HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Episod

• No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról 01.06.2026 1j 27min

  A fenntartható mezőgazdaság valóban a jövő útja? Hogyan lehet egyszerre környezeti és gazdasági szempontból is életképes egy gazdaság? Mit tanulhatunk azoktól, akik már ma is a talaj, a víz és a táj adottságaira építik a gazdálkodásukat?Ebben a HEKTÁR Magágy különkiadásban, a Kóshalmi Őshonos Állatpark Föld napi rendezvényén beszélgettünk a magyar agrárium egyik legfontosabb kérdéséről: arról, hogy miként alkalmazkodhatunk a klímaváltozás, az aszály és a növekvő költségek jelentette kihívásokhoz. Szó esik vízgazdálkodásról, talajkímélő rendszerekről, biogazdálkodásról, vegyszermentes no-tillről, tájgazdálkodásról, a kárpáti borzderes szarvasmarha szerepéről, valamint arról is, hogy van-e jövője a helyi élelmiszer-előállításnak.Vendégeim:Magyar Kitti vidékfejlesztési agrármérnökPalik Ferenc ökogazdálkodó SzápárrólTörök Hunor szarvasmarhatartó, a Kárpáti Borzderes Egyesület elnökeMiért lesz kulcskérdés a vízmegtartás a következő évtizedekben?Hogyan működik egy talajkímélő biogazdaság?Miért lehet fontos szerepe az őshonos állatfajtáknak?Érdemes-e tájban és ökológiai rendszerekben gondolkodni?Hogyan lehet ellenállóbbá tenni a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárással szemben?Mi okoz nehézséget egy termőföldtől az asztalig rendszerben?Ha érdekel a regeneratív szemlélet, a talajvédelem, a vízgazdálkodás és a fenntartható élelmiszer-termelés jövője, akkor tarts velünk ebben a különleges kerekasztal-beszélgetésben!TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló01:40 – Van működő alternatíva a jelenlegi rendszer helyett?20:20 - Bio no-till, glifozátmentes regeneratív34:42 – Mit tud a kárpáti borzderes, amit más nem?52:26 – A víz lesz a következő évtizedek legfontosabb kérdése?1:09:46 – Van jövője a helyi élelmiszer-termelésnek?
• Mi fán terem az AGRÁR-ERDÉSZET? - Kombájn a fasorokban, gyümölcsök a lombok alatt, legelő az erdőben (HEKTÁR SZakmázó) 02.05.2026 1j 42min

  Miért tekintünk Magyarországon még mindig „mostohagyerekként” az agrár-erdészeti rendszerekre, miközben Európa nyugati felén már bizonyított technológiáról van szó? Megéri-e „elpocsékolni” a jó minőségű termőföldet fákra? Mi az a földegyenérték arány (LER), és hogyan jön a képbe a karbonpiac? Tényleg megterem a málna egy fasor alatt? Miért volt jó a makkoltatás, és miért kiváló megoldás a fás legelőkön történő állattartás? mire kell figyelni, amikor a kombájn a fasorok között dolgozik? Miért kellett tölgyet telepíteni a a biodiverz, méhészeti célokra készített területre? Mit jelent lelkileg egy agrár-erdészeti rendszer? És milyen közgazdaságilag is kimutatható előnye van a mezővédő erdősávoknak?Ebben az adásban Gribek Dani körbejárja az agrárerdészeti rendszerek világát: a fás legelőktől a bogyós gyümölcsök árnyékben termesztésén át a szántóföldi köztes növénykultúrákig. Vendégeinkkel – Bíró Zsigmond biogazdálkodóval és Keserű Zsolt tudományos főmunkatárssal (ERTI) – megvitatják az ökonómiai előnyöket, a klímaváltozásra adott válaszokat és a hazai jogszabályi környezet kihívásait.Néhány előny kedvcsinálónak:- 1 hektár agroerdészeti terület jövedelme megfelel 0,8 hektár mezőgazdasági és 0,6 hektár erdőgazdálkodási terület együttes hozamának. - A nitrátkimosódás akár 46%-kal is mérsékelhető ezekben a rendszerekben. - A fás legelők nemcsak árnyékot adnak, de például a madárcseresznye vagy a makkoltatás javítja a húsminőséget is. - A mezővédő erdősávok nemcsak a mikroklímát védik, de belépőt jelenthetnek az önkéntes karbonpiacra is.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló4:45 – Az agrárerdészet fogalma és történelmi háttere 9:00 – Környezetvédelmi hatások18:25 – Fás legelők és makkoltatás: Hagyományok az állattenyésztésben 32:30 – Egy biogazda őszinte vallomása: Megérte 26 éve erdőt telepíteni? 37:13 – Bogyós gyümölcsök és fák: Védelem az UV-sugárzás ellen 45:50 – A matek: földegyenérték arány (LER) magyarázata 50:00 – Szántóföldi rendszerek: kombájn a fasorok között1:12:45 – Karbongazdálkodás: plusz bevétel a fák után?1:25:20 – Miért nem terjed itthon gyorsabban a technológia? 1:38:00 – Összegzés és záró gondolatok
• Vessünk vagy ne vessünk tavasszal? - Vetési tippek a talajműveléstől a tápanyagon át a vetőmagig... (HEKTÁR Plusz) 10.04.2026 1j 51min

  Bár sokszor hallani, hogy a tavaszi vetés sikere kizárólag a csapadékon múlik, a szakértők szerint rengeteg olyan tényező van, amit gazdaként mi magunk is befolyásolhatunk a siker érdekében. A legfontosabb alapelv: a tudatosság és a precizitás minden munkafolyamatban.Hogyan érdemes nekikezdeni a tavaszi vetésnek? Mire kell figyelni, és mik a leggyakoribb hibák, amelyek akár a sikerességet, a jövedelmezőséget is negatívan befolyásolhatják? Érdemes-e egyáltalán erről a témáról beszélgetni a legszárazabb hazai vidékeken? Hol van a legnagyobb hiányosság és kockázat az időjárás mellett? A vetőmag minőségében? A gépek tudásában? A sortávban? A munkaerő-hiányban? Vagy éppen a szakmai ismeretek hiányoznak a gyakorlatból?A HEKTÁR Plusz podcast újabb adása, ami ezúttal a Syngenta támogatásával készült, a tavaszi vetés legfontosabb kérdéseit veszi sorra.Gribek Dániel műsorvezető vendégei:- Zilahi András, a Syngenta Agronomy Solution vezetője, agronómiai megoldások fejlesztésének csapatvezetője- Bellai Tamás, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke- Tolnai Péter, a Vaderstad Kft. értékesítési, kereskedelmi vezetőjeCsak néhány tanács a HEKTÁR podcastból:- Hagyjuk el a forgatást, kerüljük a túlművelést- Tavasszal minden felesleges súlyt (orr- és keréksúlyok) érdemes levenni a traktorról, és csökkenteni a guminyomást a talajtömörödés elkerülése végett- Nem minden hibrid alkalmas minden technológiához- Sokan a vetőmagot hibáztatják, miközben a helytelen sebességmegválasztás vagy a rosszul beállított lesodrók okozzák a tőszámhibákat.- A túl nagy sebesség (pl. 15 km/h felett) rontja a mélységtartást, különösen rögösebb vagy mulccsal borított talajokon.- Napraforgónál az 50 cm-es sortáv stabilabb termést és jobb gyomelnyomást mutathat az aszályosabb években is.- A hatékony tápanyag-utánpótlás alapja a mérés, különösen a mélyebb rétegekben.- Használjuk a digitális rendszereket (pl. Cropwise) a táblaspecifikus tőszám- és hibridajánlatokhoz, hogy csökkentsük az időjárási kockázatokat.TARTALOM:0:00 - 5:18 - Bevezető, vlogajánló5:19 - 13:32 - Időjárás vagy más tényező?13:33 – 27:00 - Talajművelési stratégiák és nedvességmegőrzés27:00 – 33:19 - Vetőmagminőség és genetika38:44 – 58:39 - A vetőgép beállítása és a vetés precizitása58:39 – 1:20:23 - Tápanyag-utánpótlás és mérések1:20:23 – 1:41:19 - Geometria és digitális megoldások1:41:19 – 1:51:44 - Összegzés: Vessünk vagy ne?
• Lesz gázolaj? Spórolni kell a műtrágyával? Jönnek a robottraktorok? Mi lesz a no-tillel? - (HEKTÁR Nagyágyúk) 06.04.2026 2j 6min

  Milyen hatásai lehetnek az iráni háborúnak a mezőgazdaságra nézve? Változhat-e miatta a vetésszerkezet, és mire lehet készülni a gázolaj vagy a gáz tekintetében? Mit gondolnak a HEKTÁR Nagyágyúi a robottraktorokról vagyis az önvezető eszközhordozókról? Mi a helyzet a határban? Mikor, hogyan kezdődik a tavaszi vetési szezon? És tényleg indul a no-till átállás Lajoskomáromban 2027-től?„Lekötjük a biztos nullát” – hangzik el az adásban az egyik legfájdalmasabb mondat a jelenlegi terményárak kapcsán. A 12. adásban a Hektár Nagyágyúi (Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály) nem finomkodnak: őszintén beszélnek arról a gazdasági és technológiai sokkról, amit a háborúú, az elszálló energiaárak és a kiszámíthatatlan tőzsde zúdított a magyar mezőgazdaságra.Amiről a 12. adásban szó lesz:- Tőzsdei hullámvasút és árfolyamgát- Gázolaj és gázkérdés- Hígtrágya, az új „aranytartalék”- Robotok a határban- Határszemle és no-till kihívások- Sertéspiaci helyzetkép Tartsatok velünk, és tudjátok meg, miért kell „rohadt jól csinálni” azt is, ami éppen veszteséges!TARTALOM:0:00 -Bevezető, vlogajánló3:49 – Terménypiac és tőzsdei bizonytalanság27:50 – Gáz és gázolaj kérdéskör40:58 - Válságstratégiák56:10 – Hígtrágya-technológia: nyűgből precíziós fegyver1:08:40 – Határszemle1:30:40 – Robotizáció és felelősség1:52:09 – Sertéshelyzet-értékelés
• Egy fekete technológia előnyei és tapasztalatai: növényvédelem csökkentett dózissal, lémennyiséggel (HEKTÁR Magágy) 28.03.2026 1j 16min

  Minden esetben csak rossz és veszélyes megoldásokat takar a fekete technológia kifejezés a növényvédelemben? Miért lehet hatékony és milyen előnyei vannak a csökkentett lémennyiségnek, a jelentősen kisebb hatóanyag-dózisnak? Egyáltalán hatékony-e az EAT módszer vagy csak a rezisztenciát erősítik? És miért fontos a víz pH-ja, a kijuttatás időpontja, illetve van-e értelme éjszaka permetezni?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Hegedűs Sándor növényvédelmi szakmérnök, az E.A.T. módszer jó ismerője, szaktanácsadó, aki főként franciaországi példákon keresztül mutatja be azokat a növényvédelmi módszereket, amelyek sok esetben hazánkban fekete technológiának minősülnek, miközben véleménye szerint az megfelelő tudás és gyakorlat mellett nemcsak hatékony, de csökkenti a kijuttatott növényvédő szer mennyiségét is.Ami biztos, hogy a HEKTÁR podcastja egy kifejezetten különleges és nehéz témát dolgoz fel, ami reményeink szerint szakmai vitára sarkallja az ágazat szereplőit. Egy adás, ami szembemegy a dogmákkal.
• Nagyágyúk Óváron | Szántás, tarlóhántás, no-till és a pockok (videófelvétellel) 15.03.2026 2j 10min

  Február 25-én a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vendége volt a HEKTÁR Nagyágyúk csapata. A szakkollégiumi esten mintegy 100 hallgató és gazdálkodó volt kíváncsi Berend Ferenc, Csepregi Attila, Lajos Mihály és Gribek Dani beszélgetésére, ami ezúttal egy komplex előadásnak felelt meg a jövő generációja számára. A rendhagyó, extra "podcastbeszélgetés" most visszanézhető.A témák:- ökonómia kontra talajvédelem- no-till vagy egyéb talajművelési rendszerek?- pocokgradáció a direktvetés esetében- pockok, rókák, vércsék- erózió és defláció - szél és víz- mekkora lesz az ideális gazdaságméret?- kell-e tarlót hántani?TARTALOM:
• Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz) 01.03.2026 1j 39min

  A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a huminsavak világába merülünk el szakértőinkkel. Megvizsgáljuk, hogy ezek a biostimulátorok csak "varázsdobozok", vagy létezik mögöttük olyan tudományos háttér és üzemi tapasztalat, amelyre a modern, fenntartható gazdálkodás alapozható.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:Pais István – környezet- és tájgazdálkodási agrármérnök, a Huminisz Kft. ügyvezetője Bischof András – szaktanácsadó, családi gazdálkodó (Őrség) Dr. Parádi István – egyetemi adjunktus (ELTE), növényélettani szakértő, az Experiplant Kft. ügyvezetője🔍 Amiből a videóban választ kapsz:Mi is pontosan a huminsav? A geológia és a biológia különleges összekapcsolódása, amely a szerves anyagok bomlása és újraalakulása (humifikáció) során keletkezik.Hogyan serkentik a huminsavak a gyökérfejlődést (akár 15-25%-os tömegnövekedést elérve) és hogyan javítják a növények hormonális válaszait? Miért működnek ezek a készítmények nemcsak aszályban, hanem túlzott csapadék esetén is, amikor a tápanyagfelvétel gátolt? Valóban visszahozza az árát egy Huminisz termék? Üzemi tapasztalatok alapján a technológia akár 2-3-szoros értéket is képes visszahozni terméstöbbletben.📌 Időbélyegek:0:00 – Bevezető, podcastajánló5:50 – Mik azok a huminsavak?16:44 - Élettani hatások1:05:00 - MegtérülésNe felejtsétek el lájkolni az adást és feliratkozni a csatornára! További szakmai anyagokért látogassatok el a hektarpodcast.hu oldalra.
• A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig 21.02.2026 1j 53min

  Gyakran halljuk, hogy a saját termény feldolgozása lehet a magyar agrárium sikerének egyik kulcsa. De mi kell ehhez? Mondani és leírni könnyű, de kistermelő élelmiszerekkel, egyéb termékekkel foglalkozni már nem is annyira egyszerű. Hogyan érdemes elindulni, mire kell figyelni az egészen picitől a kis- és közepes gazdaságokig? Szabályok, marketing, piacteremtés és feldolgozás – ez lesz a fókuszban.A HEKTÁR Magágy legújabb adásában a kistermelői lét húsbavágó valóságáról beszélgetünk. Hogyan kell elindulni a saját termék előállításában? MIért fontos a névválasztás, a marketing, egy jó logó? Mit a kihívások a tőkehús esetén, és miért nehéz piacokon értékesíteni? Befér-e egy helyi termelő a nagy üzletláncokhoz vagy az online áruházak kínálatába? Miért fontos a vásárlók edukálása, akik a szezonon kívül is meggyet szednének? És miért az elhivatottság a legfontosabb?Gribek Dániel vendégeivel ezeket a kérdéseket járja körbe:dr. Kujáni Katalin kistermelő, a Kislépték Egyesület elnökeMaszlik Dávid kistermelő, Simahegyi MajorVirág Erik kezdő kistermelő, Baja„Parasztembernek könyvelőnek, ügyvédnek, gépésznek és marketingesnek is egyszerre kell lennie” – Ismerős?Amiről a mai adásban szó lesz:✅ A kistermelői lét ezer arca: miért kell egy gazdának mindenhez is értenie?✅ Hozzáadott érték: hogyan lesz a búzából prémium liszt, a gyümölcsből pedig lekvár és érték?✅ Piaci pofonok: mi a teendő, ha a felvásárlási ár nem fedezi a költségeket?✅ Indulás és buktatók: őszintén a kezdeti nehézségekről és a tanulópénzről.✅ Kitörési pontok: van-e jövője a magyar kistermelőnek a multik világában?Ha tetszett az adás, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg gazdatársaiddal is! A kommentszekcióban pedig várjuk a te tapasztalataidat: nálad mi volt a legnagyobb buktató az induláskor?TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló5:15 – Miért indultak? A kényszer és a szenvedély találkozása22:40 - A marketing és a logó fontossága: Több, mint egy matrica54:10 – Hol értékesítsünk? A piacoktól a közvetlen eladásig1:25:30 – Buktatók: Ahol a legtöbben elvéreznek
• CIROK - a jövő kukoricája? - A cirok termesztéstechnológiája és piaca a vetéstől az értékesítésig 14.02.2026 1j 53min

  Továbbra is a cirok lehet a jövője növénye? Miért okozhatott eddig komoly csalódásokat az egyébként tényleg rendkívül ígéretes növény? Miért lenne érdemes azoknak is újra foglalkoznia ezzel a kultúrával, akik már adott esetben megégették magukat? Hol és hogyan kell termeszteni? MIlyen kihívást rejt a vetése, a gyomirtása és az értékesítése? Hogyan váltható ki a cirokkal a kukorica a tojástermelésben? A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a cirokkal foglalkozunk a LIDEA szakembereivel és két gazdálkodó segítségével, akik számos gyakorlati tanácsot is adnak a növénnyel kapcsolatban. A beszélgetés során nemcsak az előnyökről, hanem a kőkemény technológiai buktatókról is szó esik. Megtudhatjuk, hogyan kezelhető a macrophomina, éskiderül, hogy miért nem szabad „kaktuszként” kezelni a cirkot.Ammiről ebben az adásban szó lesz:Helyes pozicionálás: Hol van a cirok helye a vetésforgóban? Olyan területeken érdemes gondolkodni benne, ahol a kukorica átlagos évben is csak 5-6 tonnát tud produkálni. Vetés és tőszám: Miért kritikus a 12–13°C-os talajhőmérséklet, és hogyan lőjük be a tőszámot a talajminőséghez mérten? Növényvédelem: A gyomirtási stratégiák az S-metolaklór után, és a nikoszulfuron-toleráns hibridek előnyei. Tápanyag-utánpótlás: Miért a 6–8 leveles állapot a legfontosabb a nitrogén szempontjából? Betakarítási dilemmák: Zöld száron aratás vagy deszikálás? Hogyan kerüljük el a fajsúlyvesztést és a dőlést? Piaci körkép: Gluténmentes és toxinmentes alapanyag a humán élelmiszeriparban, és a baromfiágazat tapasztalatai Értékesítés: Mennyivel marad el az ára a kukoricától, és hol vannak az átvételi pontok? Vendégeink:Szűcs Ádám – gazdálkodó, növényorvos Salga Ottó – gazdálkodó, tojástermelő (Kereki Farm Kft.) Balogh László és Kanozsai Dávid – a Lidea szakértői Műsorvezető: Gribek DánielTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:20 - A cirok piaci helyzete és jövedelmezősége11:00 – Takarmányozási tapasztalatok és tojástermelés28:30 – Vetéstechnológia: Időzítés, sortáv és tőszám1:02:40 – Növényvédelem: Gyomirtás és a makrofomina veszélye1:21:30 – Tápanyag-gazdálkodás és vízigény1:29:00 – Betakarítás: Zöld száron aratás vagy deszikálás?1:47:50 – Összegzés: Miért a cirok a jövő növénye?
• Nem sci-fi, és a kisgazdaságoknak is elérhető: Pontos hozam-előrebecslés 8 héttel a betakarítás előtt? Csak felfújt lufi a precíziós gazdálkodás? 07.02.2026 1j 38min

  Sokan érzik úgy, hogy a precíziós gazdálkodás csak egy jól marketingelt „lufi”, ami színes térképeket ad, de valódi hasznot nem mindig hoz. A Hektár Plusz legújabb adásában viszont olyan technológiáról beszélgetünk, ami már súrolja a sci-fi határait, mégis nagyon is valóságos.A beszélgetés középpontjában a Cosima Kft. és az Axial Kft. közös fejlesztése áll: egy műholdas hozambecslési eljárás, amely már 8 héttel az aratás előtt megdöbbentő pontossággal jelzi előre a várható termést.Hozambecslés és sci-fi a földeken: Hogyan képesek a műholdak 1-4%-os hibahatáron belül megmondani a kukoricatermést, mielőtt a kombájn kimenne a táblára? Betakarítás-menedzsment: Nemcsak a tonnákat látjuk előre, hanem azt is, hogy melyik táblarész mikor lesz aratható. Ezzel tervezhetőbbé válik a szárítási kapacitás és az értékesítési stratégia.Zónázás és szaktanácsadás: Miért bukik el a precíziós munka, ha a zónatérkép csak egy „szép színes kép”, de nincs mögötte valós hozammérés? Kicsik vs. Nagyok: Tévhit, hogy ez csak a nagygazdaságok kiváltsága. A szolgáltatás alapú modellnek köszönhetően a néhány tíz hektáros gazdaságok is beruházási kényszer nélkül élhetnek a legmodernebb technológiával.Axial Next és RTK: Mi történik, ha az orosz műholdakat zavarják az ukrán harci helyzet miatt? Hogyan reagál az Axial Next rendszere percek alatt a külső zavarokra a zavartalan robotkormányzás érdekében? A Mesterséges Intelligencia (AI) helye: Hol segít az algoritmus, és hol van még mindig szükség a gazda évtizedes tapasztalatára?Vendégeink:🎙️ Csornai Gábor, a Kozima Kft. ügyvezetője, aki 50 éve foglalkozik űrfelvételek mezőgazdasági alkalmazásával. 🎙️Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatásvezetője.TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló03:14 – Kidurrant a precíziós lufi?27:20 – Tőszám - nitrogén kérdéskör39:55 – Világújdonság: Hozambecslés 8 héttel aratás előtt45:30 – Digitális határszemle és adatminőség Hogyan válik az adatból információ? A többéves visszamenőleges hozamtérképezés jelentősége és a pontos táblahatárok fontossága.1:09:40 – A Mesterséges Intelligencia (AI) és a mezőgazdaság1:17:40 – Precíziós megoldások kisgazdaságoknak1:21:00 – Axial Next, robotkormányzás és RTK-hálózat, Maxinet 2.0, a Trimble-hálózat
• A Mezőhegyesi Ménesbirtoktól: sajátmárkás kukorica vetőmagok a Dél-Alföldről - és ez csak a kezdet 04.02.2026 42min

  Miért jelentkezik a piacon saját vetőmaggal a Mezőhegyesi Ménesbirtok? Mire képesek a termékeik, és mik a jellemzőik? Miben látják előnyüket? Mit takar a ZaMira vagy éppen a ZeMma elnevezés? Milyen növényekkel érkeznek még a jövőben? A Hektár Plusz podcastban Gribek Dániel műsorvezető Kovács Norbert vezérigazgatóval és Asztalos Gábor projektmenedzserrel beszélget a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. új üzletágáról.TARTALOM:0:00 - Bevezető, podcastajánló3:39 - Kukorica vetőmag a Dél-Alföldről?15:22 - ZeMma és ZaMira29:16 - Napraforgó és őszi búza Mezőhegyesről?36:18 - Vetőmag-üzletág a tangazdaságban
• 44 éve a növényvédelemben - Beszélgetés Kovács Gyulával a növényorvos szakma múltjáról és jövőjéről 31.01.2026 1j 46min

  A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában a növényvédelem múltját, jelenét és jövőjét járjuk körbe egy olyan szakemberrel, aki több mint négy évtizede követi és alakítja a hazai agráriumot.Gribek Dániel műsorvezető vendége Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Növényvédelmi Szövetség négyszer megválasztott elnöke.Miről beszélgetünk?A múlt emlékei: Felidézzük a 80-as évek hiánygazdálkodását, amikor a gazdáknak „udvarolniuk” kellett a kereskedőknek egy-egy jó hatóanyagért.Hatóanyag-kivonások és EU-s szabályozás: Miért tűnik el rengeteg jól bevált szer a piacról, és miért nehéz az új fejlesztéseket engedélyeztetni Európában? A „fekete piac” és a hamisítás: Kovács Gyula elrettentő történeteket mesél az illegális növényvédő szerek világáról, és arról, miért vállal hatalmas kockázatot az, aki csomagtartóból vásárol olcsó „megoldást”.Innovációk – drónok és biológiai védekezés: Beszélünk a hazai és európai szinten is úttörő drónos kijuttatási engedélyekről (Coragen), valamint a feromonok és a biológiai készítmények szerepéről a modern növényvédelemben.Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: Hogyan változik meg a kukoricatermesztés Magyarországon, és mi a növényorvosok feladata a túlélésben?
• 9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát! 24.01.2026 1j 32min

  Milyen jövője lehet Magyarországon a kukoricának? Néhány éven belül szinte búcsút inthetünk az egyik legfontosabb növénykultúránknak, vagy vannak még lehetőségei? Hogyan lehet növelni a kukorica termésbiztonságát? Milyen konkrét tőszámokban érdemes gondolkodni, és vannak-e egyéb megoldási javaslatai a LIDEA szakembereinek?Gribek Daniel műsorvezető ezúttal a LIDEA szakembereivel (Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid) beszélget a HEKTÁR Plusz podcastban.Hogyan ért el a kísérletben egy kétsövőségre hajlamos hibrid 9,5 tonnás eredményt mindössze 35 000-es tőszámmal, extrém aszályos időszakban, 130 mm csapadék mellett? Miért ad nagyobb szabadságot a gazdának a kétcsövűségre hajlamos genetika, és hogyan tudunk vele "kéziféket húzni" a vetésnél, ha száraz a tavasz? Tényleg okoz-e termésdepressziót a fattyasodás, és mi a helyzet a kora tavaszi lila elszíneződéssel? Van-e jövő az Alföldön? Ezekre mind keressük a választ.Ne maradj le a folytatásról sem! Ez egy két részes minisorozat első része – a következő epizódban a kukorica alternatívájaként is emlegetett cirok technológiáját járjuk körbe.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló3:22 - A kukorica jövője14:35 - A tőszám-kísérlet és akétcsövű hibridek37:00 - Egyéb megoldások - akár az Alföldre is1:00:49 - No-till tapasztalatok1:10:04 – Fattyasodás, toxin és öntözés1:30:00 - Befejezés, elköszönés
• Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban 21.01.2026 1j 37min

  Készen állunk egy esetleges, 2026-os aszályra, vagy a látszat és a hóborította határ megnyugtat minket? Bár a januári időjárás biztató lehet a legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban a szakemberek figyelmeztetnek: a talaj mélyebb rétegei sok helyen továbbra is csontszárazak, és nem biztos, hogy a kukorica vetéséig kitart a januári 20-25 mm csapadék.A HEKTÁR Plusz legújabb adásában Gribek Dániel műsorvezető a Phylazonit szakértőivel – Dr. Monori Istvánnal, Dr. Varga Sándorral és Csatári Gáborral – azt járták körbe, hogyan válhat a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek használata a biztonságos termelés alapjává egy kiszámíthatatlan éghajlaton.Amiről az adásban részletesen beszélünk:Az aszály anatómiája: miért az előző év csapadékhiánya határozza meg a következő szezon sikerét, és miért „szárad alá” a növény, ha a téli csapadék nem ér össze a mélyebb rétegek nedvességével? A talajegészség forintosítható értéke: a talaj állapota akár 30-40%-ban is meghatározhatja a növénytermesztés sikerességét. Tudtad, hogy mindössze 1% humusztartalom-növekedés hektáronként akár 150-200 ezer liter víz megtartását segítheti? Phylazonit Max – Az új generáció: bemutatjuk az Agrova Kft. legújabb fejlesztését, amely négy Bacillus törzzsel nemcsak a nitrogénkötésben és foszfátmobilizálásban jeleskedik, hanem kiemelkedő kálium-mobilizáló képességgel is bír. De miért volt szükség a por alapú technológia bevezetésére?Regeneratív tapasztalatok: első kézből származó információk a no-till technológia és a mikrobiológiai készítmények kapcsolatáról.TARTALOM:0:00 – Hóhelyzet és aszályprognózis 2026-ra: miért becsapós a téli csapadék? 3:49 – Vízmegtartás és talajegészség - Hó és aszály 21:16 – Kísérleti eredmények31:53 – Termékfejlesztés és Phylazonit Max46:05 – Honnan vannak az új baktériumtörzsek?55:00 - Phylazonit Max kísérleti eredmények59:34 - Oktatás és edukáció1:19:41 – Regeneratív gazdálkodás: no-till kísérletek1:32:50 - Talajélet a hó alatt1:36:00 - Podcastzárás
• ÖNTÖZÉS = SIVATAG? - Tabudöntögető vita a magyar táj és a magyar mezőgazdaság jövőjéről (Balogh Péter, Berend Ferenc, Lajos Mihály és Dominkó Norbert a HEKTÁR Morotvában) 17.01.2026 2j 27min

  A HEKTÁR Morotva EXTRA adásban több húsbavágó kérdést teszünk fel. Valóban az öntözés a megoldás az aszályra, vagy éppen ez pecsételi meg a magyar táj sorsát? Az öntözés vagy a helytelen talajművelés okozta a nagy civilizációk elsivatagosodását? Tényleg működő megoldás lehet a legeltetés az ország jelentős részén? De ki fog állatot tartani?Négy elhivatott szakemberrel járjuk körül a magyar agrárium talán legmélyebb strukturális problémáit, középpontban az öntözéssel, a vízhasználattal, tájhasználattal.Kútból öntözni az Alföldön? Dominkó Norbert (Orosfarm Zrt.) őszintén beszél arról, miért kényszerülnek néhány száz hektáron fúrt kútból öntözni, és hogyan keresik azokat a növényeket, amiket kisebb vízdózissal és magas hozzáadott értékkel termelhetnek. A no-till és a marhaitatás: Berend Ferenc Somogyból hozza a regenratív tapasztalatokat. Miért „húzza ki” a talajból a vizet a szántás, és hogyan lehet akár 50-100 mm csapadékot is megfogni a talajművelés elhagyásával? Hány állatot lehetne itatni egy évi öntözés vízadagjából?Tájgazdálkodás vs. agrobiznisz: Balogh Péter geográfus-gazdálkodó provokatív tézise: az öntözés sokszor csak elnyújtja a táj haldoklását. Megoldás-e a nagy vizek kivezetése a mélyfekvésű területekre? Tapasztalatok az ártéri legeltetéssel kapcsolatban.Precíziós öntözés és talajvédelem: Házigazdánk, Lajos Mihály a Szigetközből mutatja be, hogyan lehet precízen és fenntarthatóan öntözni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az öntözés életet teremt, míg a WC-t egy papírzsebkendőért is könnyedén lehúzzuk - ivóvizet pazarolva.Vita, rengeteg szakmai érv, számos kérdésben egyetértés, jópár témában más és más szempontok. Ahogy Lajos Mihály fogalmazott: ez a podcast egy igazi értelmiségi csemege.Ez a podcast nem válaszokat akar sulykolni, hanem kényelmetlen kérdésekkel késztetni a szakmát és a döntéshozókat a valódi szemléletváltásra.Szakmai partnerünk: Bauer HungáriaTARTALOM:00:00 – Bevezetés, podcastajánló03:36 - Vendégek és koncepciók30:09 – Öntözés = Sivatag?52:34 – Mezőgazdasági és civilizációs vízhasználat1:13:28 - Ha nincs öntözés, mi van helyette?1:22:45 - Minden öntözés rossz?1:44:31 - Az állattartás a megoldás?
• TEJVÁLSÁG - Nem menthető meg mindenki a magyar tejpiacon? Van menekülőút és hosszútávú megoldás? 11.01.2026 1j 9min

  A magyar tejágazat az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságát éli: alacsony felvásárlási árak, felesleg és tejkiöntések borzolják a kedélyeket. Mi vezetett idáig? Miért olcsóbb az import tej a hazainál, és miért találni külföldi dobozos tejet még a magyar hotelekben is? Gribek Dani vendége ezúttal Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, akivel a rövid távú túlélési lehetőségeket, a feldolgozás fontosságát és a tejtermelők jövőjét járják körül. Beszélgetünk a kis- és nagyüzemek közötti szakadékról, a kínai piac hatásairól és arról, hogy van-e kiút a saját termék előállításán keresztül. Megmenthető a jelen helyzet minden gazdaság és gazdálkodó? Ez talán a legfontosabb kérdés!
• Precíziós zsákutca, élményszerű sávművelés, kiszáradt halastó, direktvetési kísérlet - HEKTÁR Nagyágyúk (11. rész) 28.12.2025 2j 41min

  Milyen tapasztalatokat szültek a HEKTÁR Nagyágyúk direktvetési és sávművelési kísérletei? Lesz-e direktvetőgép-beruházás Lajoskomáromban, Csepregi Attiláéknál? Lehet, hogy elmarad a tavaszi vetések egy része Berend Ferinél? És mennyi direktvetett mák éli meg a tavaszt a Szigetközben, Lajos Misiék gazdaságában? Van-e potenciál a precíziós gazdálkodásban? Elég-e a sekélyművelés a pockok ellen? És hogyan csökkent a gépek üzemórája a no-till technológia bevezetése óta? Miért lenne fontos jobban kommunikálni a társadalom felé az agrártámogatások felhasználást ?A HEKTÁR Nagyágyúk 11. adásában Gribek Dani állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – járja körbe a 2025-ös év tanulságait. Év végi műsorunk egy érdekes, mozaikos adás lesz. Számos olyan téma felvetődik, amiről az elmúlt 10 részben már beszélgettünk: a pocok, a precíziós gazdálkodás, a talajrombolás, a közgazdasági és támogatási kérdések - ám az elmúlt 1-2-3 év után ezekhez új szempontok társultak, ami indokolttá tette az ismétlést. De természetesen lesz több újdonság is: többek között a sávműveléssel kapcsolatban.- Csepregi Attila elmondja, hogy 40 év után először nem tudtak öntözni, mert a halastavaik a kiszáradás határára kerültek.- Lajos Mihály őszintén beszél a „tandíjról”, amit a 100 hektáros no-till mák próbálkozásnál fizettek meg, és arról, hogyan tanulnak a hibákból.- Berend Ferenc optimistán áll a jövőhöz, mert szerinte ennél rosszabb már nem jöhet - az EU-s és az amerikai gazdák ugyanis évek óta alig termelnek hasznot.- Az adás egyik legerősebb szakmai vitája, ahol a „Nagyágyúk” kimondják: a precíziós technológia sokszor csak utólag tudja megmondani a tutit, és a profitnövekedés sokszor elmarad a beruházási költségek mögött.TARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:56 – Csapadékadatok és határszemle (Csepregi Attila és Berend Feri)28:58 – Direktvetett mák, no-till tanulságok (Lajos Mihály)42:26 - Pesszimista jövő Lajos Misitől48:15 - A szántás néplélektana és a talajrombolás54:24 – Biológiai megoldások kérdésköre1:05:57 - Hígtrágya és agrártámogatás1:20:10 - Kalászosok direktvetése - no-till a Szigetközben1:25:52 - Sávművelés tapasztalatok1:32:38 - Direktvetési kísérlet Lajoskomáromban + mezei pocok1:51:41 - Direktvetés kísérletek problémája2:06:51 - Sávművelés Lajoskomáromban?2:11:43 - Precíziós gazdálkodás - megoldások és zsákutcák2:37:56 - Elköszönés, podcastzárás1:30:00 – Sávművelés (Strip-Till) tapasztalatok: Őszi vs. tavaszi művelés 1:41:00 – A No-Till legnagyobb ellensége: A pocok és a művelés összefüggései 2:12:00 – Precíziós gazdálkodás: Valós haszon vagy csak „marketing narratíva”? 2:38:00 – Jövőkép: Robotok, hibrid búzák és év végi jókívánságok
• JÖVEDELEM vagy KÖRNYEZETVÉDELEM a mezőgazdaságban? - Generációváltástól a regeneratív gazdálkodásig 22.12.2025 1j 51min

  Vajon tudják-e a magyarországi gazdálkodók, hogy milyen jövő vár rájuk, és mennyire gyorsulhat fel a klímaváltozás a saját régiójukban? Mit tehetnek, hogy csökkentsék a károkat, van-e egyáltalán kiút? És mi a helyzet a generációváltással? Van-e utánpótlás a magyar határban, és ha van, akkor hogyan vehetik át a fiatalok a stafétát ebben a kihívásokkal teli időszakban?Ebben a HEKTÁR Magágy podcast adásban két égető témát állítunk középpontba: a regeneratív mezőgazdaságot és a generációváltást.Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal:- Sipos Katalin (biológus, a WWF Magyarország igazgatója)- Göbölyös Károly (szaktanácsadó, gazdálkodó, Bács-Kiskun vármegye)Vajon tényleg egymás ellensége a természetvédelem és a profitabilitás, jövedelmezőség. Van-e közös pont, és ha igen, hogyan lehet kihasználni? Mennyire kritikus a talaj állapotának és a vízmegtartásnak a szerepe az adaptációban? Miért vallott kudarcot a "faltól falig szántás" a XXI. században?. Hogyan segítheti a precíziós gazdálkodás a fenntarthatóságot? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel jár a gazdaságátadás a gyakorlatban? MIben segít a támogatás?A műsor létrejöttét a NESTLÉ, és annak szakmai képzése támogatta:Részletek és regisztráció:https://sba.hellononprofit.hu/tematikus-kepzesek/regenerativ-mezogazdasag-es-generaciovaltas-hibrid-kepzes/A Nestlé és a Sustainable Business Academy közös, 5 hetes, gyakorlati alkalommal kiegészített online képzése abban támogatja a fiatal magyar gazdákat, hogy sikeresen felkészüljenek a mezőgazdaságot érintő legnagyobb kihívásokra.A program betekintést nyújt a klímaváltozás és a fenntarthatósági trendek hatásaiba, bemutatja a talajegészség megőrzésének és a regeneratív gazdálkodásnak a gyakorlati alapjait, valamint segít eligazodni a generációváltásból fakadó lehetőségek és nehézségek között. A képzés célja, hogy a résztvevők olyan tudást és szemléletet sajátítsanak el, amely egyszerre növeli gazdaságuk ellenálló-képességét és hosszú távú jövedelmezőségét. A képzés gazdaságlátogatással zárul, ahol a résztvevők ezeket a témákat a gyakorlatban is megismerhetik.
• No-till hibák, kihívások és sikerek 2025-ben: Direktvetett kukorica, napraforgó, búza és oregánó eredmények (HEKTÁR Magágy) 13.12.2025 2j

  Hogyan alakult a 2025-ös év a talajmegújító gazdák számára? Több vegyszert és műtrágyát használnak fel a no-till rendszerben? Miért kihívás a napraforgó és a repce direktvetése? Milyen hibát nem szabad elkövetni a következő években? Van-e jó no-till fajta a különböző termesztett kultúrákban? Érdemes barkácsolni, ha egyedi gépészeti megoldásokra van szükség? Mire jó a vinasz, és nem tömíti el a permetezőgépet? Hogyan zajlanak a no-till AKG ellenőrzései? És sikeres-e a takarónövény technológia a Mecsek lábánál és a Velencei-tó térségében? Ebben az epizódban őszintén beszélgetünk a szélsőséges időjárásról, a no-till technológia buktatóiról és a direktvetés sikereiről is, de a "no-till mumusokról" is, mint amilyen a pocok, a csiga, a galamb, valamint a bérelt földek. Hogyan csökkenthető akár 40-50%-kal az inputanyag-költség? Miként értékelhető a no-till AKG első éve? Megéri a sok adminisztráció és rejt-e kockázatot a vércseládák kihelyezése?Gribek Dániel műsorvezető vendégei a Horváth házaspár, Ilona és István, Kozármislenyből, valamint Dörömbözi Ádám az Agárd környéki Dörömbözi Kft.-től. A stúdióbeszélgetést három bejátszó színesíti más gazdálkodóktól:Szeredi Attila, KiszomborSzabó Attila, FerencszállásSzabó Zoltán, HomokhátságTARTALOM:00:00 - Bevezető, vlogajánló04:44 - A kezdetek: Miért váltottak No-Tillre? 20:32 - Szeredi Attila (Kiszombor) tapasztalatai:24:52 - Tavaszi kultúrák értékelése: kukorica és napraforgó kihívások1:04:40 - Szabó Attila (Kukutyin Műhely) beszámolója1:08:07 - Őszi vetések: repce, búza, árpa és mások1:28:00 - Szabó Zoltán (Homokhátság) tapasztalatai:1:30:06 - Őszi vetések: repce, búza, árpa1:38:19 - No-till AKG, vegyszer-megtakarítás és takarónövények1:59:20 - Zárszó és összegzés
• AMINOSAVAK: csodaszerek aszály ellen vagy pénzkidobás? – Tévhitek, sarlatánságok és élettani tények 06.12.2025 1j 50min

  Az aszály és a stresszkezelés lassan a mindennapok része a magyar mezőgazdaságban. De vajon tényleg az aminosav készítmények jelentik a megoldást? Rengeteg termék van a piacon, és a gazdáknak nehéz eligazodniuk az ígéretek tengerében.Ebben a HEKTÁR Plusz epizódban Gribek Dani vendégei Dr. Parádi István (egyetemi adjunktus, ELTE Biológiai Intézet, ExperiPlant Kft.) és Szabó István (üzletág-fejlesztési igazgató, Pro-Feed Kft.).A beszélgetés során kíméletlenül tisztába tesszük a fogalmakat. Kiderül, miért „sarlatánság” azt állítani, hogy egy csávázószer önmagában eldönti a termést , és miért tévhit, hogy a növénynek „esszenciális” aminosavakra van szüksége – hiszen mindet elő tudja állítani.Főbb témák az adásban:⚠️ Sarlatánság a piacon: Miért nem létezik a termésnövelő csodaszer? 🧪 Növényi vagy állati eredet: tényleg számít?🔥 Aszály és stressz: Hogyan működik a Prolin nevű aminosav „svájci bicskaként” a növényben a sejtmembránok védelmére?📊 A SZITA-elv: Hogyan csoportosítsuk a biostimulátorokat? (Szabályzó, Irányító, Támogató, Aktiváló) 💰 Megtérülés: Miért nem termésnövelő anyagok ezek, és miért éri meg használni őket?TARTALOM:00:00 - Podcastajánló, bevezető04:07 - Alapok: Mik azok az aminosavak?12:44 - Stresszvédelem, ozmotikus nyomás17:50 - Miért kell pótolni, ha a növény magától is termeli?23:35 - Fagy, aszály és a prolin 29:40 - Hogyan igazodjunk el a piacon a rengeteg termék között?39:00 - A SZITA-elv: Így csoportosítsd a biostimulátorokat! 58:04 - Terra-Sorb termékcsalád01:16:00 - Aminoquelant termékcsalád01:20:47 - Speciális termékek01:34:00 - Megtérülés: Működik a gyakorlatban vagy pénzkidobás?01:46:06 - Összegzés és elköszönés