazást. Ez elsőre ártatlannak tűnhet, de a fintech világában különösen érzékeny kérdés, hiszen itt pénzügyi döntéseket befolyásolhat a felület kialakítása. A Duolingo példája jól mutatja, mennyire erős lehet az érzelmi tervezés: a streakek, a gamifikáció és a folyamatos visszacsatolás miatt a felhasználó újra és újra visszatér. Ugyanez a logika megjelenhet pénzügyi appokban is, például akkor, amikor egy megtakarítási cél elérésekor jutalmazó élményt kapunk, vagy amikor egy költési, befektetési, esetleg kereskedési folyamatot tesz túl gördülék...