Mozinet Nagylátószög

Επεισόδια

• Egy tyúk bármit eljátszik / Halász Árpád & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög 29.03.2026 33λ

  Halász Árpád állatkoordinátor: Egy tyúk bármit eljátszikA Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Kovács Gellért beszélget Halász Árpád állattrénerrel Pálfi György új filmje, a Tyúk kapcsán. Halász Árpád több évtizedes tapasztalattal rendelkező állattréner és állatkoordinátor, aki nemzetközi produkciókban is dolgozott már. A Mozinet új bemutatójában egy tyúk eldönti, hogy nem törődik bele a sorsába, megszökik a biztos halált jelentő telepről, és mindent megtesz azért, hogy végre anya lehessen. Gyönyörű tengerparti tájakat és kietlen pusztaságokat is keresztező kalandjai során egy olyan igazi emberi dráma bontakozik ki előttünk, amelyet ilyen nézőpontból még biztosan nem láthattunk.„Az idomítás egy kényszeralapú tanítás, mi meg nem akarunk kényszereket használni.”Halász Árpád az interjú elején rögtön tisztázza, miért nem használja az „állatidomár” kifejezést. Számára a munkája alapja az állatokkal való együttműködés, nem pedig a kényszerítés, ami a Tyúk forgatásán is meghatározó szemlélet volt.„A tyúkok valójában iszonyat okos állatok.”A beszélgetés során szó esik arról is, mennyire alábecsült állat a tyúk. Halász részletesen mesél arról, milyen komplex feladatokra képesek ezek az állatok, és hogyan lehet őket motivációval tanítani a filmes munkára.„Nyolcvan százalékban kitalált, pontos, megkoreografált munka volt. A baromfiudvaron, ami történt, azok pedig spontán természetes jelenségek.”A film készítésének egyik legizgalmasabb aspektusa az volt, hogyan találkozik a tudatosan megtervezett jelenet és a véletlenszerű, természetes viselkedés. A beszélgetésben szóba kerül még:- Hogyan zajlott a tyúkok kiválasztása és felkészítése a forgatásra?- Milyen trükkökkel segítették az állatok természetes viselkedését a kamera előtt?- Hogyan oldották meg a veszélyesnek tűnő jeleneteket (tűz, ragadozók)?- Milyen állatok szerepelnek még a filmben a tyúkon kívül?- Hogyan működik egy állattréner csapata egy nagyjátékfilmben?- Milyen kapcsolat alakul ki az állatok és az emberek között a forgatáson?- Milyen kihívásokkal jár a különböző fajokkal való munka?- Miért fontos a megfelelő tartási és tréningkörnyezet az állatok számára?Fejezetek:00:00 Bevezetés00:29 Hogyan forgatnak tyúk szexjelenetet?01:05 Miért nem „állatidomár”?02:45 Mit lehet megtanítani egy tyúknak?03:51 Mennyire okos állat a tyúk?06:41 Hány tyúk játszotta a főszerepet?09:22 Hogyan dolgoznak együtt a színészekkel?12:02 Mi volt megírva, mi spontán?Műsorvezető – Kovács GellértRendező – Orzói KristófOperatőr – RoteraVágó – Pamuki KrisztiánKreatív producer – Bertók Andrea, Csata HannaKommunikáció – Beleznai MárkProducer – Böszörményi GáborHangmester – Obbágy MátéHangutómunka – Nagy Botond
• Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög 08.03.2026 33λ

  “Van még szükség köztársasági elnökre?” - Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda - Mozinet NagylátószögMit jelent ma a kegyelem a politikában? Lehet-e egy köztársasági elnök a nemzet egységének megtestesítője, és mennyire fér bele az igazságszolgáltatás rendszerébe az, hogy egyetlen ember felülírhat egy ítéletet? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Veiszer Alinda újságíró Schultz Nóra politikai elemzővel és Nahimi Botond politológussal a Mozinet Nagylátószög eseményén, amelyet a Toldi Moziban tartottunk február 26-án. A beszélgetés apropója Paolo Sorrentino új filmje, A kegyelem volt.A Mozinet új bemutatójában Paolo Sorrentino ismét a legkedveltebb színészével dolgozott együtt: Toni Servillo ezúttal Olaszország képzeletbeli elnökét kelti életre, aki jogászként rendíthetetlenül hisz a gránitszilárdságú törvényekben. Egész mandátuma alatt végig az elveit követte, utolsó elnöki döntései viszont akár az egész pályafutását átértékelhetik. A nyugdíjhoz közeledve ugyanis két kegyelmi kérvény és egy nagyon megosztó törvényjavaslat kerül az asztalára.„A kegyelemadás esszenciálisan önkényes, mert hát itt is látjuk, hogy végül is egy személy hozza meg a döntést.”Schultz Nóra szerint a film egyik kulcsmotívuma a kétely: a köztársasági elnök sokáig halogatja a döntést, miközben egyre inkább szembesül azzal, hogy a politikában a döntéshozás elkerülhetetlen. Ez ugyanígy van a való életben is, aki nem képes nehéz döntések meghozatalára, az a politikai pályára alkalmatlan.„Tulajdonképpen az a bátorság, amikor a kételyek ellenére tudunk döntéseket hozni a végén.”A beszélgetésben szóba került az is, hogy a kegyelmi jog intézménye történetileg részben a királyi hatalom hagyatéka, amely a modern demokráciákban is megmaradt. Emiatt sokszor feszültség keletkezik az igazságosság elve és a megbocsátás lehetősége között.„A bürokráciát sokszor azért kritizáljuk, mert lelassítja a döntéseket – de valójában pont ez a lényege: hogy megakadályozza az elhamarkodott döntéseket.” Nahimi Botond – a filmet idézve – kiemelte a bürokrácia szerepét, amikor a kegyelmi döntések körüli politikai és intézményi folyamatokról beszélt. A két évvel ezelőtti magyarországi kegyelmi botrány többek között pont azért is robbanhatott ki, mert nem előzte meg bürokráciai mérlegelés a döntést. A film kapcsán az is felmerült, hogy mit várunk ma egy köztársasági elnöktől: pusztán ceremoniális szerepet, vagy valódi morális iránytűt a politikában.„A kegyelem mindig ellentmondásos marad. Lehet vállalhatatlan kegyelmet adni – de az is problémás lehet, ha valaki soha nem él ezzel a jogával.” – fogalmazott Schultz Nóra.Műsorvezető: Veiszer AlindaRendező: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív producer: Bertók Andrea, Csata HannaKommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester: Obbágy MátéHangutómunka: Lukács PéterLátvány: NanavízióFejezetek:00:00 Bevezetés00:59 A köztársasági elnök szerepe a filmben01:42 Alkotmányos feladatok és nemzeti egység03:48 Politikai film vagy emberi történet?05:50 Bizalom az egyszemélyi politikai döntésekben09:17 Hogyan működik a kegyelmi döntés?11:08 Lehet politikát csinálni kegyelemből?16:20 Bátorság, kétely és politikai döntések
• "Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek - Mozinet Nagylátószög 15.02.2026 41λ

  Fazekas Gergely zenetörténész: „Az elme szabad állat”Mitől különleges Kurtág György zenéje? Hogyan lehet közel kerülni egy életműhöz, amely egyszerre radikálisan kortárs és mélyen gyökerezik az európai hagyományban? A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Fazekas Gergely zenetörténésszel beszélget Lukács Luca a Kurtág töredékek című dokumentumfilm kapcsán. A Mozinet új bemutatójának központi figurája, a közel száz éves Kurtág György nemcsak a leghíresebb magyar kortárs zeneszerző, de nemzetközileg is egyedülálló jelenség. A Budapest Music Center padlásszobájában élő zseni kerekesszékhez kötött, ugyanakkor szellemileg teljesen friss. Kihasználva a zenei központ adta lehetőségeket napjai rendületlenül munkával telnek. A világ minden tájáról látogatják a legelismertebb zenészek, hogy egy olyan lelkileg és szakmailag is megterhelő, rendkívül alázatos munkafolyamatnak vessék alá magukat, ahol akár több óra alatt egy-egy műnek mindössze néhány percét dolgozzák fel. „Nem a Kurtág György a fontos, hanem az a fontos, amit a Kurtág György jelenléte a világban megmutat. És szerintem ezt látjuk a filmben.”A beszélgetés során szó esik arról, hogy a dokumentumfilm túlmutat a zenén: öregedésről, veszteségről, alkotásról, a gondolat megformálásának nehézségéről beszél. A film nem „reklámfilm” egy életműhöz, hanem önálló műalkotás, amely közelebb visz azokhoz a kérdésekhez, amelyek Kurtág számára is alapvetőek voltak: élet, halál, gyász, szeretet, felelősség.„Most olyan messze vagyunk Kurtág születésétől, mint Kurtág születése Beethoven halálától. Iszonyatosan sok minden történt azóta, és nemcsak a zenében, hanem minden területen.”Ez a perspektíva nemcsak Kurtág helyét jelöli ki a zenetörténetben, hanem érzékelteti azt az elképesztő kulturális változást is, amelyen a 20. század átment. Fazekas felidézi azt a legendás pillanatot is, amikor 1945 szeptemberében a Zeneakadémia folyosóján összetalálkozott egymással a két Romániából érkező fiatal zseni: Kurtág György és Ligeti György. Mindketten Bartók miatt felvételiztek, nem tudva, hogy hetekre van a haláltól. Egy új zenei korszak korszak indult ott el.„És tulajdonképpen a Kurtág zenéjének szerintem az egyik csodája, hogy a legelemibb dolgokig megy vissza.”A beszélgetés kitér Kurtág zenei nyelvére is, amely egyszerre radikális és elementáris egyszerűségű. Fazekas szerint Kurtág képes arra, hogy a legapróbb zenei gesztusból – akár egyetlen hangból vagy üres gitárhúrból – teremtsen mélységet. Művei sokszor rendkívül rövidek, olykor egy TikTok-videó hosszával vetekednek, mégis hónapok, évek munkája sűrűsödik bennük.„A jó zene az, ami mögött érezni a teljes személyes odaadást.”Kurtág a zenéről alkotott gondolkodásában is radikális. Ez a személyes odaadás az, amit Kurtág előadóitól is elvár: nem pusztán technikai pontosságot, hanem teljes átélést. A film egyik legizgalmasabb rétege éppen az alkotás és az előadás közti törékeny, mégis szenvedélyes kapcsolatot mutatja meg.A Kurtág töredékek február 19-től látható a mozikban!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.Az indexkép Labancz Viktória fényképének felhasználsával készült.Fejezetek:00:00 Bevezetés01:27 Miért rendhagyó ez a dokumentumfilm 03:08 Hogyan kezdjünk Kurtágot hallgatni?04:31 A film egzisztenciális kérdései 06:57 Kurtág helye a 20. századi zenében 12:36 Hagyomány és radikalizmus Kurtágnál 25:03 A Végjáték mint életmű csúcsa
• Ha a hallucinációinkról meg tudunk egyezni, azt hívjuk valóságnak - Enyedi Ildikó & Veiszer Alinda - Mozinet Filmnapok közönségtalálkozó 13.02.2026 27λ

  Enyedi Ildikó: „Mindannyian folyamatosan hallucinálunk.”Hallgasd meg az Enyedi Ildikóval készült beszélgetésünket a Mozinet Filmnapokról, amiben mesél a valóság természetéről, a tudat működéséről, és arról, hogyan inspirálta egy brit kognitív tudós gondolata a film forgatókönyvét. Szóba kerül a kvantumelmélet, a nézőpontok különbsége és az, hogyan teremtjük meg mindannyian a saját világunkat.A Csendes barát már a mozikban, jegyek és moziműsor itt: https://mozinet.hu/film/csendes-barat/A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinetSpotify: https://open.spotify.com/show/0htXZSjWZEWWbXZh1mNEaU?si=09ead5da48724bd1Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast/mozinet-nagyl%C3%A1t%C3%B3sz%C3%B6g/id1703103680Google Podcast: https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy9lNzc3ZTlhYy9wb2RjYXN0L3JzcwWeboldal: https://mozinet.hu
• Nem volt kedvem rosszkedvű filmet csinálni / Enyedi Ildikó & Veiszer Alinda / Mozinet 01.02.2026 31λ

  "Nem volt kedvem rosszkedvű filmet csinálni"A Csendes barát különleges vetítése után, a Sellyei Kastélypark arborétumában, az egyik főszereplő ginkgo fa alatt beszélgetett Veiszer Alinda és a film rendezője, Enyedi Ildikó. Szó esett fákról és a növények kommunikációjáról, tudományról és magányról, ginkgóról, Goethéről, rovarokról – és arról, vajon mit gondolhat egy fa, miközben filmet néz.A Csendes barát már a mozikban.Fejezetek:00:00 Bevezetés, vetítés után00:26 Három fa, három idő02:23 Növénykommunikáció és kísérletek04:55 Tudomány és inspiráció09:46 Magány és kapcsolódás11:52 Véletlenek a forgatáson14:23 Idő, percepció, történelem26:35 A film születése, ginkgo választása
• A művészek olyanok, mint az erdőkertészek / Dragomán György & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög 26.01.2026 38λ

  Dragomán György: A művészek olyanok, mint az erdőkertészekMit érez egy fa? Lehet-e empátiával fordulni egy másfajta létezés felé, és mit tanulhat ebből az ember önmagáról? A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus Dragomán György íróval beszélget Enyedi Ildikó új filmjéről, a Csendes barátról, amely január 29-től látható a hazai mozikban.A Mozinet új bemutatójában egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.„Gyerekkoromat egy diófa határozta meg”Dragomán György személyes élményein keresztül is kapcsolódik Enyedi filmjének világához. A beszélgetés során szóba kerül a növényekhez fűződő bensőséges viszony, a lassú idő tapasztalata, és az a kérdés is, hogy megérthető-e egyáltalán egy fa létezése emberi nézőpontból. A Máglya című regényében fontos szerepet kap egy diófa, amely nagyanyja kertjében állt, és meghatározó szerepe volt Dragomán gyerekkorában.„Nekem van egy olyan elméletem, hogy a művészek is, meg a tudósok is olyanok, mint az erdőkertészek: elültetnek egy fát, és az nem nő gyorsabban, mint szeretnék” Az alkotás lassúságáról, a megérési idő szükségességéről is beszél. A filmben megjelenő tudósfigurák és az alkotói folyamat párhuzamai mentén szó esik arról is, hogy az igazi felismerések magányos, időigényes belső munkából születnek meg, ezt a folyamatot egy fa elültetéséhez hasonlítja Dragmán.„Valószínűleg ezért lehet szeretni ezt a filmet: a szelíd bátorságáért”A film olyan, ma is élesen vitatott kérdésekről beszél, mint a feminizmus, a környezetvédelem vagy a tudatkutatás, mégis ítélkezés nélkül, szelíden és empatikusan közelít hozzájuk. Dragomán Miyazaki, Wim Wenders és Tarkovszkij világához hasonlítja a Csendes barátot, egyúttal az egyik legköltőibb filmnek nevezi, amit valaha látott.A beszélgetésben szóba kerül még: -Lehet-e novellát írni egy fa nézőpontjából? -Hogyan változtatja meg a filmnézőt a lassú, meditatív ritmus? -Milyen filmes és irodalmi előképei vannak a Csendes barátnak? -Hogyan kapcsolódik a pandémia tapasztalata a film magányábrázolásához? -Miért válik az empátia a film egyik legfontosabb kulcsfogalmává?A Csendes barát január 29-tól a mozikban, a Mozinet forgalmazásában!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.Műsorvezető: Kovács GellértRendező: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaKommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester: Obbágy MátéHangutómunka: Nagy Botond
• A rendszer elleni lázadás helyett egymást gyilkolják / Pogátsa, Szirmai & Pauló-Varga / Nagylátószög 21.12.2025 36λ

  "A rendszer elleni lázadás helyett egymást gyilkolják"December 15-én, az Etele Cinemában premier előtt vetítettük Park Chan-wook legújabb filmjét, a Nincs más választást, a film után pedig Pauló-Varga Ákos beszélgetett Pogátsa Zoltán közgazdász–szociológussal és Szirmai Gergely filmkritikussal, videós tartalomkészítővel. A beszélgetésről készült felvételt a Mozinet Nagylátószög új epizódjában tesszük közzé.A Mozinet új bemutatójában Man-su (Lee Byung-hun – Squid Game – Nyerd meg az életed) évtizedek óta a helyi papírgyár megbecsült dolgozója. A koreai álmot éli: feleségével, két gyerekükkel és két kutyájukkal tágas családi házban élnek, ahol a bonsai fák csinosítgatása tölti ki a szabadidejét. A gyár új tulajdonosa azonban a modernizáció jegyében leépítésbe kezd, és kisvártatva Man-su is az utcán találja magát. A kezdeti eltökélt munkakeresést kétségbeesés váltja fel: egy idő után már a háziállatok fenntartása is éppúgy problémát jelent, mint a jelzáloghitel rendszeres törlesztése. Megalázó helyzetek sorozata végül Man-su-t minden határt áthágó lépésekre készteti.„Dél-Korea a világ egyik legstresszesebb országa, ha nem a legstresszesebb országa.”Pogátsa Zoltán szerint a film társadalmi háttere szorosan összefügg a dél-koreai munkakultúrával, ahol az extrém versenyre való nevelés már az oktatási rendszerben elkezdődik, és egész életen át tart. A folyamatos teljesítmény- és megfelelési kényszer, és a státuszhoz kötött önértékelés együttese olyan pszichológiai nyomást hoznak létre, amely különösen érzékennyé teszi a társadalmat a státuszvesztés okozta krízisre.„Az embereknek az identitása a munkájukhoz kötődik. Az, hogy elveszted a munkádat, az tényleg a lefejezés maga.”Pogátsa elmondja, Dél-Koreában a munka nem pusztán megélhetési forrás, hanem identitásképző erő. Szerinte a posztmodern társadalmakban, és különösen Kelet-Ázsiában, az egyén társadalmi értéke abból vezetődik le, hogy milyen munkát végez, mennyire halad előre, és milyen anyagi sikert tud felmutatni. Ennek elvesztése nem csupán gazdasági, hanem egzisztenciális összeomlást is jelent.„Nem tudom, mikor láttam egy olyan párt egy filmben, akik nagyon szeretik egymást, nagy bajba kerülnek, mégis tovább szeretik egymást.”Szirmai Gergely a film egyik legszokatlanabb elemének a család ábrázolását tartja. A történet tudatosan elkerüli a megszokott melodramatikus fordulatokat: a család nem válik a konfliktus forrásává, hanem stabil háttérként marad jelen még a legsúlyosabb erkölcsi dilemmák közepette is. Ez a döntés ritka a kortárs filmekben, és érdekes kontrasztot képez a történet groteszk, sötét humorú színezetével.„Kíméletlen verseny a kisembernek, szocializmusa vállalatoknak.”Pogátsa a film rendszerkritikai olvasatát hangsúlyozza: miközben az egyének könyörtelen versenyhelyzetbe kényszerülnek egymással, a nagyvállalati szféra állami védelemmel és strukturális előnyökkel működik. A filmben megjelenő erőszak és erkölcsi leépülés nem egyéni torzulásként, hanem egy olyan rendszer következményeként értelmezhető, amely nem kínál kollektív kiutat, csak túlélési stratégiákat.A Nincs más választás január 8-tól a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.00:00 Bevezetés és első benyomások a filmről00:02 Műfaj és hangulat00:05 Dél-Korea és munkakultúra00:10 Státuszvesztés és identitás00:11 Rendszerkritika és erőszak00:17 Család és realitás00:20 Corporate világ és verseny00:34 Van-e kiút a rendszerbőlMűsorvezető: Pauló-Varga ÁkosRendező: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók AndreaKreatív menedzser: Csata HannaKommunikáció: Belez­nai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester: Obbágy MátéHangutómunka: Nagy Botond
• A csönd is tele van érzelemmel / Gyárfás Dorka & Dr. Piczkó Katalin / Mozinet Nagylátószög 30.11.2025 33λ

  November 26-án a Művész Moziban a Vermiglio – A hegy menyasszonya vetítése után Gyárfás Dorka újságíró Dr. Piczkó Katalin pszichiáterrel beszélgetett arról, hogyan formálja a patriarchális családrendszer a női sorsokat, milyen sorskönyvi üzeneteket viszünk tovább generációkon át, és hogyan dolgozható fel a veszteség, ha a gyász nemcsak egy embert, hanem a saját identitásunkat is érinti. Fejezetek:00:00 – A film hangulata és a csönd szerepe02:12 – Patriarchális családrendszer és hatalmi hierarchia03:02 – Sorskönyvi üzenetek és belsővé váló minták04:36 – Fény és árnyék: spiritualitás és ösztönök06:42 – Érzelemkifejezés gátjai az apa alakján keresztül10:26 – Szabályszegés, szégyen és közösségi ítélet12:01 – Lucia története: veszteség, identitásvesztés, gyász23:49 – Kitörés a mintákból? Lázadás és változás lehetősége
• Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani / Punyi-Jevuczó Diána & Gyárfás Dorka 28.11.2025 35λ

  Punyi-Jevuczó Diána, azaz Fonóasszony: “Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani”A Vermiglio – A hegy menyasszonya premier előtti vetítésén, november 17-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban Gyárfás Dorka beszélgetett Punyi-Jevuczó Diánával, ismertebb nevén Fonóasszonnyal, a film által felvetett témák kapcsán. A Mozinet új bemutatójában az Alpok festői szépségű, csendes falujában, Vermiglióban játszódik. Itt keres menedéket a második világháború elől bujkáló szicíliai katona, Pietro. Megérkezése felforgatja az egyébként zárt közösség, különösen a helyi tanító családjának mindennapjait. A családfőnek határozott elképzelései vannak lányai jövőjéről, de Pietro megjelenése ezzel ellentétes láncreakciót indít el. A legidősebb lány, Lucia, beleszeret a múltját titkoló fiúba.Punyi-Jevuczó Diáná szerint a film arra mutat rá, hogy a régi világ eltűnt, de a benne rejlő tudás ma is létezhet, csak tudatosan kell újraértelmeznünk.„Ezért van nekünk nagyon nehéz dolgunk most, mert pontosan a nukleáris család miatt nem nagyon kevés mintát tudunk begyűjteni. (...) Mindenkinek magában meg kell azt találni, hogy őt hogy szólítja meg a hagyomány”A beszélgetés központi témája az volt, hogy mi maradt a hagyományos női szerepekből, közösségekből és rítusokból, amelyek az egykori falusi életben születéstől halálig kísérték az embert. Fonóasszony szerint a modern, városi életből épp azok az elemek hiányoznak leginkább, amelyek a filmben megjelennek: az együtt élő generációk, a kézzel végzett munka meditatív ritmusa, a közösségi intimitás és a természet ciklusainak figyelése.„Sokszor nem is tudták, hogy mit miért csinálnak, csak azért csinálták, mert tudták, hogy úgy szokás, úgy kell csinálni. Nekünk megvan az a repülőnk, amivel felülről erre ránézhetünk, hogy miért csináljuk úgy?”A beszélgetés kitért arra is, hogy a nők hogyan tudják városi környezetben, modern életformában is újrateremteni a kapcsolódást a hagyományokkal, és miért nő ma az igény a kézzel végzett tevékenységek, a lassulás, a közösségi jelenlét iránt. Az internetnek hála pedig már azt is jobban megérthetjük, mely hagyomány honnan származik és mit szolgál.„Ha csak annyira összegyűlnek a nők, hogy a kezük együtt járjon, akkor ott biztos, hogy bölcsességek el fognak hangzani.”Fonóasszony külön hangsúlyozta a film gazdag szimbolikáját: a hegyet mint az önismeret metaforáját, a lányok nevét mint a fény különböző aspektusait, és a női archetípusok rétegzettségét.A Vermiglio – A hegy menyasszonya már a mozikban!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.Gyárfás Dorka fotóját Greguss Mate készítette00:00 – Bevezetés / A női közösség ereje01:21 – Köszöntés és filmkontekstus02:12 – Közös női sorsok03:10 – Hagyományok feloldódása08:49 – Ünnepek válsága11:18 – Közös európai gyökerek15:19 – Hagyomány a városban21:40 – Csend és közösségi élet hiánya
• Lenyúltuk Erdélyt - mondja egy román szereplő / Tompa Andrea & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög 24.11.2025 38λ

  „Lenyúltuk Erdélyt” – mondja egy román szereplőTompa Andrea író, színikritikus, számos jelentős kortárs magyar regény szerzője, aki műveiben rendszeresen dolgozza fel az erdélyi lét sokrétegű tapasztalatait. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus beszélget vele arról, hogyan jelenik meg mindez a Kontinental ‘25 című alkotásban, és hogyan reflektál a film a mai erdélyi és közép-kelet-európai világ helyzetére.A Mozinet új bemutatója, a Kontinetnal ‘25 a mai Kolozsváron játszódik. Egy román hajléktalan öngyilkosságot követ el, miközben egy magyar végrehajtó (Orsolya – Tompa Eszter) próbálja rávenni, hogy hagyja el a jogosulatlanul használt pincét, aminek a helyére egy új luxushotelt akarnak építeni. Orsolya összeomlik, lelkiismeretfurdalástól hajtva járja a várost. Újra és újra előadja történetét kollégáinak, barátainak és ismerőseinek, a helyenként abszurd találkozókból egy feszültségekkel teli társadalom képe rajzolódik ki, ahol mindenki az önigazolást keresi.“Én román filmben magyar főszereplőt, etnikailag magyar főszereplőt nem láttam.”Tompa Andrea a Kontinental ’25 kapcsán kiemeli, hogy a magyar származású szereplő komplexitása nem csupán etnikai szempontból érdekes, hanem azért is, mert a karakter vegyes házasságban él, románul beszél, és időnként magyar szavakat használ. Román filmben magyar etnikumú főszereplőt szinte sosem látott, magyar színészek inkább román szerepeket kapnak.“Nem képzelhető el ez a beszélgetés így, két ember között, de egy film lehetővé teszi, hogy kimondódjanak teljesen váratlan dolgok: “Igen, lenyúltuk Erdélyt” - mondja a román szereplő.”Tompa elmondja, Radu Jude filmjeiben a valóságot nem szó szerint követik, hanem egyfajta finom felnagyítással, groteszk vagy hangsúlyos elemekkel dolgoznak. A film lehetővé teszi, hogy a szereplők olyan, váratlan dialógusokat mondjanak ki, amelyek a valóságban talán elképzelhetetlenek lennének. Példaként említi, hogy a román szereplő ironikusan azt mondja, lenyúlták Erdélyt, miközben a háttérben magyar történelmi utalások, például Márton Áron szobra látható.“Az egyik izgalmas jelenetben egy ételfutárral találkozik a főhősnőnk, és kiderül, hogy valaha a hősnőnk egyetemen tanított, és ez a fiú a tanítványa volt. Most képzeljünk el egy jogot végzett fiút, aki ételfutárként dolgozik.”Tompa szerint a film a szereplői nem valódi megoldást keresnek a problémáikra, hanem inkább indokot arra, hogy fenntartsák a rendszert és ezzel túléljenek benne. A film bemutatja, hogy Kolozsvár népszerű és drága város lett, tele ételfutárokkal. Ez is lehetőséget teremt az etnikai feszültségek bemutatására: a többnyire bevándorlók által végzett futár szakma román képviselője hazája színeit viseli, hogy ne kerüljön összetűzésbe az autósokkal.Fejezetek:00:00 Bevezetés02:10 Erdély képe a filmben06:20 Kolozsvár rétegzettsége és identitása12:45 „Lenyúltuk Erdélyt” 18:30 Nyelv, együttélés, vegyes házasságok25:40 A kapitalizmus kritikája és hatalmi játszmák31:55 A film és a valóság kapcsolódási pontjaiAz Kontinental ‘25 november 27-től a mozikban!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.
• Ez nem kiegyezés volt, ez kapituláció / Rainer M. János & Veiszer Alinda / Mozinet Nagylátószög 10.11.2025 44λ

  Rainer M. János: „Ez nem kiegyezés volt, ez kapituláció”Történész, egyetemi tanár, az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak kutatója. Rainer M. János neve évtizedek óta összeforrt a magyar közelmúlt feltárásával: a forradalom társadalmi hátterétől a kádári konszolidációig számos kulcsmű fűződik a nevéhez. A Mozinet Nagylátószög című műsorának új epizódjában Veiszer Alinda beszélget vele Nemes Jeles László Árva című filmje kapcsán, amely 1956–57 traumatikus éveibe kalauzolja a nézőt egy kisfiú sorsán keresztül.A Mozinet új bemutatója, az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, a reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak. A 12 éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.„A város olyan volt, mintha soha nem sütne a nap”Rainer M. János arról beszél, hogy a film képi világa milyen mélyen idézte fel benne a gyermekkora emlékeit. A korabeli Budapest sivár, fakó hangulatát pontosan idézi meg a rendező, de a történész szerint a valóság árnyaltabb volt: „Azért nagyon sokat sütött a nap, és nagyon jó idő volt, és akácillat volt, amit itt egyáltalán nem érzékelt az ember – de mégiscsak mintha ott lettem volna.”„A társadalom kapitulált”Rainer szerint a forradalom leverése után a magyar társadalom nem kiegyezett, hanem megadta magát. A történész arra figyelmeztet: a „kapituláció” kifejezés nemcsak politikai, hanem lelki folyamat is volt. „Amikor az ember kapitulál, leteszi a fegyvert, hazamegy, és magára zárja az ajtót. Többet nem vesz részt a külvilág eseményeiben.”„Az árvaság elterjedt társadalmi tapasztalat volt”A film központi motívumát – a háború és a diktatúra nyomán elárvult gyerekek sorsát – Rainer társadalomtörténeti távlatba helyezi. Aki a negyvenes évek elején született, az még ’57-ben is árva volt. Az elhallgatott traumák generációkat formáltak. Ezeket a történeteket nem lehetett elmondani. Még a holokausztot, az ötvenes éveket, vagy ’56-ot sem. A beszélgetésben szóba kerül még:- A társadalom kapitulációja és következményei- A megtorlás és enyhülés kettőssége- Az árvaság mint kollektív tapasztalat- Az értelmiség felelőssége és hallgatása- A hatvanas évek Budapestje és emlékezeteFejezetek:00:00 Bevezetés01:25 A film világa és a gyerekkor emlékei04:30 A hatvanas évek hangulata és valósága10:30 „A társadalom kapitulált” – mit jelentett ez?18:30 A megtorlás és az alkalmazkodás korszaka25:30 A mindennapok túlélési stratégiái31:40 Az értelmiség szerepe és felelőssége39:20 Záró gondolatokA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinetSpotify: https://open.spotify.com/show/0htXZSjWZEWWbXZh1mNEaU?si=09ead5da48724bd1Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast/mozinet-nagyl%C3%A1t%C3%B3sz%C3%B6g/id1703103680Google Podcast: https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy9lNzc3ZTlhYy9wb2RjYXN0L3JzcwWeboldal: https://mozinet.hu
• „A történelem nem megkövült” - Nemes Jeles László & Veiszer Alinda - 15. Mozinet Filmnapok 28.10.2025 33λ

  Október 3-án, a 15. Mozinet Filmnapokon premier előtt vetítettük az Oscar-díjas Nemes Jeles László új filmjét, az Árvát. A vetítés után közönségtalálkozót tartottunk, ahol Veiszer Alinda kérdezte a rendezőt többek között a személyes inspirációiról, apja, Jeles András történetéről, a történelem és személyes sors összefonódásáról és a gyermeki nézőpontról.„Engem a történelmi folyamatok iszonyatosan érdekelnek. Mindig az érdekelt, hogy hogy tudom elvinni az embereknek, akik sokszor úgy néznek rá, mint valami képeslapgyűjteményre, hogy a történelem nem egy megkövült valami, hanem egy dinamikus dolog.”Nemes arról beszélt, hogy filmjeiben a múlt mindig élő, személyes és jelen idejű. A történelmet nem múzeumi tárgyként, hanem az emberi létezés részeként látja.„Apám azt mondja, hogy Auschwitznak köszönheti az életét.”A rendező kiemelte, mennyire mélyen áthatja családja történetét a huszadik század tragédiája. Az Árva egyik gyökere ez a paradox mondat – a túlélés ára és az örökölt trauma egyszerre.„Azt hiszem, az egész filmkészítői motivációm az, hogy ellene menjek ennek az örök titkokkal teli, ki nem mondott valóságnak.”A rendező vallomása szerint filmjei – köztük az Árva is – a családi és történelmi tabuk feltörésének kísérletei. Szerinte a kimondás és a szembenézés az egyetlen út a feldolgozáshoz.úA beszélgetésben szóba kerül még: - generációs traumák és azok öröklése,- az identitás, árvaság, családkeresés,- a kimondatlanság és integráció kérdése – egyéni és társadalmi szinten.A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinetSpotify: https://open.spotify.com/show/0htXZSjWZEWWbXZh1mNEaU?si=09ead5da48724bd1Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast/mozinet-nagyl%C3%A1t%C3%B3sz%C3%B6g/id1703103680Google Podcast: https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy9lNzc3ZTlhYy9wb2RjYXN0L3JzcwWeboldal: https://mozinet.hu
• Az állam az igazi szekta / Feldmár András & Feldmár Intézet / Mozinet Nagylátószög 14.09.2025 23λ

  A legújabb Mozinet Nagylátószög adásunk a Feldmár Filmklub legutóbbi eseményén készült. Fliegauf Bence Jimmy Jaguár című új filmjének premier előtti vetítése után a Feldmár Intézet tagjai beszélgettek a filmről. A műsort Huszár Annamária moderálta, vendégek voltak Feldmár András, Heves Andrea, Kőszegi Mária és Sági Soma.A Mozinet legújabb bemutatójában Balfi Marci (Peer Krisztián) és társa, Tojás (Major Erik) önkívületi állapotban megkötöznek egy idős férfit, és egy csónakba fektetve leengedik a Tiszán. Később kiderül az áldozatról, hogy szerb háborús bűnös. Az esetet kutató Léna (Jakab Juli) beépül Balfi szektájába, ám hamarosan rabul ejti a férfi különös karizmája. Mások, akik kapcsolatba kerülnek az üggyel, köztük két különc fiatal lány, Kis Laura (az Ezüst Medve-díjas Kizlinger Lilla), Róza (Sólyom Alíz), és egy nyomozónő (Balla Eszter), úgy érzik, mintha nem lennének urai saját tetteiknek. Mindannyiuk életét egy kísérteties entitás, Jimmy Jaguár köti össze, aki emberről emberre vándorol, és átveszi az irányítást a megszállottakon. Az így fizikai formát öltő démon bosszút áll azokon, akik a törvény felett állóknak tartják magukat, és azt gondolják, hogy bármit megtehetnek.„Az igazi szekta az az amerikai állam. Az igazi szekta az izraeli állam. Az igazi szekta az a magyar állam.”Feldmár szerint a „szekta” fogalmát gyakran félrevezetően használjuk. Nem csupán kis, zárt vallási közösségekre, hanem a társadalom nagyobb struktúráira is illik a fogalom. Az állam, a nemzeti ideológiák is szektaként működhetnek, amennyiben kontrollt gyakorolnak az egyén felett. Viszont a hatalom birtokosai azok, akik kijelölik, hogy mit bélyegeznek szektának, ezzel erősítve saját dominanciájukat.„A bántalmazottak magukhoz ragadják a hatalmat.”Sági Soma a hatalom körforgásáról beszél. Ha egy közösséget elég sokáig nyomnak el, előbb-utóbb visszaveszi az erőt, gyakran radikális formában. A filmben szerinte Jimmy Jaguár a közösség kollektív totemjeként jelenik meg, egy szimbólum, amely köré tömegpszichózis-szerűen szerveződni lehet. Párhuzamot von a Jimmy Jaguár jelenség és a Manson család között is.„Reménykedni egyedül nem lehet.” A beszélgetés során Heves Andrea a közösségi remény erejét hangsúlyozza. Úgy véli, hogy a film utolsó jelenete azért vált katartikussá, mert a nézők együtt, közösségben élték át a reményt. A remény szerinte sosem magánügy, hanem kollektív élmény. Akkor válik valósággá, ha megosztjuk egymással.„Az önbíráskodást nem tartom jó dolognak, mert ha szemet szemért, fogat fogért, akkor csupa vak és fogatlan ember lenne a világon.”Kőszegi Mária a bosszú és az önbíráskodás dilemmájáról beszélt. Úgy vélte, a „szemet szemért” logika végső soron csak rombol, és nem vezet valódi igazsághoz. Ugyanakkor hozzátette, számára fontos a hit abban, hogy kell lennie valaminek, ami igazságot szolgáltat.A Jimmy Jaguár már a mozikban!A beszélgetésben szóba kerül még: - A bosszú természete és az önbíráskodás határai - A gonosz fogalma - Szekta kontra gyógyító közösség - Trauma, személyes felelősség és a kollektív cselekvés lehetőségei - A remény és a közösség, mint változást indító erőA magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek00:00 Bevezetés14:03 Mi kell ahhoz, hogy kijöjjön belőlünk a gonsoz?20:56 Szekta és remény
• Generációk a kamera mögött / Szabó Gábor, Erdély Mátyás, Fecske Flóra & Szemerey Bence / Mozinet 31.07.2025 58λ

  Július 20-án premier előtt vetítettük a Gaucho Gaucho című, új filmünket, az ország egyik legnagyobb vásznán. A vetítést egy operatőri kerekasztal követte, ahol több generáció kivételes magyar operatőrei osztották meg gondolataikat a film képi világáról, és a közös hivatásukról, más-más szemszögből. Szabó Gábor, Erdély Mátyás és Fecske Flóra vendégekkel Szemerey Bence beszélgetett.A Mozinet új bemutatója a Calchaquí-völgyi gaucho közösségben játszódik, ahol a természetet tisztelő cowboyok és cowgirlök még mindig úgy vágtatnak lóháton, mintha száz évvel ezelőtt megállt volna az idő. Minden generációnak megvan a maga szerepe, legyen szó a helyi énekesről, a marhacsordákat terelő fiatalokról vagy a tapasztalt vénekről. Ebben az egyszerre szerető, összetartó, mégis nyers környezetben a tinédzserlány Guada elszántan küzd, hogy elismerjék a férfiak uralta rodeó világában. „Én nem hiszek abban, hogy ilyen szabályok szerint kéne korlátozni magát egy alkotónak.”A film műfaji besorolásával kapcsolatban Erdély Mátyás kifejti, szerinte az alkotói szabadság megengedi, hogy egy film szabadon mozogjon a dokumentumfilm és a játékfilm határán, a lényeg, hogy a választott forma vizuálisan erőteljes legyen. Operatőrként inspirálónak tartja a filmet, mert hisz abban, hogy a jól használt, erőteljes képek önmagukban is rendkívüli erővel bírnak, ahogy azt a némafilmek példája is bizonyítja.„A Gaucho Gaucho eltökélten fix képben gondolkodik, egy dokumentumfilmben, ahol megszoktuk, hogy a kamera össze-vissza improvizál és megy az adott szituációval, és alkalmazkodik a helyzethez. Itt pedig pont fordítva történik, itt a helyzetet alkalmazták a képhez.”Szabó Gábor lenyűgözőnek tartja, hogy a Gaucho Gaucho szakít a dokumentumfilmekre jellemző képi esetlegességgel, és milliméterpontosan komponált, mozdulatlan beállításokat használ, amelyekhez a valóság alkalmazkodik. Ez operatőrként, számára szokatlanul merész döntés. A film vizuális világa egyszerre idézi a régi fekete-fehér filmek tónusát és használ szuper részletgazdag digitális képeket, míg a történetmesélés letisztultsága – akár egy-két beállításban megmutatott rövid történésekkel – erősen játékfilmes hatású.„Én az az operatőr vagyok, hogy amikor kimondják, hogy »Cut!« és fenn van egy jó optika a gépen, akkor én még odamegyek a függönyhöz, és felveszem, ahogy fújja a szél, meg a legyet az ablakon, meg még egy totált, meg kifordulok az ablakon, mert én azt érzem, hogy sok filmnek az a halála, hogy nem lélegzik.”Fecske Flóra szerint sok film azért nem működik igazán, mert minden képe túlzottan a történet szolgálatába áll. Szerinte szükség van olyan atmoszférateremtő képekre is, amelyek teret adnak a film lélegzésének. Operatőrként ösztönösen keresi ezeket a pillanatokat, akár a forgatás közben, két beállítás között is elcsíp még egy lebbenő függönyt vagy egy legyet az ablakon, mert tapasztalata szerint ezek a képek gyakran jól jönnek a vágás folyamatában.„Szerintem kompozíciós szempontból az egyik legérdekesebb jelenet - ami nyilván egy úgynevezett »happy accident« lehetett - amikor elkezdi a lány megszelídíteni a lovat a kép szélén, és pontosan a kép közepére sikerül berángatnia, ahol végül ott is marad a ló. Ezt nyilvánvalóan nem tudták a lóval előre leegyeztetni.”Szemerey Bence többek között azt is kiemelte, hogy a nagyon pontos, fix kompozíciók mellett néha örömteli véletleneket is láthatunk a filmben. Szerinte az egyik legizgalmasabb jelenet a filmben az, amikor a lány a kép széléről a lóval együtt egy teljesen centrális kompozíció közepébe kerül. Ez a spontán történés különösen izgalmas egy ennyire középre komponált anyagban. Úgy véli, ez remek példa arra, hogyan válhat egy meg nem tervezhető mozdulat tökéletesen harmonikussá a vizuális koncepcióval.A beszélgetésben szóba kerül még:- Dokumentumfilm és fikció határvonalai- A „szép kép” szerepe dokumentumfilmben- Fotográfia és filmművészet kapcsolataA szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
• Akkor menjünk neki a falnak / Pankotai Lili & Oltai Kata / Mozinet Nagylátószög 06.07.2025 38λ

  Június 17-én premier előtt vetítettük az Oxana című filmet a Művész Moziban, a film után pedig Oltai Kata művészettörténész, kurátor beszélgetett Pankotai Lilivel, aktivistával és tartalomgyártóval. A beszélgetésben többek között felmerült a kérdés, hogy a művészet vajon valóban forradalom-e, vagy hogy hogyan egyeztethető össze a feminizmus az egyéni felelősség kérdésével. A beszélgetés a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában megtekinthető.A Mozinet új bemutatójában Okszana Sacsko, a frissen érettségizett ukrán festőnő egyre nagyobb dühvel szemléli hazájában és Oroszországban a nők szexuális kizsákmányolását, a diktatúra virágzását és a vallási vezetők elnyomó hatalmát. Okszana a művészet eszközével próbál harcolni a fennálló rendszer ellen, és vezetésével megalakul a radikális feminista csoport, a FEMEN. Tagjai provokatív módon, a testüket fegyverként használva demonstrálnak. Életük veszélybe kerül, amikor látványos sikereikre a politikai vezetők is felfigyelnek.„2025-ben a művészetnek és a művészeknek nincsen akkora társadalmi benyomása vagy ereje, hogy forradalmakat tudjanak elindítani, és minél jobban körülnézünk a világban, annál inkább azt vesszük észre, hogy a művészet már csak szórakoztat.”Pankotai Lili szerint a művészet forradalmi erejű volt, a történelem során sokszor jelentős hatással volt a közéletre és a politikára, ám napjainkra ez megkopott, mivel egyre inkább csupán szórakoztató szerepet szánnak neki. Úgy véli, a művészet szándékosan "mézes-mázos" csomagolást kapott, amivel elvesztette eredeti, társadalmat formáló, ellenállást kifejező funkcióját.„Én arra a megállapításra jutottam, hogy az ellenzéki térfél - mert a kormánypártot nyilván senkinek nem kell bemutatni - ugyanazon érdekek mentén politizál, cselekszik, beleértve a Z generációt is.”Pankotai Lili kifejtette, amikor a gimnázium végén Budapestre költözött, azt remélte, hogy itt majd megtalálja azt a közösséget, amivel valódi változást lehet elérni, de csalódnia kellett. Mindenhol ugyanazokat az egoharcokat tapasztalta, ami a hatalom köreire is jellemző. Még a saját generációja is gyakran öncélúan használja fel a társadalmi ügyeket, miközben – akárcsak az Oxanaban - mások valódi szenvedései árucikké silányulnak, politikai vagy személyes haszonszerzés céljából.„Van a farkas, aki egy archetípusa a társadalomnak, aki felül pozicionálja magát, és visszaél a bántalmazottak, a kiszolgáltatottak helyzetével. A másik meg a bárány, aki automatikusan alul pozicionálja magát, és hagyja magát elnyomni.”Pankotai szerint a társadalmi viszonyok értelmezésekor fontos kimondani, hogy a nők jelenlegi helyzetében nem kizárólag az elnyomó struktúrák felismerése, hanem a nők saját felelősségvállalása is nagyon fontos. Szerinte ezt a véleményét sokan félreértik, vagy áldozathibáztatásként bélyegzik meg. Oltai Kata szerint a helyzet ennél komplexebb, mert a farkas sokszor nem ordas és ijesztő, hanem a nagymama ruhájába bújva, kedveskedő formában jelenik meg, és éppen ettől válik a rendszer különösen veszélyessé. Mert nehezen felismerhető és hosszú távon hatékonyan működik. Úgy látja, hogy a társadalmi mozgalmak gyakran csak látszateredményeket érnek el, a rendszer sodrásában gyakran visszacsúsznak a kiindulópontra, mert a kapitalista patriarchális struktúra túlságosan ellenálló és manipulatív.Az Oxana már a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.Fejezetek:00:00 Bevezetés03:04 A művészet forradalom?09:37 Pankotai Lili és az aktivizmus16:55 Megéri aktivistának menni?21:22 Feminizmus és egyéni felelősségMűsorvezető: Oltai KataSzerkesztő: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és komm.: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester, hangutómunka: Lukács Péter
• Nem mindig a meztelenség a legkellemetlenebb / Kurucz Marion & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög 18.05.2025 31λ

  Eddig gyártásvezetőként, producerként dolgozott, francia anyanyelvűként pedig külföldi produkciókban dialect coach-ként segített a színészeknek megtanulni különböző akcentusokat és dialektusokat filmes szerepekhez. Kurucz Marion az utóbbi években viszont intimitás-koordinátorként kezdett el dolgozni, ami az egyik legújabb filmes munkakör. Feladata az intim jelenetek koreografálása, hogy azok egyszerre legyenek a színészek számára feszültségektől mentesek, és közben hitelesek a vásznon. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Queer című film kapcsán, többek között arról, miért is van szükség erre a merőben új szakmára, és mi pontosan a feladata egy intimitás-koordinátornak.A Mozinet új bemutatójában, a Queerben az Oscar-jelölt Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét.„Az a munka célja, hogy mire a színészek odaérnek a díszletbe, olyan kényelmes viszonyban legyenek egymással testileg, amitől jobbak lesznek ezek a jelenetek, és amiben jobban érzik magukat a színészek.”Kurucz Marion elmondja, a színészek testi és lelki felkészítése - például koreográfiával vagy közös mozgásos munkával - kulcsfontosságú az intim jelenetek hitelességének, és a szereplők lelki és testi biztonságának megteremtéséhez. Ezek mellett az elmúlt években a filmesek számára ma már alapvető, hogy a produkciók jogi és adminisztratív védelmét előre biztosítsák intimitás-koordinátor jelenlétével, ami jelentős papírmunkát és előkészületeket igényel. „Lehet, hogy van, akinek meglepő, de orgazmus hangokat kiadni nagyon kellemetlen feladat a színészeknek számára. A meztelenkedés sokszor egyszerűbb dolog, mint a hangok kiadása.”A felkészítő munka külföldi produkciók esetén gyakran online zajlik, ami a körülmények ellenére mély és bizalmas kapcsolatot tesz lehetővé a színészekkel, mivel intim témákról esik ilyenkor szó. Ha van rá mód, személyes próbákat is tartanak, ahol különféle gyakorlatokkal, például hangképzéssel, vagy kontaktus nélküli feladatokkal készítik fel a színészeket. A cél, hogy a forgatásra már kialakuljon egy közös nyelv, és testi komfort a szereplők között, ami hitelesebbé és biztonságosabbá teszi az intim jeleneteket.„Egy nagyon tapasztalt színész sokszor úgy érzi, hogy kevésbé van szükség intimitás-koordinátorra, mert már csinált hasonlót csomószor.”A beleegyezés az intim jelenetekbe a színészek által bármikor visszavonható, még akkor is, ha korábban aláírták a hozzájárulást, így fontos, hogy ezt mindenki elfogadja. A fiatalabbak jellemzően gyakrabban gondolják meg magukat, még akkor is, ha generációs különbségek miatt ez néha feszültséget okoz. A színészek hozzáállása legtöbbször nem a hírnévtől, hanem inkább a tapasztalatuktól függ: a rutinosabbak általában kevesebb támogatást igényelnek, de sokan így is értékelik az intimitás-koordinátor jelenlétét. Az intimitás koordinátor feladata, hogy mindig érzékenyen kalibrálja, kinek mire van szüksége, és ennek megfelelően alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket.A Queer már a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.Fejezetek:00:00 Intro01:47 Hogyan lesz valakiből intimitás-koordinátor?06:28 A színész kényelme07:53 Miért van szükség az intimitás-koordinátorra, és mit csinál?17:58 Mi volt az intimitás-koordinátorok előtt?19:32 Hogyan fogadja a stáb az intimitás-koordinátorokat?23:11 Magyar és külföldi stábok hozzáállása az intimitás-koordinátorhoz26:56 Kezdő és tapasztalt színészek hozzáállása28:13 Konfliktusos helyzetek29:43 Lesz képzés?
• A magyarok nem homofóbok / Nádasdy Ádám & Mesterházy Lili / Mozinet Nagylátószög 11.05.2025 31λ

  Nádasdy Ádám nyelvész, író, költő, műfordító, és nem utolsósorban az ELTE oktatója. Novelláiban maga is foglalkozott férfiak között húzódó szerelemmel. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Mesterházy Lili a már mozikban futó Queer című film kapcsán többek között a Pride-ról, vagy arról, hogy miben különbözik a film, és az alapjául szolgáló regény stílusa. A beszélgetés a Mozinet és a Budapest Film közös szervezésében megvalósult Művész Filmklub vetítése után hangzott el, ahol a nézők premier előtt láthatták a Queert.A Mozinet új bemutatójában Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét.„De az tényleg nagyon érdekes, hogy a James Bond a macsóság netovábbja, és hogy utána Daniel Craig elvállal egy ilyen szerepet.”Nádasdy a beszélgetés során kiemeli Daniel Craig kivételes színészi játékát, illetve a karakterek hitelességét. Elmondja, maga is volt már hasonló helyzetben, amikor egy fiatalabb fiú visszaélt az iránta érzett vonzalmával, és a filmben ez pontosan került ábrázolásra.„A novelláim is valójában olyanok, hogy nem a belesodródást írom meg, hanem a már benne levést. Amikor már nyakig benne ülnek a dologban, és úgy próbálnak vagy kievickélni belőle, vagy megtartani a kapcsolatot.”Arra a kérdésre, milyen filmet csinálna ő maga, ha lenne rá lehetősége, Nádasdy elmondja, oda helyezné a hangsúlyt, ahova a novelláiban is. Nem a kapcsolatok kialakulására, hanem azok már meglévő, gyakran bonyolult állapotára, amikor a szereplők már nyakig benne vannak a helyzetben, és próbálnak benne maradni vagy kijutni belőle. „Olyan ez, mint mikor azt mondom a kutyáimnak, hogy »arra!«, és akkor rohannak és megugatják.”Nádasdy Ádám a Pride kapcsán elmondja, a hatalom olykor szándékosan vet fel megosztó témákat, mint egy gumicsontot, hogy elterelje a figyelmet és mozgósítsa a saját táborát, ám reményét fejezi ki, hogy ez visszafelé is elsülhet. Vannak, akik épp a betiltás miatt kezdenek el szolidaritást vállalni, mint például egy katolikus, négygyerekes barátja, aki eddig nem járt Pride-ra, de idén mégis ki fog menni. A beszélgetésben szóba kerül még:Queer – a film és a könyvDaniel Craig, mint LeeHomofóbok a magyarok?A Pride betiltásaA Kételkedés fontosságaA Queer már a mozik műsorán!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.
• Csokival leöntött kulturális trójai faló / Szalai Károly & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög 03.05.2025 35λ

  Szalai Károly: Csokiöntetbe borított kulturális trójai falu a fiataloknakSzalai Károly több neves magyar játékfilm és dokumentumfilm, köztük az Oscar-jelölt Testről és lélekről, vagy a tavaly nagy sikerrel bemutatott Kix vágója, de idén érkezik a mozikba legújabb munkája, a szintén Enyedi Ildikó által rendezett Csendes barát. Emellett egyetemi oktatóként is aktív, és tagja az Amerikai és Európai Filmakadémiának is. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Háttérzene államcsínyhez című dokumentumfilm kapcsán többek között arról, mi a különbség a játékfilmek és a dokumentumfilmek vágása között.A Mozinet legújabb bemutatója, a Háttérzene államcsínyhez összehozza a hidegháborút, a posztkoloniális Afrikát, a nyugat-európai politika kétszínűségét, a faji megkülönböztetést és minden idők legnagyobb dzsesszzenéit. Az 1960-as év „Afrika éveként” került be a történelemkönyvekbe. A kontinens több országa ekkor nyerte el függetlenségét a gyarmatosító hatalmaktól, és vált az ENSZ tagjává. Ezzel egyidőben elindult a verseny, melyik politikai blokk – a nyugat vagy a Szovjetunió – tudja magához csábítani a frissen alakult országokat, köztük az egyik legfontosabbat és legnagyobbat: a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Az ország első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke Patrice Lumumba volt, akit az amerikai és belga vezetők túlságosan szuverénnek tartottak, és mindent megtették, hogy elmozdítsák a helyéről.„Az ember csak beleesik ebbe a filmbe, mint a nyúl üregébe, és két és fél óra után kiesik, és azt érzi, hogy »Wow, mi volt ez? Úristen!« Szóval elképesztő vágói izgalom ez a film.”Adja magát, hogy ezt a filmet Szalai egy vágó szemével nézze, mert a Háttérzene államcsínyhez egy igazi montázs-kavalkád. Archív audiovizuális és zenei anyagok ritmusos mozaikja, ami egy kevéssé tárgyalt történelmi eseményt mesél el a hidegháború időszakából. Szalai szerint a néző agyában egy folyamatos, önmagát újra és újra fölülíró narrációban áll össze a történet, ami egy elvarázsoló élmény.„Ez a klasszikus kérdés, hogy kinek a szeme a kamera, kinek a füle a mikrofon, és kinek a lelkéből szól a zene?”A dokumentumfilmek és játékfilmek vágása és formai megoldásai között Szalai szerint egyre szűkebb a határvonal, a dokumentumfilmek ugyanúgy karaktereken keresztül, érzelmi regiszterekben akarnak hatni nézőre, mint a játékfilmek. És a játékfilmekben is gyakran előfordul, hogy a vágószobában teljesen újraírásra kerül a sztori.„Van az a mondás, Churchill mondta, hogy aki tiszteli a törvényeket, meg szereti a kolbászt, az ne legyen kíváncsi arra, hogy hogyan készülnek.”Arra a kérdésre, ki szokott-e járni a forgatásokra, Szalai elmondja, az ő vágói attitűdjének nem tesz jót, ha látja a nyersanyag elkészülését. Kell egy bizonyos távolság az anyagtól, hogy könnyebben hozhasson meg olyan döntéseket, mi kerül kivágásra és mi nem. A beszélgetésben szóba kerül még:Szalai Károly vágói kihívásaiDokumentumfilm és játékfilm vágásaA vágó, mint pszichológusA Csendes barát vágásaAz új mozgóképes trendek hatása a vágásraA Háttérzene államcsínyhez már a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
• Eörsi, Ginsberg, hát a Hobót hol hagyták? / Vágvölgyi B. András & Veiszer Alinda / Nagylátószög 20.04.2025 34λ

  Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, aki személyes jóviszonyt ápolt a beat-nemzedék több kiemelkedő tagjával. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda. A beszélgetés apropóját az április 24-én mozikba kerülő Queer c. film adja, ami William S. Burroughs-nak, a beat-nemzedék híres írójának azonos című regényén alapszik. A Mozinet új bemutatójában Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét.„És akkor látom, hogy beballag a szerkesztőségbe Allen Ginsberg, és volt nála három darab rohamsisak, meg két darab golyóálló mellény.”Vágvölgyi a híres amerikai beat költővel történő első találkozását úgy írja le, hogy Allen Ginsberg egyszer csak betoppant a Magyar Narancs szerkesztőségébe, és rohamsisakok és golyóállómellények voltak nála. Később ő és Eörsi István együtt mentek a délszláv háború idején Szerbiába Ginsberggel.„Keresték, hogy mi az amerikai álom, és a végtelen utazás mindenképpen lényeges eleme ennek a dolognak.”  A beat-nemzedék alkotóinak körében elterjedt droghasználattal kapcsolatban Vágvölgyi elmondta, a hallucinogén anyagok használata is a világ megismerésének egyik módját jelentette számukra, ahogyan a folyton úton levés is. Burroughs esetében szóba kerül a Mexikóban töltött huzamosabb kintléte és az Ajahuaszka használata is, mint inspirációs forrás.„Azt gondolom, hogy egészen más lett volna ezek nélkül az emberek nélkül a könnyűzene, más lett volna a filmművészet. És más lett volna az irodalom, hogyha ez a generáció nem ütött volna akkorát.”Vágvölgyi szerint máig hatalmas kultirális hatása van ennek a nemzedéknek. Nélkülük más lenne az irodalom, a zene, és a filmművészet is, nem léteznének pl. olyan Burroughs feldolgozások, mint a Meztelen ebéd, de Tarantino is merített ebből a generációból.A Queer április 24-től a mozikban!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.A beszélgetésben szóba kerül még:Allen Ginsberg és Vágvölgyi András barátságaA beat-nemzedék és a drogokA beat-nemzedék popkulturális hatásaA beat mítosza
• Az amatőr színészekben nincs hamisság / Bernáth Szilárd & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög 05.04.2025 28λ

  Bernáth Szilárd: Az amatőr színészekben nincs hamisságBernáth Szilárd rendező Larry című, nagysikerű filmjében bravúros módon szerepeltetett amatőr és profi színészeket egyszerre. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a már mozikban futó Boldogok a sajtkészítők kapcsán többek között arról, hogyan miért akarnak rendezők amatőrökkel dolgozni.A Mozinet új bemutatójában a zűrös életű Totone pontosan ugyanarra vágyik, mint bármelyik vidéki francia tinédzser: felelőtlenül bulizni, motorozni és csajozni. Korlátlan szabadsága azonban egyik pillanatról a másikra véget ér, amikor egyedül marad hétéves húgával, vállán a megörökölt sajtkészítő műhellyel. A hirtelen családfővé váló Totone és barátai 30.000 euró nyeremény reményében belevágnak a lehetetlenbe: elkészíteni a tökéletes Comté sajtot. Totone-t nem tántoríthatja el a tény, hogy fogalma sincs a sajtkészítésről, vagy hogy lassan beleszeret a lányba, akitől éjszakánként a tejet lopják.„Ez a főszereplő fiú valószínűleg még nem színész, de szerintem az lesz. Nagyon úgy működik, nagyon olyanok a jelenlétei, mint egy profi színésznek.”A Boldogok a sajtkészítők rendezője szinte kizárólag amatőr szereplőkkel dolgozott. Bernáth szerint a főszereplő profi színészekre jellemző tehetséget mutat, viszont a szerelmét alakító lányban látja azt a nyers jelenlétet, amit a rendezők általában az amatőrökben keresnek.„Az van, hogy ha valamilyen énidegen dolgot kell létrehozni, vagy habitus idegen dolgot, akkor ott kerülünk be a szürke zónába, ami pedig lehetőséget ad adott esetben a mesterséges jelenlétekre.”Bernáth ezzel szemben meghatározza a mesterséges jelenlét fogalmát is, ami a profi színészek esetén szokott előfordulni, rendszerint azért, mert a gesztusaik begyakoroltak, reprodukáltak. Egy amatőr erre képtelen, mert nincsenek begyakorolt gesztusai.„Amikor elkezdenek rendezők amatőröket használni, akkor általában azért kezdik el, mert megunják azokat a típusú filmeket, amik az elmúlt években születtek, mert azoknak a filmeknek tulajdonítanak valamilyen hazugságot.”Kovács Gellért arról a jelenségről is kérdezi, amikor egyre több rendező kezd el amatőr színészekkel dolgozni. Bernát szerint ez akkor szokott történni, amikor a rendezők egy csoportja megérez valamiféle hazugságot a kortárs filmeket övező korszellemben, és elkzdenek valami auetentikukasabbat keresni.A Boldogok a sajtkészítők már a mozikban, a Larry pedig elérhető a Cinego kínálatában!https://cinego.hu/filmek/larryA szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.Fejezetek:00:00 Bevezetés02:02 Miért akarnak rendezők amatőrökkel dolgozni?08:00 Amatőr és profi, produkció és reprodukció13:47 Larry és a Budapesti Iskola24:00 Amatőrök a Boldogok a sajtkészítőkbenMűsorvezető: Veiszer AlindaSzerkesztő: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és kommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborLátványterv: NanavízióSmink: Bánovics MarcsiHangmester: Lukács PéterHangutómunka: Iszlai József