ELTE TTK Podcast

Episódios

• Foltokban tágul az Univerzum 22.05.2026 31min

  Tényleg létezik a sötét energia? Egy új magyar kozmológiai modell mindent átírhatHallottál már arról, hogy az univerzumunk nemcsak tágul, hanem ráadásul egyre gyorsabban? A jelenlegi tudományos magyarázat szerint ehhez egy rejtélyes komponens, az úgynevezett sötét energia szükséges – amit azonban valójában még soha senki nem figyelt meg közvetlenül.🎙️ Ebben az epizódban Dr. Raffai Péter, az ELTE Atomfizikai Tanszékének docense mesél arról a friss kutatásról, amely egy teljesen új szemléletet kínál:👉 lehet, hogy az univerzum nem egyenletesen, hanem „foltokban” tágul👉 és ez önmagában megmagyarázhatja a gyorsuló tágulást – sötét energia nélkülA beszélgetésből kiderül:- hogyan bizonyították, hogy a Világegyetem tágul?- mi az a Hubble‑feszültség, és miért jelent komoly problémát?- hogyan működik az új, úgynevezett inhomogén Einstein–de Sitter modell?- miért tűnhet úgy nagy léptékben, mintha létezne sötét energia?- milyen jövőt jósol az Univerzumnak ez az új megközelítés?Vendégünk: Dr. Raffai Péter – ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék fizikusaHa érdekel, hogyan gondolkodnak az atomfizikusok a világegyetem legnagyobb rejtélyeiről, ez az epizód neked szól.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/foltokban-egyenletes-a-vilagmindensegTARTALOM:00:00 – Bevezetés: táguló univerzum és a sötét energia kérdése01:10 – Hogyan tudjuk megfigyelni az univerzum tágulását?03:10 – A gyorsuló tágulás felfedezése és rejtélye05:20 – Mi az a sötét energia, és mit tudunk róla?07:30 – A Hubble‑feszültség problémája10:00 – Hogyan mérjük az univerzum tágulását különböző módszerekkel?12:30 – Gravitációs hullámok szerepe a kozmológiában14:30 – Miért lehet hibás a standard kozmológiai modell?16:30 – Egy új modell: univerzum „foltokban” tágul19:30 – Analógia: képernyő pixelek és a „sárga szín”21:30 – Hogyan áll össze a globális tágulás a helyi folyamatokból?24:30 – Mi történik a különböző régiók határán?26:30 – Kutatói pálya: gravitációs hullámoktól a kozmológiáig29:00 – Érdemes-e témát váltani kutatóként?31:30 – Milyen kozmológiai modellek léteznek ma?34:30 – Az új modell összevetése megfigyelési adatokkal37:30 – Mennyire illeszkedik a modell a valósághoz?40:00 – Mi történik, ha mégsem teljesen helyes a modell?42:00 – Hogyan készül egy kozmológiai modell?44:30 – Mit lehet ezzel a modellel szimulálni?47:00 – Létezik kozmológiai horizont? – és mi van, ha nincs?49:30 – Az univerzum jövője az új modell szerint52:00 – Nemzetközi együttműködés: Cosmo‑Wars53:30 – Milyen ma kozmológusként dolgozni?55:30 – Hogyan lehet csatlakozni a kutatáshoz?56:30 – Zárás
• Dupla erő, szimpla akksi | S6E07 08.05.2026 33min

  Mi lenne, ha ugyanakkora akkumulátorból dupla teljesítményt lehetne kihozni?Ebben az epizódban egy olyan magyar fejlesztésről beszélgetünk, amely az akkumulátoripar egyik legnagyobb kihívására ad választ. Vendégünk dr. Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont K+F vezetője, valamint az Edortech Kft. ügyvezetője, aki az Only technológián keresztül mutatja meg, hogyan válhat az akkumulátor‑teljesítmény duplázása valósággá.Miért jelentős az Only technológia?Az Only egy új típusú anódmegoldás, amely nem poralapú, nem ragasztott technológiára épül, hanem elektrokémiai eljárással, közvetlenül a rézfóliára készül. Ennek köszönhetően lényegesen vékonyabb anódréteg is elegendő, miközben az anyag lényegesen több töltést képes tárolni, mint a jelenleg széles körben használt grafit. Ez teszi lehetővé, hogy azonos méretű akkumulátorban nagyobb teljesítmény és hosszabb hatótáv érhető el. Ráadásul a gyártás kevesebb energiát és vizet igényel, iparilag skálázható, és meglévő akkumulátorgyártási folyamatokba is drop‑in módon illeszthető – vagyis nem igényel teljes gyárátalakítást.A beszélgetésből kiderül:- hogyan működik egy lítiumion‑akkumulátor érthetően,- miért kulcsszereplő az anód, és miben más az Only megoldása,- mit jelent a gyakorlatban a dupla teljesítmény (elektromos autók, energiatárolás),- miért zöldebb, energia‑ és víztakarékosabb ez a technológia,- hogyan lesz egy több mint 15 éves kutatásból ipari szintű innováció,- és mikor találkozhatunk először olyan akkumulátorral, amelyben már ez a megoldás dolgozik.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövet
• Tavakból olvasott jövő | S6E06 04.04.2026 43min

  A tavak nem felejtenek: üledékeik megőrzik a múltat, és előre jelzik a klímaváltozás ökológiai következményeit. Hogyan néztek ki évszázadokkal ezelőtt, és miért segít ez megérteni a mai ökológiai átalakulásokat?A tavak medrében felhalmozódó üledékek évszázadokra visszamenően őrzik az ökológiai változások nyomait – árvaszúnyog‑maradványokat, algákat, kémiai jeleket –, amelyekből kiolvasható, hogyan reagáltak ezek az érzékeny rendszerek a klímaváltozásra és az emberi beavatkozásokra.🔍 A beszélgetés során szó esik többek között:– arról, mit jelent a tavak „referenciaállapota”,– miért gyorsult fel az ökológiai átalakulás a 20. század közepétől,– hogyan lépnek át tavak a „biztonságos működési tartományukból”,– miért stabilak egyes magashegységi tavak, miközben mások gyorsan átalakulnak,– és hogyan értelmezhető a 2025‑ös balatoni árvaszúnyog‑rajzás a tó hosszú távú ökológiai történetének fényében.A klímaváltozás hatásai nem elszigetelt jelenségek – gyakran régi folyamatok felgyorsulásai, amelyeket a tavak már jóval korábban „jeleztek”.🎙 Résztvevők:• Dr. Magyari Enikő – paleoökológus (igazgató, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet)• Tombor Eszter – doktorandusz, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi IntézetMűsorvezető: Dr. Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövetRészletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/bo-10-evvel-ezelott-volt-utoljara-megfelelo-allapotban-a-patkai-viztarozo
• Végtelen gráfok nyomában | S6E05 16.03.2026 34min

  Ebben az epizódban betekintünk egy olyan kutatás világába, ahol a hétköznapinak tűnő hálózatok mögött lenyűgöző, végtelen struktúrák rejtőznek. Vidnyánszky Zoltán mesél arról, hogyan lett egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező, fiatal matematikusból olyan kutató, aki Európa legnagyobb presztízsű tudományos támogatását nyerte el.A beszélgetésben kiderül:🔹 Miért izgalmasak a végtelen gráfok, és mit árulnak el a valós hálózatokról?🔹 Hogyan születik meg egy világklasszis kutatócsoport Budapest szívében?🔹 Mi kell ahhoz, hogy valaki ERC‑nyertes legyen – tehetség, bátorság vagy szerencse?🔹 Miért jelent óriási teret az alkotásra, ha a kutató újra „hazatalál”? Szó esik a külföldi éveiről Torontótól Caltech-ig, a hazatérés motivációiról, a kutatócsoport építésének kulisszatitkairól, és arról is, hogyan születnek azok a döntések, amelyek később egész tudományterületeket formálnak át.Szereplők: Vidnyánszky Zoltán matematikus, az MTA–ELTE Lendület Borel Kombinatorika és Komplexitás Kutatócsoport vezetőjeBursics Balázs matematikus doktorandusz, ELTE TTKMűsorvezető: Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövetHa szereted a nagy gondolatokat, a váratlan összefüggéseket és azokat az embereket, akik a lehetetlenből is feladatot csinálnak, ez az epizód neked készült.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/uj-erc-gyoztes-a-...
• A milliárd soros adathalmaz 09.01.2026 32min

  Huszonharmadik alkalommal adták át a L’Oréal–UNESCO „A Nőkért és a Tudományért” díjat, amely idén három kiemelkedő magyar kutatónőt ismert el. Vendégünk Pipek Orsolya Anna, az ELTE Természettudományi Kar biofizikusa, aki adattudományi módszerekkel fejleszt olyan algoritmusokat, amelyek forradalmasítják a DNS-elemzést.🔍 Hogyan lehet több milliárd soros adathalmazokat feldolgozni akár egy óra alatt?💻 Miért számít a laptop is „labor”-nak?🌍 Milyen hatással lehet mindez a biológiára és az orvostudományra?Erről és sok másról beszélgetünk Papp Eszter műsorvezetésével a Science Podcast legújabb epizódjában!Részletek: https://ttk.elte.hu/content/l-oreal-unesco-dijat-nyert-pipek-orsolya.t.8727🎧 Hallgass bele, ha érdekel a tudomány jövője és a kutatás kulisszatitkai!A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.
• 🌱💊 Mérgek a mélyben. Mi történik a gyógyszerekkel a talajban? 12.12.2025 34min

  A modern mezőgazdaság és városi élet egyik láthatatlan kihívása a környezetbe jutó gyógyszermaradványok: kezelt/kezeletlen szennyvízből, öntözésből vagy szennyvíziszapból a talajokba kerülnek, majd továbbterjedhetnek. Vendégeink, Lili Szabó és László Bauer, friss kísérleteikből hoznak példákat: gyökérsavak szerepe, abszorpciós/adszorpciós folyamatok, laborprotokollok, időskálák és hőmérséklet-ingadozás hatásai – és hogy mindez mit üzen a fenntartható gyakorlatokról. Részletek: https://ttk.elte.hu/content/gyogyszermaradvanyok-a-talajban-lathatatlan-veszely-a-gyokerek-melyen.t.8779
• Forradalom a vérvizsgálatban – a jövő hematológiai diagnosztikája 21.11.2025 37min

  Közel 800 millió forintos támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. és a TTK közös projektje, amelynek eredményeképpen az eddigieknél pontosabb készülékkel, költséghatékonyabban végezhetők el a vérvizsgálatok. A Moduláris detektor és megvilágító rendszer fejlesztése alakos elemek fényszóródásának vizsgálatára, minden szögtartományban, elsősorban hematológiai alkalmazásra című projekt célja olyan új áramlási citometriai készülék létrehozása, amely kis méretű, költséghatékony, egyszerűen gyártható és a változó igényeknek megfelelően könnyen módosítható, ezért versenyképesebb, mint a piacon létező mérőrendszerek. Az áramlási citometria a biotechnológiában alkalmazott diagnosztikai eljárás, amelyet leginkább az onkológia, az immunológia és a hematológia területén használnak. A fejlesztések eredményeként technológiai előrelépés várható, amely mind a kutatási, mind az egyéb részecskevizsgáló ipari fejlesztések területén is hasznosítható lesz.Vendégeink: Dr. Csanád Máté, fizikusDr. Marx Anita, biológusNémedi József, fejlesztési igazgató - Norma Instrument Zrt.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikusA Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.A kutatást a 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ-2024-00040 számú pályázat támogatta.
• Kémiai Nobel-díj 2025 16.11.2025 26min

  🏆 2025. évi Kémiai Nobel-díj – a molekulaszivacsok forradalmaA Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért.🔬 Miért fontos ez?A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulák alkotnak rendkívül porózus, háromdimenziós hálózatot. Ezek a „molekulaszivacsok” hatalmas belső felülettel rendelkeznek – akár egy focipálya egyetlen gramm anyagban!🌍 Alkalmazási területek:Szén-dioxid megkötése az éghajlatváltozás elleni küzdelembenVíz kinyerése a sivatagi levegőbőlHidrogén és más gázok biztonságos tárolásaKatalízis és gyógyszeradagolásMérgező gázok semlegesítéseEz a felfedezés nemcsak a kémia határait tágította ki, hanem kulcsfontosságú szerepet játszhat a fenntartható jövő technológiáiban.Vendég: Dr. Tarczay György, az ELTE Kémiai Intézet igazgatóhelyetteseMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus.A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.
• Fizikai Nobel-díj 2025 09.11.2025 41min

  Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben.Vendégeinkkel ezt fejtjük ki bővebben.Vendégeink:Dr. Cserti József és Dr. Széchenyi Gábor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének munkatársai.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.Tartalom:00:00 Bevezető00:36 Lehet köze a díjazottaknak ahhoz, hogy az idei év a kvantum technológia és tudományok éve?03:14 Gyorstalpaló kvantummechanikából.06:06 Mit nevezünk alagút effektusnak? 09:43 Mit takar az energia kvantáltsága? 13:55 Josephson-átmenet22:24 Mi az újdonság ebben a felfedezésben, amiért díjat érdemel?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.
• 🎙️ Tehetségből világversenyig – Szokolai Lili útja a nemzetközi tudományos sikerekig 05.11.2025 27min

  Hogyan jut el egy középiskolás diák egyetemi kutatócsoportba, majd onnan az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dobogójára – sőt, a nemzetközi döntőbe? Ebben az epizódban Szokolai Lili mesél saját útjáról, amely az ELTE TTK Talentum programjával kezdődött, és egészen a nemzetközi tudományos elismerésig vezetett.Vendégünk Dr. Mező Gábor professzor is, aki betekintést nyújt abba, hogyan lehet középiskolásokat integrálni egy kutatócsoportba, milyen témákon dolgoznak, és miért fontos a tehetséggondozás már fiatal korban.A beszélgetés során szó lesz:a glioblasztóma tumorőssejtek és peptidek kutatásáról,a versenyek szakmai és emberi tanulságairól,a Talentum Program lehetőségeiről,és arról, hogyan lehet egyensúlyozni a középiskolai tanulmányok és a kutatói munka között.🎧 Vendégek:Szokolai Lili – az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia 1. helyezettje, a nemzetközi döntő 3. helyezettjeDr. Mező Gábor – ELTE TTK, kutatócsoport-vezető🎙️ Műsorvezető:Papp Eszter, fizikusTARTALOM00:00 Bevezető00:36 Mi motivált a Talentum programban való részvételhez? 01:25 Hogyan lehet egy középiskolást fogadni, integrálni egy ilyen kutatócsoportba? 02:53 Miért ehhez a kutatócsoporthoz kerültél?03:29 Mi tetszett meg a kutatásban?04:25 Mit tanulhat meg egy ilyen versenyen egy középiskolás?06:40 Mik azok a glioblastoma tumorőssejtek?09:06 Mik azok a peptidek? 11:30 Hogyan lehet még foglalkozni ezzel a kutatással?13:40 Mesélj nekünk az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiáról!15:10 Mi érdekeset láttál a többi versenyzőnél?16:30 Ezen a döntőn első helyet értél el, ezzel továbbjutottál a nemzetközi versenyre!20:02 A nemzetközi döntőben 3. helyezett lettél. Mesélj erről is.20:29 Mik a terveid a jövőre?21:40 A csoport milyen más témákkal foglalkozik?22:27 Csak a Talentum Programon keresztül lehet hozzátok jelentkezni?24:47 Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik hozzád hasonlóan szeretnének csatlakozni egy ilyen csoporthoz?25:38 Mennyire nehéz a középiskolás feladatok mellett ez a program, a csoporttal való közös munka?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.
• Orvosi-élettani Nobel-díj 2025 12.10.2025 27min

  A 2025. évi Nobel-díjat fiziológia és orvostudomány kategóriában Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért.Dr. Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja segítségével mélyülünk el a témában.Vendégünk: Dr. Kacskovics Imre immunológus, dékán (ELTE TTK)Műsorvezető: Papp Eszter fizikusTartalom:00:00 Bevezető00:25 Milyen T-sejt típusokat különböztetünk meg?02:47 Hogyan ismerik fel ezek a sejtek a kórokozókat?10:18 Mi volt a kísérlet, ami a felfedezésig vezetett?13:33 Hogy egészítette ki a két további díjazott a japán kutató eredményeit?17:14 Mennyire volt bonyolult a beteg egér genomjának a feltérképezése?19:51 Mai technológiával ez mennyi idő lett volna?22:24 Ennek a génnek megtalálták az emberi megfelelőjét is?25:54 Mit takar a perifériás immuntolerancia?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.
• 🔬 Hogyan takarítanak a sejtek? A lizoszóma titkos élete S5E17 01.08.2025 25min

  🎧 Hallgassátok meg a 2025-ös OTDK Biológia szekciójának első helyezettjét, Gáliková Ramónát, aki kutatásáról és tudományos útjáról mesél nekünk!A beszélgetésből kiderül:🧫 mi történik, ha egy sejtben káros anyagok halmozódnak fel,👵 hogyan befolyásolja az öregedés a sejtek működését,🦟 hogyan lehet muslicákkal dolgozni laboratóriumban,🎓 és mit adott neki az OTDK-szereplés.🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus
• Magyar kísérletek az űrben – a HUNOR program kulisszatitkai🚀🧪 11.07.2025 49min

  2025. június 25-én Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol többek közt az ELTE kutatói által megtervezett kísérleteket is végrehajt. Ebben a beszélgetésben a HUNOR – Magyar Űrhajós Program hátterébe pillantunk be.💡 Miről lesz szó?– Milyen kísérleteket végeznek az űrben, és miért épp ott?– Mi kell ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen?– Milyen kiképzésen mennek keresztül a kiválasztottak?– Miért fontos a ruházat a felbocsátás során?– Hogyan kerülhet be egy kísérlet a programba?– És elvégezhetünk-e hasonló kísérleteket otthon is?Vendégeink:🎙️ Dr. Vincze Miklós – tudománykommunikátor, fizikus, az ELTE Fizikai- és Csillagászati Intézetének kutatója🎙️ Nagy Felícián – űrkutatási szakértő👩‍🔬 Műsorvezető: Papp Eszter, fizikusA beszélgetésben megemlített közvetítés visszanézhető a HUNOR - Magyar Űrhajós Program Youtube csatornán:https://www.youtube.com/live/lK2bhjRZdd0?si=8w5pbyV6N518SInrA Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.
• 🎙️ Mi számít szokatlan időjárásnak? – Új webapp az ELTE Meteorológiai Tanszéktől 07.06.2025 38min

  🌀 A klímaváltozás korában különösen fontos, hogy értsük az időjárást – de vajon mi számít igazán „szokatlannak”? Ebben az adásban a SZIA nevű új fejlesztésről beszélgetünk: ez az ELTE Meteorológiai Tanszékén született adatvizualizációs webapp lehetővé teszi, hogy bárki felfedezze és értelmezze a múltbeli időjárási eseményeket szakmailag hiteles módon.💬 Vendégeink:– Dr. Dezső Zsuzsanna – meteorológus, az ELTE oktatója– Mikes Márk – a SZIA egyik fejlesztője🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus🔎 A beszélgetés során szó lesz arról, hogy:– hogyan lehet felismerni és kategorizálni a szokatlan időjárási periódusokat,– milyen célcsoportnak készült a webes alkalmazás,– milyen eszközök és kutatások segítették a fejlesztést,– mit csinál még a Meteorológiai Tanszék, és hogyan lehet meteorológussá válni.🌐 Próbáld ki a SZIA appot: https://meteor11.elte.hu/szia/👀 Nézd meg, mi számít szokatlannak – most már adatok alapján!
• 🦖 Egy krokodil, amitől a dinoszauruszok is féltek? 🐊 24.05.2025 41min

  Mi történik, ha egy krokodil nagyobb, mint amit valaha elképzeltünk?🦖 A Deinosuchus, a történelem egyik legnagyobb ragadozó krokodilja nemcsak a mocsarak, de a dinoszauruszok rémálma is lehetett.🎙️ Vendégünk: Dr. Rabi Márton, paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezető kutatója. Nemzetközi kutatócsoportjával új fényt vetett a Deinosuchus titokzatos világára.💬 A beszélgetésből megtudhatod:– mit árulnak el a fosszíliák egy letűnt világ ragadozóiról,– hogyan derül ki, hogy egy őslény mit evett,– és azt is, hogyan lesz valakiből nemzetközileg is elismert őslénykutató.🎧 Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus, tudománykommunikátor📍 További infó a kutatásról:https://ttk.elte.hu/content/meg-a-19-szazadban-is-elhettek-oriaskrokodilok.t.8355🔗 Rabi Márton bemutatkozása:https://magyardinoszaurusz.hu/rabi-marton
• 🧬 snoRNS: A molekulák, amik beleszólnak a sorsodba 🔍 02.05.2025 22min

  🧬 snoRNS: A molekulák, amik beleszólnak a sorsodba 🔍Tudtad, hogy léteznek olyan apró RNS-molekulák, amelyek csendben, de határozottan irányítják a génjeid működését? 😮A snoRNS-ek kulcsszerepet játszanak a fehérjeszintézis szabályozásában, és egyre több kutatás mutatja ki, hogy kapcsolatban állhatnak komoly betegségekkel, mint például az IBD 🧻 vagy a vastagbélrák 🎯.🎙️ A legújabb ELTE Science Podcast epizódban🔬 Dr. Varga Máté és🧪 Hamar Renáta mesélnek a zebrahal 🐟 genomjában végzett kutatásaikról,és arról, hogyan jött létre a snoDanio interaktív adatbázis 💻,ami forradalmasíthatja a génszabályozás kutatását.🎤 Műsorvezető: Papp Eszter (fizikus)📺 Nézd meg a podcastet: 👉 https://youtu.be/ZQqaqvLygiA📰 Olvasd el a kutatásról szóló cikket is: 👉 https://ttk.elte.hu/content/kis-molekulak-nagy-szerep-snorns-ek-a-genszabalyozasban.t.8242📊 Tudomány, amit érteni fogsz – és ami hatással lehet a jövőnkre is! 🚀
• 🔬 Ciklodextrinek – apró gyűrűk, óriási hatás 💊 18.04.2025 33min

  💡 Tudtad, hogy van egy anyag, ami képes molekulákat „becsomagolni” és magában tartani?És hogy ezzel gyógyszereket lehet hatékonyabbá tenni, sőt élelmiszerek ízét is szabályozni? 😮🍬💊💥🔬 Molekulák börtöne, gyógyszerek titkos fegyvere a ciklodextrin – kicsi, de elképesztően sokoldalú! 🎙 Ebben az epizódban kiderül:🍬Hogyan segítik a ciklodextrinek a gyógyszerek hatékonyságát?🍬Miért használják őket az élelmiszeriparban?🍬Mitől ilyen sokoldalúak, és hogyan kapcsolódik hozzájuk a biotechnológia?🍬És hogyan lehetsz te is részese ennek az izgalmas kutatási világnak?Most elmesélik nekünk azok, akik nap mint nap vele dolgoznak. 👇🎧 Vendégeink:👨‍🔬 Dr. Béni Szabolcs (ELTE TTK)👨‍🔬 Dr. Sohajda Tamás (CycloLab)🎤 Műsorvezető: Papp EszterNe hagyd ki – egy molekulányi világ tárul eléd!
• 🔎A hunok eredete 🐎🏹 05.04.2025 28min

  🧬 Ázsiából jöttek… és tényleg itt nyugszanak.Egy magyar férfi DNS-e közvetlen kapcsolatot mutat egy mongóliai herceggel, aki egy hatalmas, teraszos sírban aludta örök álmát a 2. században.És nem ő az egyetlen…💥 A legújabb genetikai kutatások végre választ adnak a kérdésre: Kik voltak a hunok?Tényleg Ázsiából jöttek? És ha igen, miért olyan kevesen mutatnak kelet-ázsiai géneket a Kárpát-medencében?🎙️ A Science Podcast legfrissebb adásában megdöbbentő kapcsolatok, torzított koponyák, sírmellékletek és a népvándorlás valódi arca kerülnek terítékre.Rácz Zsófia és Szeniczey Tamás kutatók mesélnek a HistoGenes projekt döbbenetes eredményeiről – és arról, hogyan derült ki, hogy Attila hunjainak öröksége nem is olyan egyértelmű, mint hittük.🔍 DNS-nyomozás a múltban. Európa új arca a sztyeppékről.Most már nemcsak sejthetjük. Bizonyíték is van.📖 Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/content/evszazados-vita-vegere-kerulhet-pont-a-hunok-eredeterol.t.8167
• 𝞹 🧮 A matematika világnapja 🔢 05.03.2025 33min

  Március 14-e a matematika világnapja, de többen úgy ismerik, mint nemzetközi Pí (π) napot. Ebből az alkalomból világszerte sokféle matematikával kapcsolatos program várja az érdeklődőket. Az ELTE TTK Podcast legújabb epizódjában a π-ről és a matematikáról fogunk beszélgetni!Vendégeink:Simon Péter professzor és Paulovics ZoltánAz Érintő weboldala a következő linken elérhető:https://ematlap.hu/Az Érintő Facebook oldala a következő linken elérhető:https://www.facebook.com/ematlapA Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.
• 🤖🧠 Artificial Intelligence in line against Ovarian Cancer🔬 S5E9 24.02.2025 31min

  A team of researchers from Department of Physics of Complex Systems at Eötvös Loránd University, Harvard Medical School, the Danish Cancer Institute, and Semmelweis University has developed an innovative approach to predict how patients with High-Grade Serous Ovarian Cancer (HGSOC) respond to chemotherapy. Their findings, to be published in NPJ Precision Oncology, a journal of the Nature group, with Oz Kilim, an ELTE PhD student, as the lead author, demonstrate that combining two key sources of information— images of tissue samples (histopathology) and detailed protein measurements (proteomics)— leads to improved accuracy in identifying which patients are likely to benefit from platinum-based chemotherapy, a common first-line treatment for ovarian cancer.Guests:Oz Kilim, PhD studentIstván Csabai, physicist