Bagoly mondja

Епизоди

• 
  A csehek és a mohácsi csata 20.08.2026 32мин

  Mi magyarok hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy a mohácsi síkon életét vesztő magyar király, II. (Jagelló) Lajos egyben cseh király is volt, és így a csehek közvetlenül is értintettek volna a csatában. Ráadásul a csatában mintegy 5 ezer cseh katona is részt vehetett (bár nem mindenki ért oda időben), ami tovább erősíti azt a vélekedést, hogy Mohács nem csupán magyar ügy, de a régió egészének nagy tragédiája volt. A Bagoly mondja podcastban a fiatal kutató, Tuček Viktor beszél a csehek és Mohács kapcsolatáról. Tuček Viktor (1997) történész. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusz hallagatója, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának tudományos kutatója. Főbb kutatásai területe a késő középkori királyi adminisztráció és kancellária működése, valamint a Jagelló-kori társadalom és kultúra, mindezek a korszak kevésbé kutatott cseh perspektívájának szemszögéből. Kutatásaival igyekszik valósághűen feltárni a perszonál-uniót alkotó Magyar és Cseh Királyság működését.
• 
  A szláv korridor és a pozsonyi hídfő története 06.08.2026 29мин

  A Pozsonytól az Adriáig húzódó szláv korridor terve, illetve Ligetfalunak és a pozsonyi hídfőnek 1919-ben, illetve 1947-ben Csehszlovákiához történő hozzácsatolása sok szempontból összefüggő történetek. Arról, hogy milyen tervek ismertek ezekkel a területekkel kapcsolatban és végül mi valósult meg ezekből Popély Árpád, a Fórum Intézet munkatársa beszélt Nagy Ildikó mikrofonja előtt. Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.
• 
  Az Izraelbe alijázott dél-szlovákiai zsidók sorsa és identitása 23.07.2026 34мин

  Bajcsi Ildikó az elmúlt években kezdte kutatásait az Izraelbe alijázott dél-szlovákiai zsidóság történetének és identitásának vizsgálatáról. Egy 2023-as izraeli tanulmányútja során mintegy húsz életútinterjút készített olyan másodgenerációs holokauszt-túlélőkkel, akik – szüleik döntése alapján vagy saját elhatározásból – elhagyták Dél-Szlovákiát, és Izraelben telepedtek le. A beszélgetés során szó esik arról, mit jelent az alija, milyen transzgenerációs traumákat hordoz a második nemzedék, valamint arról is, hogy milyen magyar, szlovák és izraeli/zsidó kötődésekkel rendelkeznek a Dél-Szlovákiából Izraelbe kivándorolt zsidók. Emellett arra is választ kapunk, hogy a kitelepültek valaha fontolóra vették-e a visszatérést szülőföldjükre.  Bajcsi Ildikó (1985, Komárom) történész. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán, illetve az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen végezte tanulmányait. Korábbi kutatásai kiemelten érintették az 1938-as visszacsatolást követő társadalmi változásokat - különösen a zsidókérdést - Komáromban és környékén. Több kutatóintézetnél tevékenykedett az elmúlt években. Aktuális kutatásai fókuszában a dél-szlovákiai zsidóság története, valamint az Izraelbe alijázott (cseh)szlovákiai zsidók identitásváltozása áll. Több monográfia és tanulmány szerzője. Jelenleg a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének adjunktusa és a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 
• 
  Az organikus fotonika titkai 09.07.2026 31мин

  Méhes Gábor a Japánban található Waseda Egyetemen kutatja a fotonikát és többek között azzal is foglalkozik, hogyan lehet a növények által termelt energiát az elektronikában felhasználni. Kutatásaiban elektroaktív baktériumokkal is foglalkozik, vagyis olyan baktériumokkal, amelyek lényegében elektronokat lélegeznek ki, vagyis elektronokat termelnek. Ez önmagában is érdekes, sokkal fontosabb azonban, hogy ezek között olyan baktériumok is vannak, amelyek például képesek a szennyvizet tisztítani, de más az ember számra hasznos tevékenységet is végezni. A Bagoly mondja új adásában Rácz Vince kérdezte Méhes Gábort. Méhes Gábor (1984), kutatómérnök, jelenleg a japán Waseda Egyetem adjunktusa. Villamosmérnöki oklevelét a Szlovák Műszaki Egyetemen, a doktori oklevelét pedig a japán Kyushu Egyetemen szerezte meg. Az organikus elektronika és fotonika, bioelektronika, nyomtatott elektronika és mikrobiális elektrokémia interdiszciplináris szakterületeken végzett kutatásait a Kyushu és Waseda Egyetemek mellett a svéd Linköping Egyetem, az egyesült államokbeli Berkeley Laboratory és a japán Yamagata Egyetem műhelyeiben folytatta. 
• 
  Túlnyomórészt magyarul, de … – 2025-ös adatok a szlovákiai magyarok nyelvhasználatáról 25.06.2026 32мин

  A szlovákiai magyarok nyelvhasználatával nem csupán a nyelvészek foglalkoznak, de a szociológusok számára is érdekes ez a téma. A Bagoly mondja új adásában Lampl Zsuzsanna egy 2025-ben a Fórum Intézetben készült nagymintás szociológiai kutatás nyelvhasználatot érintő eredményeiről ismerteti. Többek között azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát, így többek között szóba kerül a generációs szempont, a párkapcsolatok szerepe és az iskola jelentősége is. De kiderül az is, hogy a számok a magyar nyelvhasználat jól érzékelhető visszaszorulását jelzik. Lampl Zsuzsannával Nagy Ildikó beszélget.  Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák–magyar kutatásokat is végzett.
• 
  Mi a "saját" hagyomány? A húsvéti tojástól az adventi koszorúig 11.06.2026 34мин

  A mindennapi élethez és az ünnepnapokhoz köthető hagyományainkat általában ősinek és sok esetben kizárólag a magyarsághoz kapcsolódónak gondoljuk. Valójában azonban a hagyományok jó része viszonylag újonnan keletkezett és általában nemzetközi eredetű. Az adventi koszorú is ilyen, amelyet a néprajz is évszázados jelenségnek tartott, mára azonban már kiderült, hogy csupán 19. század második felében jelent meg, a szlovákiai magyarok között pedig csupán néhány évtizede terjedt el. A Bagoly mondja podcast új adásában a hagyományok jelenségéről, életünkbe betöltött szerepéről kérdezi Nagy Ildikó a Fórum Intézet etnológusát, Liszka Józsefet.  Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.
• 
  Légi háború Magyarország fölött a második világháború utolsó évében 28.05.2026 31мин

  1944 márciusát követően Magyarország területét is egyre gyakrabban bombázta a szövetséges légierő. Körös Zoltán elsősorban a mai Dél-Nyugat Szlovákiában élő visszaemlékezőkkel készített interjúk alapján beszél arról, mit jelentett ez az ebben a régióban élő emberek számára. Hogyan figyelmeztette őket a légvédelem a veszélyre, hogyan próbáltak védekezni, hogyan élték meg a bombázásokat és a repülők megjelenést az akkori fiatalok, mi történt az áldozatokkal. Körös Zoltán Nagy Ildikó kérdezi. 
• 
  A karanténkultúra öröksége 14.05.2026 30мин

  A Bagoly mondja legfrissebb adásában egyebek mellett a karanténkultúra örökségéről, a hivatalosan éppen három éve véget ért egészségügyi vészhelyzet és a járványvilág miatt elrendelt vesztegzár emlékezetéről, pontosabban egy arról szóló könyvről lesz szó. A Fórum Intézet podcastjének visszatérő vendége, H. Nagy Péter irodalomtörténész, a populáris kultúra kutatója, a komáromi Selye János Egyetem oktatója. A házigazda Rácz Vince.H. Nagy Péter (1967), Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Magyar nyelv és irodalom tanszék habilitált docense. Főbb kutatási területeit elsősorban a modern irodalomtörténet, a popkulúra és a tudománynépszerűsítő irodalom jelenti. Több mint húsz önálló könyve jelent meg.
• 
  A szlovák vidék politikai aktivitása dualizmus időszakában 30.04.2026 38мин

  A szlovák történetírás egyik közismert toposza szerint a szlovák földműves lakosság politikai aktivitása alacsony volt, amit elsősorban a korabeli magyar nemzetiségi politika elnyomó jellegének tulajdonítanak. Vörös László kutatásai, aki a Bagoly mondja podcast adásának vendége lesz, azonban felülírják ezt és azt jelzik, hogy a szlovák falu korántsem volt annyira apolitikus mind gondolnánk és sok tekintetben pragmatikusan viszonyult a választásokhoz éppúgy, mint a szlovák nemzeti mozgalom törekvéseihez. A podcastban érintett kutatás „A Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretén belül kiváló kutatók számára (R2–R4) kiírt 09I03-03-V04-00539 számú, Nemzeti és politikai közöny? A nemzet és a politika értelmezése a szlovák nyelvű vidéki lakosság körében a 19. század végén és a 20. század elején nevű projekt keretén belül valósul meg. Vörös László (1978), történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa. Elsősorban a nacionalizmus-elméletekkel, a dualizmus kori magyarországi nemzetiségi politikával, a korabeli szlovák társadalom történetével, illetve a szlovák historiográfiával foglalkozik. 
• 
  Mi fán terem az oktatásterminológia 16.04.2026 43мин

  A Magyar Tudományos Akadémia Magyar terminológiastratégia című programja keretén belül összesen 8 országban dolgoznak a nyelvészek oktatásterminológiai adatbázison. Arról, hogy mit jelent ez a munka és milyen sajátosságai vannak a szlovákiai magyar oktatási terminológiának Dančo Jakab Veronikát a Coménius Egyetem adjunktusát kérdezi Rácz Vince.  Dančo Jakab Veronika, nyelvész a pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék adjunktusa, a Gramma Nyelvi Iroda és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tagja. A dél-szlovákiai kétnyelvűséggel és terminológiai kérdésekkel foglalkozik. 2025-ben ő vehette át a SZMAT által odaítélt Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat. 
• 
  A szlovákiai magyarok születési mozgalma a 21. században 02.04.2026 33мин

  Egyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mondja új részében a Fórum Intézet demográfusa, Gyurgyík László azt is elmondja, hogy miért van ez, és milyen következményekkel jár. Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.
• 
  Felső-Magyarország szerepe a magyar tudományosságban és az MTA 200 éves történetében 19.03.2026 38мин

  2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora. Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom, illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 
• 
  Andor Nitsch és a zipserek 18.12.2025 39мин

  Czáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban.  Czáboczky Szabolcs (1994)Történész. Doktori oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a munkatársa, valamint a Kassai Figyelő havilap felelős szerkesztője. Szakmai érdeklődésének középpontjában a mai Szlovákia területén élő kisebbségi társadalmak 20. századi politika- és társadalomtörténete áll. 
• 
  A közterek és a művészet kapcsolata 04.12.2025 30мин

  Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg a művészeti gondolkodás a közterek kialakításában, de az is, mi a véleménye a művésznek a dél-szlovákiai közterek állapotáról.  Németh Ilona (1963)Munkácsy Díjas képzőművész. Korábban a pozsonyi Művészeti Egyetem, ma a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőművészeti és Formatervező Karának professzora. Rendszeresen állít ki a Európa fontos kiállítótereiben, Velencében, Párizsban, Berlinben. Fő szakterületét a közterek művészete jelenti. 
• 
  Hogyan lesz egy kassai polgárból tömeggyilkos 20.11.2025 30мин

  Az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Várkoly életéről beszél a Bagoly mondja új adásában. Szeghy-Gayer VeronikaTörténész, az SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Elsősorban a két világháború közötti Kassa történetével, a holokauszt különböző aspektusaival, a korszak társadalomtörténetével foglalkozik. Tudományos eredményeit 2025-ben az MTA Arany János díjával illetve a Szlovák Tudományos Akadámiának a kiemelkedő publikációért járó díjával ismerték el. 
• 
  A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya 06.11.2025 32мин

  Az átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigránsok a szlovákiai magyarság érdekeit képviselni.   Tárnok Balázs (1990) jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia nemzeti kisebbségekkel foglalkozó képzési műhelyének helyettes vezetője. 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett okleveles jogász diplomát, 2020-ban ugyanott PhD fokozatot. Kutatási területe a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és érdekeinek érvényesítése. 2022-ben a Lőrincz Csaba díj kitüntetettje. 2025-től az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke.
• 
  A békakirály motívuma meséinkben 23.10.2025 36мин

  A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben.  Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.
• 
  Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal? 09.10.2025 32мин

  Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal? Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője. Tóth Erzsébet Fanni Antropológus. A bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, Szakterülete az identitás narratíváinak az elemzése, foglalkozik a transzgenerációs traumákkal és a társadalmi szerepek változásaival. Perbetei Életmesék címmel dokumentálja szülőfalujának emlékezetét. 2020-ban az Osztrák Oktatási Minisztérium Ars Docendi díjra jelölte. 
• 
  A komáromi hajógyár emlékezete 25.09.2025 35мин

  A komáromi hajógyár emlékezeteA hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások, középvezetők) tucatjaival készített interjút arról, hogyan emlékeznek vissza a gyárban eltöltött évekre, és a gyár és a város kapcsolatára. A Bagoly mondja podcast új adásában az ezzel kapcsolatos kutatásai tapasztalatait osztja meg a podcast követőivel.  Vataščin Péter (1987). Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik. Korábban közösségkutatással foglalkozott (ideértve helyi es vallási csoportokat, valamint kényszermigránsokat), jelenleg pedig főleg az államszocialista éra dél-szlovákiai emlékezetére és történetére összpontosít, különös tekintettel az indusztralizacióra es az életmódváltásra.
• 
  Az anyások kiűzése 1945 tavaszán Dél-Szlovákiából 11.09.2025 40мин

  A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-os kézipoggyásszal űzték ki Szlovákia területéről. A Bagoly mondja új adásában – elsősorban a gömöri eseményekre összpontosítva – a anyások sorsáról beszél Simon Attila, a Fórum Intézet történész-igazgatója.  Simon Attila (1966) Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.