Gépház

Osad

• SightCity – a nemzetközi segédeszköz-expóról mesélt az MVGYOSZ szakmai vezetője 29.06.2026 1t 13min

  Vendégünk volt Ollé-Németh Orsolya, aki nemrég az MVGYOSZ és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány munkatársaival látogatta meg a SightCity névre hallgató óriási kiállítást, amelyet minden évben Németországban, a nemzetközi vásárairól is híres Frankfurtban rendeznek meg. Az expón kizárólag látássérült emberek részére megalkotott eszközöket, szolgáltatásokat, megoldásokat vonultatnak fel a szervezők. Legutóbbi műsorunk elején hallgatói leveleinkből szemezgettünk, ezt követően pedig stúdiónkba invitáltuk vendégünket, Ollé-Németh Orsolyát, az MVGYOSZ szakmai vezetőjét. Orsi legfőképp azért látogatott el hozzánk, hogy megossza velünk élményeit, tapasztalatait a frankfurti SightCity kiállításról, amelyen az idei évben részt vett. A SightCity bizonyos mértékben hasonlít az itthon rendre megrendezésre kerülő LESEK-re, ahol szintén látássérült emberek részére fejlesztett eszközöket és szolgáltatásokat ismerhet meg az érdeklődő. Nemzetközi kiállítás lévén azonban jóval impozánsabb annál, tekintve, hogy általában három napig tart, rengetegen látogatják, és több emeletnyi hely áll rendelkezésre a körülbelül 150 kiállítónak portékáik bemutatásához. Vendégünk a beszélgetés során azokról az érdekes eszközökről mesélt, amelyeket látogatása során volt alkalma megismerni, kipróbálni. Többek között szóba került egy olyan komplex rendszer, amely a hagyományos fehérbotot egészíti ki, legfőbb funkciója pedig, hogy intelligensen azonosítsa azon akadályokat, amelyek nem a földön vagy a padlózaton, hanem annál magasabban helyezkednek el, például faágak, jelzőtáblák, nyitott ablakok, így szimpla botozással nem lehet észrevenni azokat. A Rango nevezetű fejlesztés képes felhasználóját értesíteni ezen akadályokról, és azok elhelyezkedéséről is, akár 3D térbeli hangjelzésekkel. Orsival beszélgettünk egy másik eszközről is, amely egyre kifinomultabban képes tapinthatóan ábrázolni grafikai elemeket, például geometriai alakzatokat, esetleg rajzolt tartalmakat. Mindemellett téma volt például egy rendkívül hasznos, összecsukható vágódeszka, de a kevéssé átgondolt fejlesztések közül beszéltünk rezgő fejpántról, amely akadályok beazonosítására lehetne alkalmas, vagy épp fehérbotozáshoz fejlesztett kesztyűről is. Mindemellett arról is szó esett, hogy Németországban, az USA-ban, tehát a jellemzően tőlünk nyugatabbra lévő országokban milyen szerepet vállal az állam a vak emberek eszközökkel történő ellátásában, és milyen támogatásokat biztosít a látássérültek részére.
• Windowsos gépen is teszteltük a Signal alkalmazást 22.06.2026 1t 35min

  Megnéztük az asztali alkalmazás kezelőfelületét, billentyűparancsait, és gyakorlati próbának is alávetettük. Múlt heti adásunkat hallgatói levelekkel izzítottuk be, beszéltünk többek közt vak emberek számára működtetett sportközvetítő alkalmazásról a labdarúgó-világbajnokság kapcsán, szóba került a tv24 alkalmazás rosszul sikerült frissítése, de érintettük az okosszemüvegek témáját is. Mindezek után rágyúródtunk a Signal alkalmazás asztali, windowsos verziójára. Megmutattuk, hogyan jelentkezhetünk be a telefonon létrehozott Signal fiókunkba QR-kód segítségével, átnéztük az app egyébként rendkívül letisztult és felhasználóbarát kezelőfelületét, beállításait és gyorsbillentyűit, aztán megnéztük, miként teljesít a szoftver a gyakorlatban. Partnereket kerestünk, írásos csevegést folytattunk, létrehoztunk csevegési csoportokat, és persze a hang- és videóhívás funkcióra is rápróbáltunk.
• Alternatív üzenetküldővel ismerkedtünk meg 16.06.2026 48min

  A Signal alkalmazást sokan a kiemelkedő adatvédelemért és a fejlett titkosításért kedvelik, pedig más megnyerő tulajdonságai is vannak. A Signal app pillanatnyilag nem egy óriás techcég berkein belül működik, és nem is tulajdonolja azt egyik konszern sem. Ehelyett egy olyan alapítvány gondozza, amely közösségi finanszírozással és a felhasználók, szimpatizánsok támogatásából igyekszik működni, cserébe pedig nem kevesebbet ígér, mint hogy a Signalban nem a különböző nagyvállalati törekvések jelölik ki a fejlesztések irányát, hanem kizárólag a felhasználói elégedettség. Ezt pedig úgy igyekeznek megszerezni, hogy az adatvédelmet és a titkosítást helyezik előtérbe, magas szinten ügyelve a felhasználók biztonságára, továbbá a felhasználói visszajelzések mentén javítják a hibákat, és vezetik be az új szolgáltatásokat. Mindezek miatt az akadálymentességre is figyelnek, s ez nem pusztán abban mutatkozik meg, hogy nincsenek gyötrő reklámok az alkalmazásban. A Gépházban elsőként iOS és Android platformon tettünk próbát a Signallal, a használatba vételt és regisztrációt követően megnéztük az app kezelőfelületét, annak legfontosabb beállításait, és persze elemeztük az Apple és az Android készülékeken tapasztalható különbségeket is, ami az app kezelését illeti. Ezt követően pedig kipróbáltuk az írásos csevegést, valamint a hang/videóhívás funkciókat is.
• Hallgatói levelekkel indítottuk a hónapot 15.06.2026 58min

  A június 5-én az éterbe kerülő Gépházban beszélgettünk többek között vérnyomásmérő okosóráról, az MBraille app váratlan megváltozásáról, de mobilos tévézésről is. A hónap első péntekén sugárzott műsorunk témáit hallgatóink szerkesztették. Beszéltünk arról, hogy az érintőképernyős Braille-bevitel úttörőjének számító MBraille alkalmazás teljesen új változattal jelentkezett, mégpedig frissítés formájában, ami sokak egyértelmű nemtetszését váltotta ki. A frissítés után ugyanis visszavonhatatlanul megszűnik az MBraille egyik legkedveltebb funkciója, és a továbbiakban nem képes natív billentyűzetként működni, lényegében tehát nem választható ki gépelési módként a különböző szerkesztőmezőkben. A fejlesztő az iOS rendszer szigorításaival és az úgynevezett gyári Braille funkció előretörésével indokolta meg ezen lépését, azonban még mindig léteznek olyan appok, amelyekkel a gyári Braille nem használható. Beszélgettünk továbbá arról, mi a helyzet a vérnyomásmérésre elvileg alkalmas okosórák piacán, de szóba került a Telekom TV Go mobilos tévéapp használata, a BlindShell Classic 2 appok frissítései, sőt még a kazettadigitalizálás is.
• Sokoldalú, bajnok áron beszerezhető fejhallgatót mutattunk 01.06.2026 59min

  Vezetékes és vezeték nélküli hangátvitel, aktív zajszűrés, akár 120 órás üzemidő, ez csak néhány jellemző, ami miatt érdemes meghallgatni a fülest és adásunkat. Múlt pénteki adásunk teljes egészét arra szántuk, hogy bemutassuk egy friss, feltörekvő márka termékét. Az Earfun nevezetű gyártó valószínűleg senkinek nem cseng olyan ismerősen, mint például a Sony vagy a Sennheiser, könnyen elképzelhető azonban, hogy Tune Pro fejhallgatójukkal betörhetnek a szélesebb köztudatba. A szóban forgó produktum egy kényelmes, ergonomikus fejhallgató, amely igen sok funkciót vonultat fel, és olyan hangzást kínál, amely a maga árkategóriájában igen potensnek számít. Az eszköz nyomógombokkal, valamint saját mobilapplikációjával vezérelhető, és aktív, konfigurálható zajszűrést épp úgy kínál, mint tökéletesen működő hangáteresztő módot, nem is beszélve a színház üzemmódról vagy az úgynevezett játékmódról, amelyek a hangzás további javításáért, és a késleltetés minimalizálásáért felelősek. A készülék Bluetooth, 3.5 jack és USB C csatlakozóval is el van látva, így mobilkészülékkel, PC-vel, vagy egyéb, a csatlakozókkal kompatibilis eszközökkel is használható. Az Earfun Tune Pro ára alig több, mint 30 ezer forint, de egy most futó akció keretein belül ennél is jóval olcsóbban megvásárolható. Minden további részlet alább.
• Újabb AI alapú app ajánlja segítségét, megnéztük, érdemes-e elfogadni 26.05.2026 1t 11min

  A SuperSense nevet viselő, jelenleg iOS-re elérhető mobilapp megpróbálja ötvözni más kisegítő appok funkcióit, és azt ígéri, hogy felolvas, pénzt azonosít, környezetet detektál. Múlt pénteki műsorunk intrójaként ezúttal is hallgatói levelek szolgáltak, ennek eredményeként olvastunk AI által átköltött és megcsúfolt verset, beszélgettünk az audiokábelek helyes használatáról, vagy épp a zenei tartalmakat érintő szerzői jogokról. Mindezek után beizzítottuk heti appunkat, amely egy meglehetősen telített piacon próbál valami újat mutatni. A SuperSense egy sokadik, vak felhasználóknak segíteni próbáló mobilapp, amely jelenleg iOS-re érhető el. A szoftver alapvető működési elve, hogy a mobilkészülék kameráját és egyéb, a környezetet azonosítani képes szenzorait használja ahhoz, hogy felhasználójának információkat nyújtson. A teljesség igénye nélkül rendelkezik kameraalapú gyors OCR felolvasóval, dokumentumszkennelővel, bankjegydetektálóval, illetve olyan funkciókkal, amelyek segítségével a környezetünkben lévő tárgyakat, vagy épp a közlekedéshez használható elemeket térképezhetjük fel. Az app sokat ígér, adásunkból kiderül, mi valósul meg ezen ígéretekből.
• Új főverzióval érkezett meg a húszéves NVDA, a Gépházban megnéztük, mit tud 19.05.2026 1t 5min

  Ezen túlmenően pedig hallgatóink levelei nyomán  foglalkoztunk vegyesen a különböző felmerülő témákkal. Adásunk elején belevetettük magunkat a hallgatói levelekbe, melynek eredményeként a lehető legkülönfélébb témák kerültek elő. Beszélgettünk USB-s hangkártyákról és az azok segítségével kivitelezhető Windows telepítésről, ismét szántunk pár szót a Facebook Messengerre, de arról is elmélkedtünk, milyen személyes adatokat jegyezhet meg rólunk az AI. A levelek után pedig az NVDA vadonatúj, 2026.1-es kiadásával foglalkoztunk. A frissítés számos hasznos újdonságot hozott, de fontos kompatibilitási változásokat is magába foglal, ezeket tekintettük át, és kiderítettük, mely felhasználók számára jelenthet azonnali hasznot a frissítés, és kik azok, akiknek előnyösebb lehet egyelőre a régebbi verziónál maradni.
• Az AI jogi útvesztőiről beszélgettünk a pénteki Gépházban 11.05.2026 1t 9min

  Vendégünk volt Dr. Lengyel Júlia jogász, egyetemi oktató, akivel a mesterséges intelligencia térnyerése által átalakuló világról beszélgettünk, ezúttal főként jogi aspektusból. Hangklónozás, zenegenerálás, új oktatási irányzatok – ez csak néhány téma azok közül, amelyek adásunkban előkerültek. Legutóbbi műsorunk legfőbb ismérve az volt, hogy a teljes Gépházas csapat háttérbe vonult és kérdező szerepet vett fel, a legtöbb érdeklődést ugyanis heti kedves vendégünk kapta. Dr. Lengyel Júlia látássérült jogász és egyetemi oktató látogatott el hozzánk, hogy elbeszélgessen velünk az AI által felszínre hozott kérdésekről, problémákról és változásokról, főként a jogot illetően. Beszélgetésünk az alábbi fő kérdések mentén alakult: • Milyen mértékben változtatta meg a mindig elérhető AI az egyetemi hallgatók oktatáshoz fűződő viszonyát, magatartását? • Ezzel párhuzamosan azon egyetem, ahol vendégünk jelenleg dolgozik, milyen szabályozást alkalmaz az MI használatát illetően, és ez a szabályrendszer milyen mértékben megengedő, vagy épp korlátozó? • Hol tartanak most az EU-ban azok a jogszabályok, amelyek a generatív AI működését hivatottak biztonságos keretek közé szorítani, és mit jelentenek ezek a keretek? • Az akár ingyenesen is elérhető, zene és hang manipulálására alkalmas új AI- szolgáltatásokkal valóban úgy követhetünk el jogsértést, netán bűncselekményt, hogy nem is tudunk róla? • Mely dolgokra kell feltétlenül figyelnünk, ha AI-jal módosítunk hangot, zenét, szöveget, még akkor is, ha csupán önmagunk és szűkebb környezetünk szórakoztatására tesszük ezt? • Mennyire legitim és legális maga az AI technológia, ha sokak szerint adatlopáson alapszik, és egyáltalán releváns ez a kérdés egy sok ezer milliárd dolláros technológia esetén?
• Gépházas hónapindító: online adóbevallás, az internet mint alapjog, Messengeres skandalum 05.05.2026 1t 9min

  A hónap elejére időzített adásunkat hallgatóink leveleiből és néhány érdekes informatikai hírből állítottuk össze. Május első napján máris éterbe került a Gépház aktuális része, mi pedig nem voltunk restek néhány olyan történést a publikum elé tárni, amelyek mostanában borzolják a kedélyeket. Foglalkoztunk a Meta Messenger platformjával, amelynek története lassanként bohózattá avanzsál, ugyanis nem kizárólag Androidos készüléken romlott szignifikánsan az akadálymentessége, hanem a webes felület kezelése is módosult, és korántsem előnyére. Adásunkban röviden megtárgyaltuk, mihez nyúlhatnak a Webes messenger felhasználók, ha a módosított felülethez viszonylag kényelmesen hozzá kívánnak férni. Szóba került emellett a NAV online felülete, ahol lehetőség nyílik megtekinteni és elfogadni a hivatal által elkészített adóbevallás-tervezetet, de elolvastuk hallgatóink azon leveleit is, amelyeket múlt heti műsorunk ihletett. Ezt követően elmélkedtünk egy sort arról, hogy egy friss kormánydöntés értelmében Dél-Koreában lényegében állampolgári alapjoggá válik a mobilinternet és az ahhoz történő hozzáférés, de arról is szót ejtettünk, hogy a jelek szerint a Microsoft cég visszatáncol sokéves kitartása után, és korlátlan időre letilthatóvá teszi a Windowsok frissítéseit.
• Gépek a Gépházban: vendégünk volt három AI 27.04.2026 1t 13min

  A múlt pénteki, rendhagyónak mondható Gépház adásban arra tettünk kísérletet, hogy némileg összehasonlítsuk három népszerű mesterséges intelligencia gondolkodását, következtetéseit az azokkal történő írásos kommunikáció alapján. Műsorunk alapötlete szinte véletlenül született meg, stábunk mégis úgy döntött, hogy érdemes lehet adásidőt szánni rá. Adásunkban három AI-t láttunk vendégül: beszélgetésre hívtuk a talán legismertebb és a köztudatban leginkább jelenlévő Chat GPT-t, a kínai fejlesztésű DeepSeeket, illetve a hírekből leginkább a botrányairól ismertté váló Grokot. Ezen három platformnak dobtunk fel egy olyan témát, amely megítélésünk szerint több aspektusból is vizsgálható, és mivel nem kizárólagosan számadatokon vagy statisztikákon át deríthető fel, jó táptalaja lehet az érvelésnek, vagy akár az álláspontok ütköztetésének. A három AI platformot a látássérült diákok integrált/inkluzív és szegregált oktatásáról kérdeztük, egyik és másik módszer előnyeiről, buktatóiról, hátrányairól, és megkértük gépi vendégeinket, hogy ne feltétlenül száraz adatokat bocsássanak rendelkezésünkre válaszul, hanem fejtsék ki saját álláspontjaikat. Ezen a ponton pedig már olyan fontos kérdések is előkerültek, mint például a látássérült állampolgárok munkavállalása, közösségi aktivitása, társadalmi beilleszkedése, vagy épp anyagi egzisztenciájuk megteremtése. Kísérletünkben pontosan ugyanazon utasításokat (promptokat) küldtük el mindhárom AI-nak, és megpróbáltuk elemezni a válaszok közti különbségeket, akár nyelvezetet, stílust, vagy a konkrét mondanivalót illetően. Informatikai műsor lévén persze nem azon célból tettük ezt, hogy az AI platformokra bízzuk a megoldás kidolgozását ezen komplex témában, egyszerűen kíváncsi érdeklődésünktől hajtva azt próbáltuk meg felszínre hozni és megmutatni, hol tart ma a gépi gondolkodás, még mindig a semmitmondó közhelyek halmozása jellemző-e egy AI válaszára, vagy felfedezhetünk-e érvényes, megfontolandó érveket, logikai következtetést egyikben-másikban.