VILÁGPONT

Folgen

• 
  Arabok, perzsák, muszlimok-sztereotípiák a muszlim világról #041 07.07.2026 29Min.

  Sok az akár jóhiszemű félreértés és fogalmi keveredés is arabokról, muszlimokról, perzsákról. Pedig érdemes tisztában lennünk a fogalmakkal, kivált manapság, amikor például alkalmasint kevésbé vagyunk tisztában azzal, hogy nem minden arab muszlim és nem minden muszlim arab. A ciszjordániai palesztinok jó része például keresztény, vagy az egyiptomi arabok egy része is ortodox (kopt) keresztény. A pakisztáni muszlimok nem arabok, és a maláj szigetvilágban vagy indonéz földön élő muszlimok pedig másképpen, mondjuk úgy, békességesen hívei a Prófétának, mint például a Mohamed nevében fellépő nigériai terroristák.E fogalmakat és hátterüket világítja meg az arab/muszlim világ egyik kiváló hazai ismerője, N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára.Vendég: N. Rózsa Erzsébet, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára
• 
  Kuba libre #040 30.06.2026 35Min.

  2026 május közepén Kubában járt John Ratcliffe, az amerikai hírszerző szervezet, a CIA igazgatója, és találkozott Raúl Castro kubai alelnök unokájával, Lázaro Álvarez Casas belügyminiszterrel és a kubai hírszerző szolgálatok vezetőjével. Pár napra rá az amerikai igazságügyi minisztérium bejlentette: vádat emel a 94 esztendős Raúl Castro (a néhai Fidel Castro öccse) ellen, mert 1996-ban részt vett amerikaiakat szállító, két kisrepülőgép lelövésének szervezésében. A jelenlegi kubai elnök, Miguel Díaz-Canel elítélte az amerikai lépést, és „jogi alapot nélkülöző politikai manővernek” minősítette. Kijelentette: Havanna a végsőkig harcol majd Washington ellen, emlékeztetve arra, hogy Donald Trump május elején kijelentette: „Kuba szinte azonnal a miénk lesz”, korábban pedig azt közölte, lehet, hogy baráti átvétel lesz, de lehet, hogy nem. Mi zajlik – és miért – Kubában és mi várható ebbe az Egyesült Államokhoz oly’ közeli szigetországban? – ezt elemzi Dr. Nagy Sánor Gyula a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének tanára.
• 
  Ki választja meg a román kormányfőt? #039 23.06.2026 38Min.

  Mindössze tíz hónappal a megalakulása után, május elején megbukott Romániában az Ilie Bolojan vezette koalíciós kormány. A koalícióból először kilépett a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) összefogva, bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg a Bolojan-kabinetet Nicusor Dan államfő azonban nem írt ki előre hozott választásokat, hanem egy parlamenten kívüli párt vezetője, Eugen Tomac kapott kormányalakítási megbízatást. Pár nap elteltével ő is visszaadta megbízatását.Politikai káosz uralkodott el Romániában. Mivel magyarázható ez a helyzet? Megannyi a kérdés. Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója válaszol.
• 
  Kinek a legfontosabb a Visegrádi Együttműködés? #038 23.06.2026 39Min.

  Az elmúlt időszakban a visegrádi együttműködés – vagy másképpen: a V4-es együttműködés – mintha veszített volna a súlyából, a befolyásából. Vajon így van-e ez, és ha igen, akkor lesz-e megint jövője ennek a közép-európai együttműködésnek. S ha lesz – kivel?Szakáli István Lóránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója elemez.00:00 – Bevezető2:55 – Az együttműködés lanyhulásának fő oka4:56 – Budapest és Varsó nélkül nincs V4! De miért éppen Lengyelország?9:34 – A V4 Magyarország számára a legfontosabb11:52 – Vannak közös érdekeink16:22 – A magyar-szlovák viszony és a pragmatikus Fico20:08 – Az Európai Unió még soha nem támogatott magyar nemzetpolitikai célokat23:36 – Érdemes-e bővíteni a V4-es együttműködést?29:26 – Bővítés, koncepcióváltás és jövő33:50 – Monarchia-nosztalgia Csehországban és lengyel földön37:32 – Üzenni a nagyvilágnak
• 
  Merz marad? #037 09.06.2026 32Min.

  Vendég: Bauer Bence Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatójaAnnak ellenére, hogy gazdasága gyöngélkedik és belpolitikája bizonytalankodónak látszik, Németország változatlanul Európa meghatározó ereje. Ezért sem mindegy, hogy ki és hogyan irányítja a német politikát. „Lecserélik-e”, vagy marad a posztján Friedrich Merz kancellár? Akinek támogatottsága a megválasztása óta eltelt egy esztendőben meghökkentően gyorsan zuhant.A helyzetet Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója elemzi.Alcímek:01’41” – Merz már akkor megbukott, mielőtt megválasztották06’41” – A kancellár pontosan és jó elemzi a helyzetet, de…10’50” – A CDU számára fontos a kancellári poszt14’16” – Németországban tizenhat ország van! Ki kivel működhet együtt? 19’48” – Hogyan befolyásolja a tartomány a központi kormányt?22’12” – Nem a fegyverkezés a jó megoldás a gazdaság bajaira29’17” – Berlin „kétsebességes” Európát szorgalmazna
• 
  Megbánta-e Putyin az Ukrajna elleni háborút? #036 02.06.2026 35Min.

  Vendég: Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója. Leírás:A brit Financial Times című lap Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping pekingi tárgyalása után azt röpítette világgá: az orosz elnök kifejtette kínai kollégájának, hogy megbánta az Ukrajna ellen indított háborút. Hszi erről – a brit lap közlése szerint – tájékoztatta Donald Trump amerikai elnököt. A történet mindhárom szereplője nyilvánosan cáfolta a brit lapot.Alcímek:01’58” – Putyinnak van miért megbánnia az ukrajnai háborút06’03” – Befagyott konfliktus vagy békeszerződés?08’08” – Washington számára az ukrajnai – mellékes háború11’42” – A háború miatt Oroszország „Kína-függő” lett 19’32” – Az Egyesült Államokat az iráni háború köti le23’51” – Oroszországnak lesz sürgős a békekötés30’45” – Európai pénzen és ukrán vérrel féken tartani Oroszországot?
• 
  Thuküdidész csapdájában #035 26.05.2026 39Min.

  Vendég: Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE emeritus professzora, volt diplomata.Leírás: Graham Allison, harvardi professzornak köszönhetően honosodott meg a külpolitikai gondolkodásban a „Thuküdidész csapdája” fogalma, mégpedig az Egyesült Államok és Kína közötti vetélkedés leírására. Thuküdidész az ókori görögök történésze volt, aki Spárta és Athén vetélkedését írta le az „A peloponnészoszi háború” című monumentális alkotásában. Késői utódja, Allison professzor szerint, ahogyan annak idején a status quo fenntartásában érdekelt Spárta és a felemelkedő Athén háborúskodott egymással, most ugyanolyan (de legalábbis hasonló) háborúskodás zajlik az Egyesült Államok és Kína között. Elfajulhat-e ez az egyelőre hidegháború a két óriáshatalom között, és ez a vetélkedés hogyan befolyásolja a világ jelenét és jövőjét? Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE emeritus professzora, volt diplomata elemzi a helyzetet. Alcímek:02’45” – Három hatalmi központ és amerikai „hibajavítás”06’37” – Miért békülékeny Donald Trump? 11’16” – Sakk és go, avagy két világbirodalom küzdelme 15’18” – Kerüljük el Thuküdidész csapdáját!21’24” – Kína erőforrásokat szerez, például Afrikában27’32” – Kínai jelenlét az amerikai felsőoktatásban és kultúrában33’50” – Hanyatló birodalom-e az Egyesült Államok?
• 
  Energia, mint fegyver #034 19.05.2026 37Min.

  Vendég: - Németh Viktória az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója A világ sok helyütt forrong: kormányválságok és helyi háborúk, vagy háborús készülődések feszítenek. Mégis: a legfőbb aggodalom ma, szinte mindenütt, az energiaválság. Vajon fegyvere lett az energia? S ha igen: miért és meddig? Dr. Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója ezt elemzi. Alcímek:05’06” – Kifogyhatnak a hagyományos energiaforrások?09’53” – Európa csak részben kezeli az energiaválságot12’45” – Nabucco helyett Török Áramlat22’29” – Az Északi-sark: új energiaforrás és „kis” hidegháború32’44” – Az Európai Unió erősödik az Északi-sarkvidéken
• 
  Trump háborúi? #033 12.05.2026 35Min.

  Vendég: — Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatójaAz Irán ellen indított támadássorozat lehetséges hátterét/háttereit sokan és többféleképpen értelmezik. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója szerint a háború fő célja az Egyesült Államok fizetőeszköze, a dollár általános nemzetközi dominanciájának megőrzése. Alcímek: 01’39” – Amerikai dollár kontra unit és jüan07’59” – Az amerikai államadósság és Trump háborúi09’49” – James Monroe, Theodore Roosevelt és Donald Trump14’59” – A „fordított Kissinger” cupákot dob Moszkvának19’11” – Kuba: az újabb konfliktus színhelye?23’31” – Impérium-váltás: a termelés már Kínában nagyobb26’17” – Meggyengíteni Törökországot és Iránt?31’07” – Ideológiák és az energiabiztonság
• 
  Megdönthető-e bombákkal az iráni rendszer? #032 05.05.2026 40Min.

  Vendég: – Dr. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Közel-Kelet szakértőNehéz szakaszban van az Egyesült Államok és Izrael indította háború Irán ellen. A perzsa rendszer ugyanis, az amerikai és izraeli várakozásokkal ellentétben, nem látszik megbukni. Sőt: a külső fenyegetés és az a tény, hogy Iránnak lassanként már barátai sincsenek sem a közeli, sem a távolabbi térségben, megerősítette a perzsa társadalmi kohéziót. Irán belpolitikai helyzetét N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára elemzi. Az elemzésben megannyi kérdés is megfogalmazódik…Alcímek:01’17” – Ki a „rossz fiú” ebben a konfliktusban?05’04” – Mégis, kinek a háborúja ez?14’08” – Irán és az urándúsítás és a veszélyek23’10” – A nagyon diplomatikus Amr Moussa32’53” – Iráni ellenzéki: a háború miatt elnapoljuk a rendszerrel szembeni elégedetlenséget37’30” – Irán van nyeregben?
• 
  Washington stratégiai hibái (Iránban) #031 28.04.2026 33Min.

  Vendég: Dr. Bernek Ágnes,, a BME közgazdasági tanszékének geopolitikai oktatójaWashington, pontosabban a jelenlegi amerikai kormányzat stratégiai hibát követett el, amikor megtámadta Iránt. Donald Trump elnök ugyan szeretné átrajzolni a Közel-Keletet s ezzel új geopolitikai realitást is létrehozni, ez meg is történhetik, ám az amerikai elnök szándékai ellenére nem úgy, ahogyan elképzelte. Hanme éppen az Egyesült Államok kárárra.Erről beszél Bernek Ágnes, a budapesti műszaki egyetem (BM) közgazdasági tanszékének tanára. Aki egyben felvázolja az ázsiai térség, ezen belül Belső-Ázsia várható megerősödését és hatalmi felemelkedését is.Alcímek:01’08” – Miért fontos Irán?03’48” – Christine Lagarde igaza07’13” – Trump súlyos geostratégiai hibát követett el12’21” – Az iráni háború geopolitikai változásokat hoz, de Washington veszít majd rajta20’40” – A kínai stratégiai gondolkodás és Szun-ce25’52” – Amerika szerepe komolyan meggyöngül majd26’52” – Közép-Ázsia felemelkedik32’41” – Kissinger: Iránnal muszáj tárgyalni!
• 
  Változatok orosz narratívákra #030 14.04.2026 34Min.

  Vendég: Erdélyi Rezső Krisztián politológus, a Nézőpont Intézet elemzőjeAz elmúlt napokban halt meg az Egyesült Állanokban Robert Muller, az amerikai elnökválasztásba 2016-ban történt állítólagos orosz beavatkozás vizsgálatával megbízott különleges vizsgálóbíró. Néhány nappal ezt követően az amerikai igazságügyi minisztérium csaknem másfélmillió dolláros kártérítést fizetett Michael Flynn tábornoknak, Donald Trump első nemzetbiztonsági tanácsadójának, akit az oroszokkal történt összeesküvés koholt vádjával állítottak félre 2016-ban. Az oroszokkal történő „titkos” együttműködés és az „orosz beavatkozás” globalista narratívája ismert fegyver a politikai ellenfelek lejáratásához. De 2016-ban vált először komoly fegyverré a politika befolyásolásában.Alcímek: 01’42” – Vélemény-nyilvánítás és/vagy beavatkozás07’33” – Az orosz beavatkozás narratívája, mint új antiszemitizmus?11’16” – Nem szeretni kell az oroszokat, hanem üzletelni velük14’42” – Az energiaválság megoldása: dolgozzunk otthonról…15’57” – Mindenki figyel mindenkit21’59” – Orosz narratíva és globalisták médiafölénye26’01” – A cél: minél kevesebb döntési pont legyen28’55” – Az orosz narratíva a közeljövőben erősödik31’27” – Ha eljátszunk a gondolattal…
• 
  KULTÚRHARC: ki dönt a normákról? #029 07.04.2026 34Min.

  Vendég:— Pogrányi Lovas Miklós filozófus, az Alapjogokért Központ vezető kutatójaAz amerikai politikus és közíró Pat Buchanan, még hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, azt mondta: az igazi politikai kérdés az, hogy ki dönt az életünket meghatározó normákról, például az abortuszok szabályozásáról, vagy az egyetemeket eluraló szélsőbaloldali ideológiák „kezeléséről”. A normák meghatározása a kultúrharc; amelynek értelmezése eltérő országonként, térségenként, történelmi korszakonként. Magyarországon általában a marxizmus olasz „atyját” szoktuk idézni, aki szerint, akié a kultúra, azé a hatalom. Csakhogy a kultúrharc sokkal több a napi kulturális történéseknél, jelenségeknél. Alcímek:0’00’’- Bevezetés01’41” – Mi az igazi politikai kérdés: ki határozza meg a normákat? 10’27” – Trumpnak sikerült újfajta konszenzust teremtenie16’01” – Az életformánk a kultúra 18’01” – A kultúrharc, mint a politikai és gazdasági küzdelem eszköze22’05” – Nagy törésvonalak és küzdelmek a civilizációk között
• 
  Nyomás és szájkosár a szabad sajtónak #028 31.03.2026 34Min.

  Vendég: Kálnoky Boris politikus, újságíró, az MCC Média Iskola vezetője Európa nyugati fertályán egyes témákat tabuknak minősítenek, a fősodratúnak mondott sajtó megbélyegez és kirekeszt és az Európai Unó hármas rendszert alakított ki, hogy gátat vessen a sajtó-, és szólásszabadságnak.Erről beszél, konkrét példákat is említve, Boris Kalnoky (Kálnoky Borisz), aki székely édesapa és német édesanya gyermekeként német földön látta meg a napvilágot. Gyermekkorát négy különböző országban töltötte, végül Hamburgban diplomázott és a Die Welt című lapnál helyezkedett el. Több országban volt tudósító, jelenleg Budapesten él és az MCC médiaiskolájának vezetője. Reális – és egyben kritikus – képet rajzol a nyugateurópi sajtóviszonyokról, a kirekesztésekről, a félelmekről és a sajtó szabadságáért folytatott küzdelmekről.
• 
  A mellérendelő világrend kora #027 27.03.2026 42Min.

  Vendég: — Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztőjeLeírás:Mellérendelő világrend és ezt éppen most váltja valóra a többpólusú berendezkedés – írja legújabb, „Világrendszerváltás” című könyvében Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, a Kommentár főszerkesztője. Aki szerint a földrajzi, politikai szerveződések helyett a civilizációs alapú együttműködések kora jön el. Ezt a világrendszerváltást – vagyis a XXI. századért folyó küzdelmet, a világok harcát és az úgynevezett nagytér-rendet – elemzi a tekintélyes szerző. Alcímek:0.00.- Bevezetés03’08” – Az eurocentrikus világnak vége van09’06” – Jöjjenek a Cézárok! 13’43” – A liberális szellemiség aláhanyatlott 18’58” – A kétpólusú világrend mellett/helyett alakulóban a harmadik pólus23’59” – Földrajzi és politikai szerveződések helyett civilizációs alapú együttműködések?29’51” – A háború az háború!38’58” – A civilizációk egyenrangúságának kora.
• 
  Akinek ritkaföldfémjei vannak, az uralja… #026 17.03.2026 38Min.

  Tizenhét ritkaföldfém van, amely nem is olyan ritka, mint az elnevezése mutatja, ám valamennyi ritka fontosságú, sőt, nélkülözhetetlen elem, különösen a mai modern technológia (például az elektronika) számára, vagy akár a hadiiparban, a biotechnológiában, vagy akár csupán az akkumulátor-gyártásban. És a gazdasági élet megannyi területén.Sok országban vannak ritkaföldfém-lelőhelyek, ám kibányászásuk bonyodalmas, így a világ pillanatnyilag szinte Kínától függ. A globális hatalmi játszmában ma a ritkaföldfémek birtoklása igazi ütőkártya. Ezért (is) folyik az ádáz harc értük. Alcímek:01’16” – Mi az a ritkaföldfém?  És a kritikus ásvány?04’10” – Az amerikai Mojave-sivatag kincse és az amerikai-kínai párharc08’57” – Orosz iparágak, amelyek ellen egyáltalán nincsenek szankciók14’19” – Miért akarná Trump Grönlandot és miért szorgalmazta a békét örmények és azeriak között?18’23” – Tanácskozás a kínai dominancia megtöréséről25’16” – Mit csinált Lavrov Szudánban, avagy Afrikában a harmadik nagy játékos: Oroszország30’57” – Az Európai Unió a pálya széléről kiabál be34’05” – Az egyetlen biztos a bizonytalanság
• 
  A nyugtalanító német dominancia #025 17.03.2026 34Min.

  Francois Mitterrand, a franciák szocialista államfőjeellenezte a német újraegyesítést, a vele egyetértő Margaret Thatcher brit miniszterelnök pedig 1989-ben arra is figyelmeztetett, hogy az újraegyesített Németország túlságosan erős és nagyhatalmú lesz, s „alááshatja az egésznemzetközi helyzetet és veszélyt jelenthet a biztonságunkra”.Az 1980-as évek e a jelenlegi németországi fejlemények – például az erőteljes fegyverkezés, a háborús készülődés – indokolt aggodalommal töltheti el Európa népeit.Vajon nyugtalanító-e a német dominancia? Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének vezetője fejti ki álláspontját. Alcímek:01.57. – Merz: a német hadseregnek kell a legerősebbneklennie Európában!05.25. – Németország mára meggyengült, szerepe a világbanrosszabb, mint volt08.10. – A jóemberkedést a németek rákényszerítenék másokra is1409. – Németországnak egyszerűen elfogyott a pénze… azállam nem tudja ellátni a feladatait18.22. – Lesz-e német hegemón szerep?20.37. – Európa gyengébb lett, de hajszolja az eddigipolitikát, kivétel Magyarország23.31. – Jót tett a németeknek az újraegyesítés? Sikeres isvolt?27.17. – A németek európai érdekekbe burkolják a sajátérdekeiket31.36. – Foch marsall és jóslata
• 
  Csupán csak emlék a kommunizmus? #024 03.03.2026 32Min.

  Bár a kommunista rezsimek – egy-két kivétellel – mindenüttmegbuktak, eltűntek, megvetés tárgyai, de tömeggyilkosságokhoz vezető embertelen téveszméik és megint feltűnőben vannak, terjednek és népszerűek; ráadásul nem is szegény és elmaradott vidékeken, országokban. Hanem Európában és főként az Egyesült Államokban. Alcímek: 0.00. Bevezetés01.05. – A történelem legtöbb halálos áldozatát követelőideológia05.01. – Amikor Kohl Horn Gyulát javasoltakülügyminiszternek09.32. – Dél-Amerikában jezsuiták kísérleteztekkommunizmussal20.11. – A nyugati értelmiség miért hallgatott?26.57. – Nyugaton ismét terjednek a szocializmus téveszméi30.11. – Szélmalomharc, de meg kell vívni a kommunizmusellen
• 
  LMBTQ és ami mögötte van - Egy lobbi ereje és kártékonysága #023 25.02.2026 35Min.

  Ment-e a homoszexuális közösségek világa előrébb, vagyis javított-e az e közösségekhez tartozók életén a nevükben és állítólag az érdekükben fellépő LMBTQ-lobbik tevékenysége? Professzor dr. Tényi Tamás pszichiáter, a Pécsi Egyetem klinika-igazgatója elemzi a sokakat foglalkoztató és a társadalmak életét is alkalmasint befolyásoló kérdést.Alcímek: 0.00. - Bevezetés02.05. - A mozgalmár LMBTQ: tévedések és tragédia-sorozatok 06.21. - Melegjogi aktivizmus: elérni, hogy ez legyen a normalitás 09.25. - Kulturális marxizmus: éljenek a szexuális kisebbségek! 12.40. - Nagy pénzek a lobbi mögött 15.37. - És mit szólnak az orvosok? 18.45. - A mai értelmiség szerepe23.58. - Vagy itt vagy, vagy ott!26.39. - Az LMBTQ-lobbi sem tűri a más véleményt31.45. - A kisgyermekekre bizonyíthatóan káros az LMBTQ aktivitása
• 
  Meloni, a sikersztori #022 17.02.2026 32Min.

  Miközben Európában alig akad tehetséges, erőskezű és igazán vérbeli patrióta politikus, addig az Appenninekről délre, Rómában, fiatal nő irányítja Itália ügyeit. Ő – Giorgia Meloni. Aki választási kampányában büszkén hangoztatta: nő vagyok, anya vagyok, olasz vagyok és keresztény vagyok.