Budapest Főváros Levéltára Podcast

Epizode

• 
  Bűnesetek a levéltár mélyéről #1 | Szérumügy, 1950: tragédia, ÁVH, szabotázsper 30.09.2026 57min

  1950, Budapest. Egy gyógyításra szánt szérum. Súlyos megbetegedések és halálesetek. Majd megjelenik az ÁVH.A Bűnesetek a levéltár mélyéről első epizódjában az 1950-es szérumügy iratait nyitjuk ki.Hogyan kerülhetett tetanusztoxin a szamárköhögés kezelésére használt humán szérumba?Ki és milyen értelemben volt felelős a történtekért?Hogyan lett egy egészségügyi és laboratóriumi tragédiából politikai ügy és szabotázsper?Mit kezdhetünk ma azokkal a vallomásokkal, amelyek államvédelmi kihallgatások során születtek?Ebben a sorozatban történeti bűnügyeket és az azokhoz kapcsolódó kriminalisztikai, jogi és társadalmi kérdéseket dolgozzuk fel levéltári forrásokra építve, szakértők bevonásával.Nem egyszerűen újrameséljük az eseteket. Azt vizsgáljuk, mit tudunk biztosan, milyen forrásból tudjuk, hol mondanak ellent egymásnak a dokumentumok, és hol maradnak nyitott kérdések.Levéltári szakértő: Dr. Sarusi-Kiss Béla - főlevéltárosVendég: Prof. Dr. Mészner Zsófia - gyermek infektológus, módszertani igazgatóMűsorvezető: Dr. Horváth Orsolya - kriminalistaGyártás: BŰNtények PodcastA projektrőlBűnesetek a levéltár mélyéről – különkiadásProjektazonosító: MEC_N 157411A projekt a Tudományos és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával és az NKFI Hivatal által kibocsátott Támogatói Okirat alapján valósult meg.Budapest Főváros LevéltáraKövessétek a sorozatot, mert hamarosan nyitjuk a következő aktát.#BűnesetekALevéltárMélyéről #Szérumügy #levéltár #truecrime #történelem #kriminalisztika #forráskritika #podcast
• 
  BFL+ #36 – Angolszász labdajátékok elterjedése Magyarországon 19. században – Pecsők László 18.06.2026 24min

  A 19. század közepéig a magyar testkultúrát elsősorban az arisztokrácia sportjai (vadászat, vívás, lovaglás), a kávéházi időtöltések (kártya, biliárd), valamint a népi játékok, például a méta jellemezték. Az 1860-as évektől a brit sportkultúra hatására új labdajátékok jelentek meg Magyarországon. A hagyományos magyar játékok mellett meghonosodott a krikett, a lawn-tenisz és a futball, amelynek szabályait kezdetben gyakran összekeverték a rögbiével.Az 1880-as és 1890-es években a sportegyesületek (MAC, BBTE, BTC) és az iskolák váltak a sportélet legfontosabb központjaivá. A labdarúgás intézményesülése 1897-ben, a BTC első nyilvános mérkőzésével vált véglegessé. Ezt követően a futball Magyarország legnépszerűbb labdajátékává nőtte ki magát, miközben a többi csapatsport fokozatosan háttérbe szorult.Pecsők László 1998 óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában, 2020 óta levéltáros munkakörben. Szakmai pályafutása során tapasztalatot szerzett a bírósági iratok, a terv- és térképtár, valamint a mikrofilmtár állományának kezelésében. Jelenleg nem lát el referensi feladatokat. Több mint két évtizede tagja a kutatószolgálatnak, emellett rendszeresen segíti az ügyfélszolgálat és a könyvtár munkáját.Diplomáját 2020-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjának (ELTE BDPK) Történelem Tanszékén. Kutatási területei közé tartozik a kőbányai sörgyárak és a közlekedés története – különös tekintettel a BSZKRT történetére –, fő szakterülete azonban a magyar sporttörténet.
• 
  BFL+ #35 – Szocialista munkaverseny a levéltárakban – Haraszti Viktor 11.05.2026 51min

  Magyarország 1950-es évekbeli levéltárügyét a szovjet mintára kialakított teljes körű központosítás határozta meg. A szakmai munka központi irányítása néhány előnye mellett – pl. a levéltári alapleltárak felvétele- inkább hátrányokkal járt. A tényleges munkafeladatok mellett megjelentek a központilag előírt szüntelen „termelési” értekezletek, a „Szabad Nép” félórák és a szocialista munkaversenyek. A szocialista munkaverseny fogalma a Szovjetunióból ered, a sztahanovista mozgalmakkal együtt. Eredeti terepe az ipar és a mezőgazdaság, ahol a teljesítmények összemérhetősége egyszerűbb és látványosabb volt. Ám az élet egyéb területei sem maradhattak ki a munkaversenyekből, így a levéltári terület sem. „Munkás, paraszt, értelmiség, munkaverseny lázában ég” – hangzott az egykorú szlogen. A levéltári területen mind a kollektív, mind a páros versenyeket fellelhetjük, mindezek mellett a jelentősebb állami ünnepekre és nagy „vezéreink” születésnapjára tett egyéni felajánlások sem maradhattak el. A levéltári területen a munkaversenyek elsősorban az iratselejtezés területén jelentek meg, melyet a Munkásmozgalmi Intézet részére történő iratválogatás egészített ki (ún. kutatóselejtezés).Szerencsére a levéltári területet viszonylag rövid ideig, 1952-54 közt érintette meg a munkaverseny „szelleme”, ezen időszakot vizsgáljuk a beszélgetésben.Haraszti Viktor az ELTE történelem szakán végzett, majd a Magyar Országos Levéltárban helyezkedett el levéltárosként. 1993-tól a Gazdasági Szervek Főosztályának főosztályvezető helyetteseként, majd rövid ideig a Gazdasági Minisztériumok Főosztályának vezetőjeként szolgált. 1998 és 2006 közt a Priv-Dat Dokumentum Archiváló és Tároló Kft. üzletág-vezetőjeként tevékenykedett, 2006-tól levéltárunk munkatársa. Kezdetben tudományos titkár és a IV. Gazdasági Szervek Főosztályának vezetője, 2012-től az intézmény általános főigazgató-helyettese. Jogi diplomáját 2004-ben szerezte, 2017-ben posztgraduális képzés keretén belül adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász képzettséget szerzett. A Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa alelnöke, a Levéltári Kollégium tagja.
• 
  BFL+ #34 – A Lengyel Népi Párt és a Parasztzászlóaljak titkos sajtója a II. világháború alatt – Barta Tamás 21.04.2026 1h 4min

  A II. világháború alatt Lengyelországban a német megszállók elleni ellenállás irányítását nagyrészt a korábbi ellenzéki pártok vették a kezükbe, amelyek erős kritikával illették a háború előtti, szerintük morálisan leszerepelt „szanációs rendszert” is. Ezek közül is kiemelkedett a Népi Párt, amely az 1930-as évtized második felében parlamenti jelenlét nélkül is jelentős befolyást tudott szerezni a falvakban való közösségépítéssel. A megszállás ideje alatt ezekre a közösségekre jól lehetett alapozni a civil és a fegyveres ellenállás szervezésénél egyaránt. A Népi Párt külön partizánhadsereget hozott létre Parasztzászlóaljak néven, együttműködve a Honi Hadsereggel, de jelezve, hogy társadalmi-politikai téren önálló célokat fogalmazott meg a jövőre vonatkozóan. Előadásom a Népi Párt és a Parasztzászlóaljak titokban terjesztett sajtójával foglalkozik, amelyből igen határozott elképzelések bontakoznak ki arról, hogyan működhetne egy háború utáni, újjáépített Lengyelország.Barta Tamás 1986-ban született Veszprémben. A Lovassy László Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. 2012-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-lengyel szakán. 2016-2017-ig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, 2017–2022-ig a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának munkatársa, levéltárosa volt. 2022-től dolgozik Budapest Főváros Levéltárában. Kutatási területe: lengyel és magyar parasztmozgalmak és agrárpártok a XIX. század végétől a XX. század közepéig.
• 
  BFL+ #33 – A Fuggerek magyarországi rézüzlete és a budai udvar – Kenyeres István 13.04.2026 1h 8min

  A késő középkor és kora újkor gazdaságtörténetének egyik legizgalmasabb kérdése, miként fonódott össze a pénz, a politika és a hatalom. A Fugger család története erre kínál kivételes példát: az augsburgi kereskedő- és bankárdinasztia nemcsak Európa egyik leggazdagabb vállalkozásává vált, hanem uralkodók és egész országok sorsát is képes volt befolyásolni. A Magyar Királyság esetében különösen látványos ez a hatás, hiszen a Fuggerek a Thurzókkal közösen kiépített rézüzlet révén mélyen beágyazódtak a gazdasági és politikai rendszerbe. Budai jelenlétük, hitelezési tevékenységük és a királyi udvarhoz fűződő kapcsolataik révén nemcsak kereskedelmi szereplők voltak, hanem a korszak pénzügyi infrastruktúrájának kulcsszereplői is. Ez az epizód arra világít rá, hogyan vette ki részét egy korai globális kereskedőcsalád a magyarországi rézbányák működtetéséből és miként befolyásolta tevékenységével a korabeli magyarországi eseményeket.Kenyeres István 1972-ben született Budapesten. A Szinnyei Merse Pál Gimnáziumban érettségizett. 1996-ban történelem, 1997-ben pedig levéltáros egyetemi diplomát szerzett, doktori disszertációját 2003-ban védte meg. Főbb kutatási területe a kora újkori gazdaságtörténet. 1990–1991-ben Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott, 1994-ben került Budapest Főváros Levéltárába, mint levéltári kezelő. 2013 óta a BFL főigazgatója. Több folyóirat és évkönyv szerkesztője (Századok, Fons, Urbs, Hungaricana, Levéltári Szemle.). 1995 óta tart kurzusokat az ELTE-n, amelynek 2013 óta címzetes egyetemi docense, 2014-től a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetem tanára. Számos rangos hazai és nemzetközi szakmai bizottság tagja, 2016 óta a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke.
• 
  BFL+ #32 – Magyar hamisítók, csehszlovák hamisítványok: a szokolhamisítás (1921) – Garami Erika 03.03.2026 39min

  Az első világháború utáni átmeneti időszak kedvezett a pénzhamisításoknak. Szinte hamisítási hullám söpört végig Európán. A nyerészkedési célú illegális pénzkészítés mellett megjelentek a politikai, hazafias indíttatású, sőt Magyarország esetében mindezek az legfelső kormánykörök tudtával, beleegyezésével, sőt támogatásával végzett akciók voltak. Az 1920-as évek egyik legnagyobb nemzetközi botrányává dagadt frankhamisítás főpróbájának is tartják a néhány évvel korábbi csehszlovák korona hamisítást. A valuta a nem hivatalos szokol elnevezést a hátoldalon látható két sólyomról kapta. Magyar irredenta körök szervezték meg a fiatal csehszlovák állam első papírpénzei közül az 500 korona címlet hamisítását. A művelettel nem kisebb célt tűztek ki, mint a hamisítványok terítésével megingatni, és aláásni a fiatal Csehszlovák állam pénzügyeit, gazdaságát. A szervezés élén dr. Mészáros Gyula turkológus, néprajzkutató, egyetemi tanár állt. A kudarccal végződő akció messze túlmutatott egy pénzhamisítási ügyön. A Budapesten folytatott perek iratait levéltárunk őrzi.Garami Erika az ELTE történelem–angol szakán végzett. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye, majd a Postamúzeum muzeológusa. Doktori címét „Kossuth Lajos londoni bankókibocsátása és pere (1860–61)” címmel védte meg. A BFL-ben 2016 júliusa óta dolgozik, ahol az első években a topotéka gondozása volt a fő feladata. Kezdettől fogva a kutatószolgálat és a rendezvényszervező csapat tagja. 2021-től a BFL online felületeinek kezelője. 2022 márciusa óta rendszeresen jelentkezik a „Levéltári egypercesek” elnevezésű sorozat írásaival.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  BFL+ #31 – A Nemzeti Lovarda előképei Pollack Ágoston és Ybl Miklós műhelyében – Hidvégi Violetta 26.02.2026 37min

  Ybl Miklós (1814–1891) Nemzeti Lovardája 1858. január 7-én nagy érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a Nemzeti Múzeum mögött. Bár az építkezés csak fél évig tartott, az építési szándéktól a megvalósításig hosszú út vezetett. A lovardák a sporthoz, a társas együttléthez, de még a 19. század eleji szórakoztatás egy sajátos formájához, a cirkuszokhoz is kapcsolódtak. Ybl Miklós és Pollack Ágoston (1810–1872) 1841-ben nagy reményekkel Építészeti Intézet néven közös vállalkozást indítottak, melynek legismertebb eredménye az ikervári Batthyány-kastély. 1848 őszén Pollack Ágoston céhes építőmester két közösség megbízásából lovardatervet készített. Az elsőt az 1841-ben alakult Nemzeti Lovagda Társaságnak a Lipótvárosba – mely a telek tisztázatlan jogi helyzete miatt papíron maradt –, míg a másikat a Lövölde térre a Nemzetőri Lovagda Rt. részére. A lövöldével szemközti épület tervezésében ismét találkozott a két építész tevékenysége. A szabadságharc eseményei miatt ez a lovarda sem valósulhatott meg, de a munkafolyamat során szerzett tapasztalatai és alkotótársa elképzelései is segítették Ybl Miklóst az egy évtizeddel későbbi ikonikus lovardája létrehozásában.Hidvégi Violetta több, mint négy évtizeden keresztül Budapest Főváros Levéltára Terv- és térképtárában a 19. századi pest-budai, óbudai építési hatóságok és Ybl Miklós hagyatékának referenseként dolgozott. Tevékenységét a szigorúan vett szakmai feltáró munkán kívül tanulmányok írása, kötetek szerkesztése, kiállítások rendezése és előadások tartása jelentette.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  BFL+ #30 – Orvosdinasztiák kitüntetett helyen – Ogoljuk-Berzsenyi Anett 15.12.2025 36min

  A városegyesítést követően a főváros egészségügye terén – a növekvő lakosság igényeire reagálva – jelentős változások történtek. Az egyetemi klinikák mellett elenyésző számú állandó, városi fenntartású kórház működött. Erre a helyzetre reagálva a főváros átfogó fejlesztésekbe kezdett, Gebhardt Lajosnak, a Szent Rókus Kórház igazgatójának terve alapján, aminek köszönhetően a következő évtizedekben számos új intézményt létesítettek, nagyban növelve a rendelkezésre álló ágyszámot. Ezekben a kórházakban hosszabb-rövidebb ideig a korszak legkiválóbb orvosai tevékenykedtek, megalapozva a színvonalas ellátást, egyúttal pedig, oktatói és tudományos tevékenységük révén, a megelőző, diagnosztikus és gyógyító orvostudomány fejlődését is nagyban előmozdították. Orvosok elismerése, háborús időszakokat és nagyobb járványokat leszámítva, viszonylag ritkának számított a korszakban, akkor is leginkább címek adományozására korlátozódott. Ennek ellenére több olyan család is kitűnt a korszakban, ahol különféle érdemrendek adományozása történt, mégpedig nem csupán egy-egy esetben, hanem több alkalommal is. Az előadásban olyan orvoscsaládok jelennek meg, akik többször részesültek elismerésben, ismertetve a kitüntetés mögött álló okokat is.Ogoljuk-Berzsenyi Anett Egyetemi tanulmányait 2008–2013 között az ELTE BTK-n végezte történelem és levéltár szakokon. Doktori fokozatot ugyanitt szerzett 2024-ben. A diploma megszerzését követően az Iparművészeti Múzeum Adattárában helyezkedett el. 2019-ben lett Budapest Főváros Levéltárának munkatársa, az egészségügyi, majd egészségügyi és szociális intézmények iratainak referenseként. Fő kutatási területei: orvostörténet, genealógia, falerisztika a Monarchia korában és a Horthy-korszakban.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  BFL+ #29 – Sorg Antal építőmester felemelkedése és vállalatbirodalmának kialakulása – Fehér Csaba 09.12.2025 37min

  A beszélgetésben Sorg Antal kőművesmester, egy 19. század végi self made man életútjának első szakasza rajzolódik ki, családtörténetén keresztül. A fejlődési folyamatot, melynek során egy korán félárvaságra jutott fiatalember az I. világháborút követő évekre jelentős építőipari céget hozott létre. Ez a nagy múltú és épületein keresztül ma is köztünk élő építőipari cég névadójának korai munkásságát is beszámítva több mint fél évszázadig működött. A Sorgok letették névjegyüket a főváros és a vidék épített kultúrájában is, meghatározók épített örökségünk vonatkozásában. Számtalan kisebb építési munkától kezdve (pl. kerítés, kamra, gázvezeték) villák, lakóházak, bérpaloták százainak kivitelezését bonyolították, még ha a tervezésben nem is mindig vettek részt. A paletta azonban nem szokványos, mert ipari üzemek és gyárak, nagy állami beruházások és katonai objektumok, fejlesztések is szerepeltek a repertoáron.Fehér Csaba a hatvani Bajza József Gimnáziumban érettségizett 1987-ben. Az ELTE BTK történelem szakát 1991–1997 között végezte el és középiskolai történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1999-ben az ELTE új és legújabb kori történeti muzeológia szakán diplomázott. Időközben már 1995-től a BFL-ben dolgozott részmunkaidőben, 1996-tól teljes állásban. 2007-ben az ELTE jogi karán végzett. Kutatási területe a Horthy-korszak, különös tekintettel a népbírósági perekre (pl. háborús főbűnösök, rádiósok), valamint a Magyar Rádió és a Sorg Antal Építőipari Vállalat története.
• 
  BFL+ #28 – Egy városvezető dinasztia a 18. századi Pesten: a Moselek – Nagy János 02.12.2025 29min

  A Rajna-vidékről származó Mosel család a török kiűzése utáni Pest városának egyik legjelentősebb tisztviselőfamíliájává vált: ritkaságszámba menő módon egymást követő három generációjuk is a városi hivatali elitben maradt. A dinasztia alapítója, Johann Anton Mosel, Pest első szindikusaként jelentős szerepet játszott a szabad királyi városi privilégiumok visszaszerzésében. Fia, Joseph hosszú hivatali pályája során tanácsosként, majd – 1773-ban – a város első polgármestereként szolgálta Pestet. Unokája, ifjabb Joseph a század végére a városi főügyészi tisztségig emelkedett.A beszélgetés a Mosel család példáján keresztül esettanulmányként enged betekintést a városvezető elit legjellegzetesebb csoportja, a belső tanácsban meghatározó szerepet játszó tisztviselő–értelmiségi családok társadalomtörténetébe. A hivatali karrierek vizsgálatán túl szó esik a vagyoni viszonyok alakulásáról és a családi kapcsolatrendszer sajátosságairól is. Mindez – más pesti tisztviselőcsaládokkal való összehasonlításban – hozzájárulhat egy domináns családi stratégia körvonalazásához. A kutatás forrásbázisát elsősorban a Pest város levéltárában található hagyatéki és csődiratok, tisztújítási dokumentumok és törvényszéki peres anyagok alkotják.Nagy János főlevéltáros 2013 óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában, ahol jelenleg a városegyesítés előtti Pest város iratanyagának a referense. PhD-disszertációját 2018-ban védte meg az ELTE Történettudományi Doktori Iskola Segédtudományi Doktori Programján. Kutatási területe: a 18. századi magyar országgyűlések politika-, és társadalomtörténete, a 18–19. századi Pest-Buda története, a Felső-Kiskunság története. Hangmérnök: Holozsai ÁdámSzerkesztő: Ternovácz Bálint
• 
  BFL+ #27 – „A volt főbérlők gettóban mentek…” – Jakab Réka 10.11.2025 48min

  Elfalazott iratokból feltáruló lakáshelyzet Budapesten 1944 nyarán-őszén2024 tavaszán egy Kossuth téri lakásban elfalazott iratokra bukkantak; ugyanabban a házban, amelyben egy másik lakás falaiból 2015-ben nagy mennyiségű, 1944-ben keletkezett lakásadatszolgáltatási ív került elő. A legutóbb napvilágra került iratlelet a Budapest és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosa mindeddig megsemmisültnek hitt iratanyagát tartalmazza. Ez a hivatal irányította 1944. július–december között a főváros területén a lakásgazdálkodást, azaz a megüresedett lakások igénybevételét és kiutalását, mindenekelőtt a budapesti zsidóság csillagos házakba költöztetésével és a bombatámadások következtében kialakult lakáshelyzetet. A beszélgetés a budapesti háborús lakáshelyzet és a Kormánybiztosság tevékenységének bemutatásán túl elsősorban a lakáskiutalási kérvényekből kiolvasható emberi sorosokra koncentrál.Jakab Réka 2001-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem, muzeológia és levéltár szakon. Doktori fokozatát 2013-ban szerezte az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Művelődéstörténeti Programján. Disszertációjának témája Pápa város zsidóságának 1848-at megelőző társadalom- és gazdaságtörténete volt, ami Bérlőből polgár címen 2014-ben meg is jelent. 2003-tól 2021 elejéig a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa volt, ahonnan 2021 március vége óta Budapest Főváros Levéltárának munkatársa, referenciája a városegyesítés utáni Budapest közigazgatási iratanyaga.
• 
  BFL+ #26 – A Birodalom húsa – Herédi Attila 20.10.2025 42min

  A Kárpát-medence vadban, halban bővelkedő földje a hazai keresletet messze meghaladóan volt képes élelmiszert biztosítani Európa más vidékei számára is – a beszélgetésben ezek sokféleségéből ezúttal a hústermelésre helyezzük a fókuszt, kiemelve a marha- és sertés tenyésztés, valamint az édesvízi halászat fontosságát, a gyakran kiemelkedő haszonnal járó távolsági élőállat- és halkereskedelem szerepét a 15. századtól napjainkig. Szó lesz ezen „üzletágak” sajátosságairól, a földrajzi jellemzőkről, a történelem során felmerült számos akadályról, majd a megváltozott politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokról, amelyek minden korban befolyásolták és alakították a magyar hústermelést és -kereskedelmet. Herédi Attila 2009-óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában. Munkahelyi feladatai közé tartozik az I. főosztályon a budai levéltár anyagának kezelése, feldolgozása, de ezen kívül sokat foglalkozik a Tervtár iratanyagaival, illetve a Kutatóteremben is gyakran van szolgálatban. Tudományos érdeklődési körébe legszorosabban Buda és Pest szabad királyi városok társadalomtörténete, rendőrségtörténet, Kőbánya városrész fejlődése, valamint a migráció története tartozik.
• 
  BFL+ #25 – A civilek már a spájzban vannak! Civil szervezetek és irataik Budapesten – Györgyi Csaba 13.10.2025 32min

  A rendszerváltás évei Magyarországon a pártpolitikai mozgástér kibővülése mellett, illetve azzal párhuzamosan, a civil szervezetek: egyesületek és alapítványok önmagára találását, sodró lendületű reneszánszát is magukkal hozták. A szóban forgó civil, más néven, s kissé más jelentéskolorittal: nonprofit szektor a többi posztszocialista országtól eltérő utat járt be hazánkban. A rendelkezésre álló szakirodalom, a téma kapcsán felvett történeti interjúk, s nem utolsósorban a CivilArchiv Projekt nyolc esztendős működése során Budapest Főváros Levéltárának állományába gyarapított iratanyagban is tükröződő, sajátos, ezen belül fővárosiként még ezen belül is további jellegzetességeket mutató civil identitás-jelenség vizsgálata alapkutatásként arra hivatott, hogy az általa elkezdett feltáró munka a fővárosi civil mozgalom egyes szereplőinek mélyreható vizsgálataként folytatódhasson.Györgyi Csaba 1991 őszén kezdett dolgozni levéltári kezelőként a Fejér Megyei Levéltárban. A történelem, majd a hittanár szak elvégzését követően először egy civil-szervezetnél kommunikációs munkatársaként, később családfakutatóként helyezkedett el, majd 2010-ben visszatért a levéltáros pályára.Előbb a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárában, később ugyanott, a Módszertani Osztályon, majd 2015-től a civil iratok referenseként Budapest Főváros Levéltárában dolgozik.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  Budapesti romák története #4 – Roma gyerekek integrációjának kérdései a szocialista kori Budapesten 23.09.2025 37min

  A romák társadalmi integrációjának egyik alapját az oktatásba minél nagyobb számban történő bevonásuk jelentette. Az alapszintű színterek, mint az óvoda és általános iskola jelentette (volna) a siker zálogát. Az 1970-es években bekövetkező szemléletváltás eredményeképpen, különböző módszerek és megközelítések révén nőtt a roma gyerekek aránya a fővárosi óvodai rendszerben. Ugyanakkor, a nehézséget elsősorban a továbbra is fennálló problémák, illetve az iskolai integráció megvalósítása jelentette. Sorozatunk negyedik adásában Szabó Róbert kutatóval beszélgetünk. A kutatás megvalósítását a Budapest Főváros Levéltára A budapesti romák története ösztöndíjpályázat támogatta.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  BFL+ #24 – Mit hagytak hátra? Az 56-os disszidensek vagyoni jogi helyzetének kérdése – Borbély Anikó 03.09.2025 24min

  Az 1956-ban disszidált személyek vagyoni jogi rendezésével kapcsolatos kutatások a rendszerváltást követően nagy számban történtek, és a KSH 1990-ben a Statisztikai Szemlében is kiadott egy felmérést a hazai (benne a budapesti) külföldre távozottakra vonatkozóan, de az anyag csupán az osztrák és jugoszláv jelentésekre, illetve a hazai kijelentőlapokra támaszkodik. Az 1956. október 23-i forradalmi események után külföldre távozottak (disszidensek) vagyoni jogi helyzetének tisztázásáról két jelentősebb jogszabály rendelkezett. Az 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet többek között a disszidens hátrahagyott vagyoni tulajdonjog megszerzését, illetve a külföldre távozott személlyel szembeni vagyoni igényeket szabályozta. A külföldre távozott személy vagyontárgyai automatikusan az államra szálltak abban az esetben, ha azokra jogosult személy nem volt, ha a jogosultak az igényüket határidőn belül nem jelentették, illetve a vagyontárgyak tulajdonjogáról lemondtak. Az 1/1957. (VI. 2.) P. M.-I. M. számú együttes rendelet az 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedett. Előadásomban e két jogszabály mentén kiindulva a Budapest Főváros Levéltára II. Főosztályának őrizetében fellelhető Budapest Főváros Tanácsi iratai között, a szakigazgatási szervek állagában kerestem meg és írtam össze a disszidensekre vonatkozó iratokat Az iratok feldolgozása egy igen nagy lélegzetvételű munka, így ennek csak egy kezdeti, kiinduló fázisát kívánom mostani előadásomban bemutatni. Kitérek arra, milyen terjedelmű a Levéltárunkban fellelhető iratanyag, milyen irattípusok kerültek be egy adott disszidens aktájába, milyen további információkat tudhatunk meg az adott jogellenesen külföldre távozott személyről, amelyek további kutatásaimhoz, illetve fő célom, egy az 56-os fővárosi disszidáltakat vagyoni oldalról megközelítő (sok esetben a vagyontárgyakat listázó) forrásfeldolgozást tartalmazó összeírás, adatbázis készítéséhez járulnak hozzá. Borbély Anikó levéltáros, 2010-ben történelem és elméleti nyelvészet szakon diplomázott a Debreceni Egyetemen. 2019 szeptemberében kezdett el dolgozni Budapest Főváros Levéltárában, mint gazdasági szakalkalmazott, majd 2022-től Levéltárosként először a IV. főosztályhoz, majd 2024-ben a II. főosztályhoz csatlakozott, itt a Tanácsi műszaki iratok egyik referenseként tevékenykedik. Szintén a tavalyi évtől kezdve pedig, a Kutatószolgálatot is segíti munkájával. Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  Budapesti romák története #3 – A Dankó utca társadalomtörténeti vizsgálata a két világháború között 05.08.2025 36min

  Verő-Valló Judit kutatásának fókuszában a VIII. kerületi Dankó utca, többségében cigány lakosságának társadalomtörténeti vizsgálata áll. Kik és milyen körülmények között éltek, nagyon kis helyre összezsúfolva az az 1920-as, '30-as években az utcában? Milyen lakások álltak a korszakban a lakók rendelkezésére? Egyáltalán hogyan kapta az utca a nevét Dankó Pistáról? Hogyan jelenik meg a cigányság a forrásokban? Beszélgetésünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  BFL+ #23 – Építész teveháton: Medgyaszay István 1911-es afrikai utazása – Beszélgetés Kún Emesével 29.07.2025 41min

  Budapest Főváros Levéltára 2020 óta letétben őrzi Medgyaszay István építész, tanár, szakíró szenzációs terv-, irat- és fotóhagyatékát. A feldolgozás során izgalmasnál izgalmasabb források kerülnek elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a XX. század egyik legegyedibb életművének újrafelfedezésére. Medgyaszay 1911-ben többedmagával utazott Egyiptomba majd Szudánba vadászati céllal, és kis híján az életébe került ez a kaland. Naplóját levéltárunk 2025-ben kiadvány formájában közli, Kún Emese szerkesztésében.Kún Emese művészettörténész, 2018 óta dolgozik a BFL-ben. A tervtári és műemléki iratanyag referense, kutatószolgálati és tudományos munkát egyaránt végez. Medgyaszay István hagyatékának feldolgozását az építész örököseinek, és később a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának köszönhetően 2017-2018-ban kezdte. A páratlan emlékanyag rendezése, restaurálása és digitalizálása 2020 óta a levéltár kiemelt projektjei közé tartozik. Ennek eredménye mára egy közel 14 000 fájlból álló digitális gyűjtemény. A podcast adásának elkészülte után további forrásokra is fény derült az 1911-es afrikai úttal kapcsolatosan. Tudomásunkra jutott, hogy Medgyaszay István Szudánból hazahozott tárgyai közül kb. 60 darabot a Néprajzi Múzeumnak adományozott, és ezeket a múzeum a mai napig megőrizte. A készülő forráskiadvány keretében Kún Emese szerkesztőként ezt az évtizedekig lappangó emlékanyagot is bemutatja majd.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  Budapesti romák története #2 – Cigánytelep-felszámolás Óbudán az államszocializmus alatt 30.06.2025 28min

  Sorozatunk második adásában Óbuda (Budapest III. kerülete) cigánytelepeinek az államszocializmus-kori felszámolásáról beszélgetünk György Eszterrel, az ELTE adjunktusával. Hogyan zajlottak ezek a telepfelszámolások a '70-es és '80-as években? Mi történt azokkal a közösségekkel, amelyek ezekben a város széli telepeken éltek? És hogyan alakult a sorsa például a Bécsi úti Általános Iskola egykori cigány osztálya tanulóinak? A témát levéltári források, korabeli újságcikkek és személyes visszaemlékezések segítségével járjuk körül – szó lesz várospolitikáról, kirekesztésről és a beilleszkedés útjairól is.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  Budapesti romák története #1 – A cigánymuzsikusok zenei örökségének térbeli megjelenése Budapesten 20.06.2025 46min

  Budapest Főváros Levéltára podcastcsatornája új sorozatának első adásában Hermann István, a BFL főigazgató-helyettese bemutatja a romatörténeti kutatói ösztöndíjat, valamint a jelen epizóddal induló új sorozatot.Az első beszélgetésben Andor Anna Klára ösztöndíjas kutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol éltek Budapesten a muzsikus cigányok, milyen helyszínekhez köthető tevékenységük (kávéházak, mulatók), és mik azok a terek (közterek, utcák), amelyek kiemelkedően fontosak ennek a hagyománynak a megismeréséhez. Emellett kitér arra, hogy milyen reprezentációi vannak a városi térben ennek a zenei örökségnek, és hogyan születtek, kik vettek részt ezek megalkotásában.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám
• 
  BFL+ #22 – Levéltári iratok az aranyvonaton a II. világháborúban – Beszélgetés Garami Erikával 18.06.2025 37min

  Budapest Székesfőváros Levéltára más közintézményhez hasonlóan menekítési tervet dolgozott ki arra az estre, ha a harcok a fővárost fenyegetnék. Legértékesebb iratai biztonságos őrzésére megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A Városházáról 1943. május 31-én a veszprémi sziklabunkerbe szállítottak öt iratokkal teli ládát. A levéltári iratok 1944 decemberében a bank aranykészletével és más intézmények legértékesebb tárgyaival, műkincseivel az ún. aranyvonattal nyugatra, Spital am Pyhrnbe kerültek. A háború után ezek az értékek sértetlenül, ám nem mindennapi úton jutottak vissza Magyarországra: beszélgetésünkben ezt az utat járjuk végig.Garami Erika az ELTE történelem–angol szakán végzett. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye, majd a Postamúzeum muzeológusa. Doktori értekezését „Kossuth Lajos londoni bankókibocsátása és pere (1860–61)” címmel védte meg. A BFL-ben 2016 júliusa óta dolgozik, ahol az első években a Topotéka gondozása volt a fő feladata. Kezdettől fogva a kutatószolgálat és a rendezvényszervező csapat tagja. 2021-től a BFL online felületeinek kezelője. 2022 márciusa óta rendszeresen jelentkezik a „Levéltári egypercesek” elnevezésű sorozat írásaival.Szerkesztő: Ternovácz BálintHangmérnök: Holozsai Ádám