ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

Episódios

• Vizek, amelyeknek néha ki kell száradniuk – de nem szabadna eltűnniük 29.05.2026 28min

  Vajon miért lehet különösen izgalmas egy olyan kisvíz vagy tócsa, amely az év egy részében teljesen kiszárad?Az időszakos vizek első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, valójában azonban rendkívül különleges élővilágnak adnak otthont, és fontos színterei az ökológiai és evolúciós folyamatoknak. Kiszáradásuk a működésük természetes része, sőt éppen ez teszi őket egyedivé. A klímaváltozás hatására azonban sok ilyen élőhely már nemcsak időszakosan szárad ki, hanem tartósan eltűnhet a tájból. Mi történik akkor, ha ezek a kis vizek többé nem töltődnek fel? Miért fontosak az apaji bombatölcsérek, és hogyan működnek élőhely-hálózatként a vízi közösségek számára?A podcast beszélgetésből az is kiderül, hogyan segítheti a Magyar Kísérletes Tóhálózat nevű szabadtéri kísérletrendszer annak megértését, hogy a felmelegedés és kiszáradás miként alakítja át a sekély vizek élővilágát. A kutatás mesterséges tavacskáiban valósághoz közeli körülmények között lehet vizsgálni, hogy mi történik a vízi élővilággal a klímaváltozás hatására.Az ÖKÉ! podcast új epizódjában Vad Csaba vízi ökológussal beszélgetünk az időszakos vizek biodiverzitásáról, sérülékenységéről és arról, hogy miért érdemes komolyan venni ezeket az apró, mégis különleges élőhelyeket.A podcast résztvevői:Vad Csaba PhD, tudományos főmunkatárs - Vízi Ökológiai Intézet, a Plankton-Ökológia és Táplálékhálózatok Kutatócsoport vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő, riporter
• A rák kutatása egy evolúcióbiológus szemszögéből 15.05.2026 34min

  A rákbetegség evolúciós vonatkozásait kutatja Dr. Boross Gábor Zoltán biológus kutató munkatársaival Budapesten, az Evolúciótudományi Intézetben. De hogyan kell ezt a kutatási folyamatot elképzelni?A rák kialakulásakor egymást érik az evolúcióbiológia területéhez tartozó, adaptív (alkalmazkodó) történések. Egy tumor kialakulásakor egészséges sejtek mutációk révén osztódni kezdenek, így egy olyan populációt, csoportot alkotnak, amiben az egyes sejtek egymással evolúciós versenyt futnak. Ez a verseny nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a gepárdok populációja évmilliók során egyre gyorsabb lesz, vagy egy növényfaj egyre szárazságtűrőbbé válik.Később, ha egy tumort gyógyszeres kezelésnek vetnek alá, újabb adaptáció veszi kezdetét, amelyben - hasonlóan a baktériumokban kialakuló antibiotikum rezisztenciához - a rákos sejtek egy csoportja ellenállóvá válhat a terápiával szemben.Dr. Boross Gábor Zoltán kollégáival kutatásaik során ezeket a folyamatokat próbálják jobban megérteni, melyhez a manapság igen népszerű CRISPR genommérnöki technikával hoznak létre mutációkat sejtekben, mellyel rákos növekedést indukálnak, a sejtek életútját pedig úgynevezett DNS vonalkódokkal követik. Munkájuk végső célja, hogy ezeknek az evolúciós folyamatoknak a jobb megértése által a daganatos megbetegedések hatékonyabb kezelését érjék el.A podcast résztvevői:Boross Gábor Zoltán – HUN-REN Evolúciótudományi Intézet, a Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport tudományos főmunkatársaTakács Ádám – szerkesztő-riporter
• Az algák láthatatlan világa 01.05.2026 25min

  Mik azok az algák, és miért nélkülözhetetlenek a vizeink – és végső soron az életünk – szempontjából?Az algák sokak számára csupán zöldes bevonatot jelentenek a víz felszínén, valójában azonban rendkívül sokszínű és alapvető szerepet betöltő élőlénycsoportot alkotnak. De mik is pontosan az algák? Hová tartoznak az élővilág rendszerében, és hogyan alakult ki ez a különleges sokféleség?Podcastunkban betekintést nyerünk a vízi ökoszisztémák működésébe, ahol az algák kulcsszereplőként járulnak hozzá az anyagforgalomhoz és az élőhelyek fenntartásához. Megtudhatjuk, milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a felszíni édesvizek, és miért fontos a vízi ökoszisztémák működésének megértése.Szó esik arról is, hogyan vizsgálják mindezt a hidrobiológusok, és miként segíthetik kutatásaik a vízkezelési döntések megalapozását. A beszélgetés során egy különleges terepi mintavételbe is bepillantunk a Tiszadobi Holt-Tiszán, amely ritka, stabil rétegzettségével izgalmas kutatási helyszín.A vízminőség kérdése is előkerül: mit jelent valójában a „tiszta víz”, és hogyan lehet ezt tudományos módszerekkel vizsgálni? Végül pedig egy készülő, ismeretterjesztő algás filmről is hallhatunk, amely segíthet közelebb hozni ezt a kevéssé ismert világot a nagyközönséghez.A podcast résztvevői:Borics Gábor, az MTA doktora, a Vízi Ökológiai Intézet Funkcionális Algológiai Kutatócsoportjának vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő, riporter
• Életünk alapjai, az ökológiai szolgáltatások 17.04.2026 31min

  Az ökológiai folyamatok alkotják életfeltételeink alapját. Mégis úgy tűnik, valamit elszúrtunk…Nincs tisztább víz annál, mint amit a karsztvidékek természetes szűrőrendszerei állítanak elő. Nincs tisztább levegő annál, mint amit a növényzet megtermel, megszűr és megtisztít. És aligha van ízletesebb, mint egy hagyományos tájfajta gyümölcs.Az ökológia nem természetvédelem – hanem tudatos természet-használat. Ha jól működtetjük az ökológiai rendszereket, biztosítani tudják számunkra a tiszta ivóvizet, a jó levegőt, a termékeny talajt és számos más létfontosságú szolgáltatást. Ha azonban sérülnek, ezek az alapvető feltételek is veszélybe kerülnek.Miket szolgáltatnak nekünk az ökoszisztémák? Hogyan lehet ezt vizsgálni, hogyan lehet az ezzel kapcsolatos tudást beépíteni a tervezés és a fejlesztéspolitika eszköztárába?Ezekre a kérdésekre keresi a választ podcastunk egy aktuális projekt apropóján:„Megújuló adatokra támaszkodó, ökoszisztéma-szolgáltatás alapú zöldinfrastruktúra-fejlesztések stratégiai tervezésének megalapozása” (KEHOP_PLUSZ-3.2.2-24-2024-00002)A podcast résztvevői: Dr. Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológiai szakértője, a projekt Ökoszisztéma-Szolgáltatások Munkacsoportjának vezetője.Takács Ádám – szerkesztő-riporter
• A kooperáció az evolúció varázsbotja 03.04.2026 43min

  A podcast sokrétűen körbejárja, hogy az együttműködésnek miért van kiemelt szerepe az evolúció történetében.Kooperáció alatt az élőlények olyan viselkedését, vagy működését értjük, mellyel egy másik élőlénnyel összefogva mindkettőjük rátermettségét növelik. Ám az együttműködés költséges. Ha viszont költséges, akkor a természetes szelekció miért nem tűnik el, miért nem terjednek el azok a változatok, melyek ezt a költséget nem viselik? Mégis nagyon sok kölcsönösen előnyös együttműködő kapcsolat létezik a biológiában, az egyszerű organizmusoktól a növényeken és állatokon át, az emberig. Izgalmas kérdés tehát, hogy melyek azok a mechanizmusok, amelyek az együttműködést fenntartják, költséges tulajdonsága ellenére?Választ kapunk arra is, hogy miért különösen nehéz kutatási terület az evolúcióbiológia, és ennek ellenére hogyan próbálják meg az evolúcióbiológusok abból a kevés nyomból megérteni, hogy mi történhetett több millió vagy akár milliárd évvel ezelőtt. Mik azok a filogenetikai vizsgálatok, amelyeket elvégezve megtudják, hogy mely tulajdonságok hajtanak egy fajt vagy családot az együttműködés irányába, vagy épp ellenkezőleg, akadályozzák meg a kooperáció kialakulását.Az együttműködések között is rengeteg különbség van, ezért különleges példákat kapunk az állatok, növények, baktériumok közép vagy hosszú távú együttéléséről. A mikróbák világából például elképesztő kooperációról hallhatunk a kurtafarkú tintahal, és a vele szimbiózisban élő Aliivibrió fischeri mikróba kapcsolatáról.Sok érdekességet tudhatunk meg arról is, hogy az evolúciós kooperáció hogyan függ össze az emberi társadalom, vagy az euszociális berendezkedések kialakulásával.És végül szóba kerül az is, hogy a klímaváltozás és a többi globális probléma globális együttműködést sürgetnek, ahol minden egyednek fel kéne áldozni valamit a saját előnyéből a közösség érdekéért. Azért, hogy a Föld bolygón továbbra is elfogadható életet tudjunk élni mint emberi közösség, mert a bolygó emberi civilizáció nélkül is túl fog élni, csak az nekünk nem egy kedvező forgatókönyv.A podcast résztvevői:Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos tanácsadója, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetőjedr. Zachar István – a HUN-REN Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport tagjaTakács Ádám – szerkesztő-riporter
• A dögevéstől a szonettekig: az emberré válás rögös útja 20.03.2026 41min

  Mi az a két biológiai kulcsképesség, amelyek az emberré válásunk zálogai voltak, amelyekben az egész élővilág legjobbai vagyunk és amelyek ,,félelmetesen sikeressé" tették az emberi fajt? Hol ringott a Homo sapiens bölcsője? Miért volt kulcsszerepe egy hirtelen éghajlatváltozásnak az emberré válásunkban? Mi köze volt a húsevésnek a kultúra kialakulásához? Hogyan alakítják evolúciós folyamatok az emberi kultúrát és miként hat kölcsön a jól ismert genetikai és a kulturális evolúció? A múlt mellett a jövőn is gondolkodva: mire vezethet, illetve okozhat-e bajt az, ha az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia egyszer csak képes lesz az evolúcióra?A podcast résztvevői:Szilágyi András – a HUN-REN Evolúciótudományi Intézet igazgatója, a Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport tudományos főmunkatársaTakács Ádám – szerkesztő-riporter
• Ősi tölgyeseink nyomában 06.03.2026 28min

  A beszélgetés a Kiskunság területén még megmaradt ősi, természetközeli homoki tölgyes erdőket mutatja be a hallgatóknak, amely azért értékes, mert nagyon kevés ilyen természetességű és jó állapotú alföldi kocsányos tölgyest láthatunk Magyarországon. Hivatalos statisztikák szerint a legidősebb állományok 120-130 évesek lehetnek, és a tölgyek törzsei csoportosan nőnek, tehát egy korábbi, jóval idősebb gyökérből sarjadnak.Ezek a tölgyesek genetikailag kiemelkedő értéket képviselnek, mert a megmaradt idős tölgyfák génjei évszázadokon, évezredeken keresztül bizonyították a túlélőképességüket, így lehet esélyük a klímaváltozás túlélésére, ha vigyázunk rájuk. Sajnos jelenleg a kocsányos tölgyesek a régióban a klíma szárazodása, a talajvízszint csökkenése és állományok fragmentálódása miatt csak nagyon korlátozottan képesek felújulni.Ezek az idős tölgyesek számos növény, állat és gombafaj kizárólagos élőhelyei az Alföldön.Az itt található faállomány alatt évezredek alatt kialakult erdőtalaj nagy mennyiségű szerves anyagot halmozott fel, ami a javítja a talaj vízgazdálkodását és nagy mennyiségű széndioxidot köt meg.Összesen már csak 600 hektár van a Kiskunságban ebből az élőhelyből. Az itt élő, akár 250 éve folytonosan fennmaradt tölgyesek megóvásával megakadályozhatnánk a régió biodiverzitásának drasztikus csökkenését, vagyis sok erdei növény és állatfaj kipusztulását az Alföld területéről.A podcast résztvevői:Dr. Rédei Tamás, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai KutatócsoportTakács Ádám – szerkesztő, riporter
• Vízminőség a tükörben: eutrofizáció, haltelepítés, inváziók 20.02.2026 30min

  A hazai felszíni vizek ökológiai állapotát ma egyszerre több stresszor rontja: a tápanyagterhelés, a vízhasználat és a klímaváltozással összefüggő vízhiány. A beszélgetésben szó esik arról, miért kulcsszereplők a vízi növények: nem „zavaró hínárként”, hanem az ökoszisztéma működésének alapjaként, oxigéntermelőként és tápanyagmegkötőként. Kiemelt téma az eutrofizáció, amely a mezőgazdasági eredetű tápanyagok felhalmozódásával zavaros, algadomináns állapotot hozhat létre. Ezzel párhuzamosan az intenzív, gyakran ökológiai hatásbecslés nélküli haltelepítések (pl. amur, ponty) közvetlenül is hozzájárulhatnak a növényzet eltűnéséhez és a víz átlátszóságának romlásához. A következmény nemcsak természetvédelmi probléma: a rossz állapotú vizek a halállomány egészségét, a horgászati hasznosítást és akár a fürdőzési kockázatokat is érinthetik toxikus vízvirágzásokon keresztül. A podcast kitér arra is, hogyan nyernek teret az akvarisztikai és kerti tavi eredetű idegenhonos vízinövények, különösen enyhébb telek mellett. Konkrét példákon keresztül látszik, hogy egyetlen „jó szándékú” bedobás is gyors inváziót indíthat el. Szó esik az élőhelyek kiüresedéséről, uniformizálódásáról: a diverzitás csökkenésével a rendszerek sérülékenyebbé válnak. A beszélgetés végén a kutatói oldal gyakorlati szerepe kerül előtérbe: állapotértékelés, restaurációs tudás, döntéstámogatás és a vízhasználók bevonása. Üzenete egyszerű: a vizek állapota közös felelősség, és a beavatkozások csak integrált szemlélettel működnek.A podcast résztvevői:Dr. Lukács Balázs András, Igazgatóhelyettes HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő, riporter
• Óh, azok a csodálatos gyepek ... 06.02.2026 25min

  Magyarország tájaihoz hozzátartoznak a száraz gyepek domináns fűfajai, mint például a homokgyepekre jellemző homoki árvalányhaj és a magyar csenkesz. Jól alkalmazkodtak az erős naphoz, magas hőmérséklethez és kevés csapadékhoz, ezért kifejezetten száraz, meleg helyeken nőnek. Legalábbis eddig ez volt az általános ismeret hazánk e két őshonos növényéről. Ugyanakkor az elmúlt nyarainkra jellemző forróságot már ők sem bírják, pedig az általuk alkotott, endemikus (azaz bennszülött vagy szűk elterjedésű), fajokban gazdag gyepek hosszú ideje, több tízezer éve jelen vannak hazánk szárazabb vidékein. Az árvalányhaj a népi kultúránk részeként is megjelenik versekben, népdalokban, viseletben, mely tömeges virágzásakor – mikor a szél fújta – a tenger hullámzásához hasonlít. A Kiskunsági Nemzeti Park buckavidékén, Fülöpháza mellett van egy homokterület, amelyet régóta legeltettek, majd katonai célokra használtak, végül a 1980-es évektől megszüntették az intenzív legeltetést és a katonai gyakorlatokat, így a terület folyamatosan regenerálódott, bármilyen időjárási hatás érte. Ezt a folyamatot kezdték 2000-ben tanulmányozni Dr. Csecserits Anikó és kollégái egy monitoring programmal (KISKUN LTER részeként), amely 2023-ban megdöbbentő eredményre jutott. A podcast felfedi számunkra 25 éves kutatásaik eredményét, így végig követhetjük gondolatban a kiskunsági magyar táj sajnálatos átalakulását. Megtudhatjuk, hogy miért lenne fontos megőrizni az őshonos növényzetet olyan élőhelyek helyreállításával, amelyek hosszú távon stabilak és ellenállóak. Miután a kutató munkájában mindig keresi a megoldást a problémákra, így az is kiderül, milyen természetvédelmi kezeléseket javasol, amelyek meghozhatják a kívánt eredményeket.A podcast résztvevői:Dr. Csecserits Anikó, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai KutatócsoportTakács Ádám – szerkesztő, riporter
• Hódok: a vízfolyások természet-helyreállítói 23.01.2026 27min

  Több fajcsoport kapcsán vizsgáljuk az eurázsiai hód tájátalakításának (gátépítésének és szelektív rágásának) hatásait. Kutatásaink egy része Kelet-Pest megyében, a Tápió-vidéken zajlik. Ebben a térségben a hódok jelentősen átalakították a vízfolyásokat, tulajdonképpen a szabályozások, lecsapolások előtti állapotokat állították helyre, egyes területeken több hektár kiterjedésű vizesélőhelyeket hozva létre. Mivel az Alsó- és Felső-Tápió árterén nagyrészt kaszálók és legelők találhatók, ezért a hódok tevékenysége viszonylag szabadon érvényesülhet, a természet-ember konfliktusok a legtöbb helyen hatékonyan kezelhetők. A hódok kedvező hatást gyakorolnak a Tápió-vidék vízgazdálkodására, a víz a tájban nagyobb területeken jelenik meg és tovább megmarad, mint a hódok érkezése előtt, a gátrendszerek pedig fékezhetik a villámárvizeket. A hódok tevékenysége révén létrejött mocsarak táji szinten jelentős élő- és szaporodóhelyet biztosítanak a kétéltűek és vízhez kötődő madárfajok számára. Az éghajlatváltozás eredményeként azonban a korábban állandó vízfolyások kiszáradóvá válnak. A hódgátak felett a kritikus, nyári hónapokban menedékek jöhetnek létre a vízhez kötődő fajoknak. Az olyan száraz években azonban, mint a 2025-ös, ezek az utolsó menedékek is eltűnhetnek. December folyamán a Felső-Tápió kiszáradt medrében eredtünk a hódok nyomába.A podcast beszélgető partnerei:Dr. Juhász Erika, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport tagjaTakács Ádám – szerkesztő, riporter
• Fertőzött világban élünk – evolúció és ökológia, csak nagyon ragályos 09.01.2026 38min

  Az élőlények állítólag “földön-vízben-levegőben” élnek. Ez nemcsak hogy elcsépelt közhely, de ráadásul roppant félrevezető is egyben. Hiszen a legtöbb élőlény nem e három közegben, hanem más élőlények testében, esetleg éppen az emberek testében él.Egy részük mutualista partnerként él bennünk, támogatva hosszú és egészséges életünket, más részük csak enyhén károsít és szinte tünetmentes, megint más részük közvetlenül az életünkre tör. Több régi, híres, nagy tudós fertőzésektől mentes világot ígért nekünk, ámde csalódnunk kellett az ígéreteikben: valójában fertőző mikrobákkal, férgekkel, tetvekkel és vérszívókkal kell e tüneményesen szép bolygón megosztoznunk. Mindez számos kérdést vet fel. Mitől függ, hogy fertőzéseink barátságos partnerként vagy gyilkos kórokozóként viszonyulnak hozzánk? Miért táplálja a lépfene baktérium a félsivatagban zöldellő fűcsomókat? Miért lehetett előnyös egykor a gyermekkori fejtetvesség, és ma már miért nem az? Hogyan veszett oda Bonaparte Napóleon serege, melyet himlő ellen már részben vakcináztak? Ez is evolúció és ökológia, csak ez nagyon ragályos.A podcast résztvevői:Rózsa Lajos, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Járványökológiai Kutatócsoport tagjaTakács Ádám – szerkesztő-riporter
• Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot 12.12.2025 26min

  Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságotAz adásban bemutatjuk, hogy a tízlábú rákok (Crustaces, Decapoda) miért is tartoznak a legellentmondásosabb állatcsoportok közé.Ennek oka, hogy napjainkban legtöbbször két kontextusban találkozunk tízlábú rákfajokkal. Egyrészt azért, mert az összes őshonos faj – nem csak hazánkban, de szerte a nagyvilágban – veszélyeztetett, és emiatt számos természetvédelmi program keretében próbálják a hazai fajok megmaradt állományait megőrizni Ázsiában, Európában, Madagaszkáron, Tasmániában, egészen Dél-Amerikáig. Másrészt azért, mert az utóbbi évtizedekben számos olyan idegenhonos inváziós faj jelent meg hazánkban, melyek napjainkra alapvetően meghatározzák a meghódított élőhelyeken zajló folyamatokat.Nem hiába nevezzük a tízlábú rákokat ökoszisztéma-mérnök fajcsoportnak. Erre kiváló bizonyíték a vörös mocsárrák, mely járatásó tevékenységével képes a vízügyi, közúti és vasúti hálózatok töltéseit megcsúsztatni, és a földalatti közműhálózatokat megrongálni. Ahol pedig a fauna domináns képviselőjévé válik, onnan idővel szinte minden őshonos növény- és állatfaj eltűnik. Részben ennek következtében egyre némábbak a tavaszok számos városi tó, csatorna és patak mentén.Az epizódban emellett beszélgetünk a hazánkban található őshonos és idegenhonos tízlábú rákfajokkal kapcsolatos múltbéli és jelenlegi tendenciákról, az őshonos fajokat veszélyeztető betegségről, a rákpestisről, és végezetül az idegenhonos inváziós fajok állományainak felszámolását célzó lehetőségekről.A podcast beszélgető partnerei:Dr. Weiperth András, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Makrofiton Ökológiai KutatócsoportTakács Ádám – szerkesztő, riporter
• Tündérkutak, apró oázisok az erdőben 28.11.2025 24min

  Tündérkutak, apró vízforrások az erdei állatoknak nagy szárazságban isA podcastban fény derül arra, miért egyedülálló fákhoz kötődő mikroélőhelyek a dendrotelmák, vonzóbb nevükön tündérkutak.Ezek a kis időszakos víztestek különleges élőlényközösségeket tarthatnak fenn, a rendszeres kiszáradás és gyakran kifejezetten alacsony oldott oxigéntartalom ellenére számos specialista faj (többnyire rovarok) kötődik hozzájuk egyedfejlődésük legalább egy szakaszában, két fokozottan védett mohafaj kizárólag e képződmények peremén fordul elő, ráadásul gerinces állatok - többek között vadmacska - számára jelenthetnek fontos vízforrást - különösen elhúzódó aszályos időszakokban. Noha legtöbbjük elsődleges vízforrása a csapadék, az ÖK kutatói kimérték, hogy a kifejezetten nagy méretű bekorhadt tőüregek közvetlen kapcsolatban vannak a fák nedvkeringésével, így a csapadékhiányos időszakokban is képesek megőrizni vizüket. Ráadásul hiába kis kiterjedésűek, pici a bors de erős-alapon hatással vannak a lokális állományklímára is: közvetlen környezetükben képesek a nyár közepén a nap legmelegebb és legszárazabb időszakában a zárterdei viszonyokhoz képest további 15%-kal növelni a levegő páratartalmát és a további 2,5 °C-kal hűteni a léghőmérsékleteket.A "manófürdők" tehát igen változatos szerepet töltenek be az erdei ökoszisztémákban, aki kíváncsi a részletekre, iratkozzon fel az ÖKé! csatornájára.A podcast beszélgető partnerei:Dr. Kovács Bence, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Erdőökológiai KutatócsoportTakács Ádám – szerkesztő, riporter
• Krúgatva száll a darucsapat, majd gyepelve kezdődik a darutánc 14.11.2025 26min

  Ősszel hazánk síkvidéki területein járva láthatjuk, ahogy „V” alakba rendeződve elhalad a fejünk fölött egy–egy darucsapat. Ez a fenséges megjelenésű költözőmadár az egyik legrégebbi madárcsoport, melynek ősei már 60-70 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. A darvak 15 faja jelenleg Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen jelen van. Miben rejlik ennek az állatnak az igazi misztikuma és a darvak miért fontosak a gyepek számára? Hogyan használható fel a darvak kutatása a klímaváltozás előrejelzésében és miért ernyőfaj a darvak nemzetsége, amely a világon fontos természetvédelmi szerepet tölt be? Mindez kiderül a darvakról szóló podcastunk következő adásából.A podcast beszélgető partnerei:Végvári Zsolt, az MTA doktora - a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet igazgatója és tudományos tanácsadójaTakács Ádám – szerkesztő, riporterHelyszín: Hortobágyi Nemzeti Park, Angyalháza környéke
• A homoszexualitás biológiai háttere: klasszikus és újabb eredmények 31.10.2025 40min

  Az azonos nemű egyedek közötti szexuális kapcsolat az állatvilág összes nagyobb rendszertani csoportjában és az emberek esetén is megfigyelhető.Azonban valljuk meg, hogy első pillantásra egy biológus számára zavarba ejtő, hogy ez a viselkedés ilyen általánosan elterjedt az állatvilágban, hiszen a szaporodási sikert (látszólag) nem növeli, míg időt és energiát igényel.A beszélgetés során szóba kerül, hogy a jelenlegi tudásunk alapján az azonos nemű állatok és emberek közötti szexuális vonzódás és kapcsolat mögött milyen sokféle, egymást legtöbbször nem kizáró biológiai magyarázat állhat.Adatok igazolják, hogy sok esetben előnyös a társas kapcsolatok fenntartása miatt, de az is egyre valószínűbb, hogy bizonyos gének több, a szaporodási siker szempontjából ellentétes viselkedési jellemzőkre hatnak, stabilan fenntartva így a nem kizárólagos heteroszexuális viselkedésre hajlamosító géneket is a populációban. Ezen szelekciós magyarázatok mellett az is valószínű, hogy egyszerűen nem éri meg vagy nem sikerül mindig a kizárólagosan heteroszexuális viselkedést teljes bizonyossággal kódolni az agyban.A podcast résztvevői:Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő-riporter
• Madárjáratok – a természet láthatatlan hálózata 17.10.2025 24min

  A vándormadarak titkos küldetéseA természetben minden összefügg – még az is, amit elsőre nem gondolnánk. A vízimadarak nemcsak vándorolnak, hanem magokat, apró élőlényeket és akár halfajokat is képesek kontinenseken át szállítani. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogyan formálják ezek a „repülő kertészek” a vizes élőhelyek ökológiáját, és hogyan segíthetnek a biodiverzitás megőrzésében. A madárürülék, amelyet sokan csak kellemetlenségnek tartanak, valójában egy apró ökológiai csomag - tele élettel. Az elmúlt években kimutattuk, hogy vízimadarak több száz növény- és állatfaj terjesztésében játszanak szerepet szerte a világon. Most pedig arra keressük a választ, hogyan változik ez a kapcsolat az éghajlatváltozás és az élőhelyek átalakulásának hatására. A podcastben betekintést nyújtunk a terepi kutatások kulisszái mögé – sárban gázolva, hálóval a kézben. Megmutatjuk, hogyan válik egy madár repülése egy összetett ökológiai hálózat részévé. És talán azt is, hogyan kapcsolódunk mi, emberek, ehhez a láthatatlan, mégis létfontosságú rendszerhez.A podcast résztvevői:Lovas-Kiss Ádám PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedés Ökológiai Kutatócsoport vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő-riporter
• A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei 03.10.2025 23min

  „A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei, letéteményesei. [...] A rovarbeporzás biztosítja mindazt a növényi változatosságot, amelyre a szárazföldi élet épül, és amely nélkül a földi élet minden értelemben sokkal szegényebbé, instabilabbá válna.” (Beporzóbarát városok kiadvány – ELKH Ökológiai Kutatóközpont, részlet)Dr. Bihaly Áron– az Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa – pályaművével 2025. júniusában elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Ifjúsági Pályadíját. Pályamunkájában bemutatta „Hogyan hatnak a mezőgazdasági tájakon létrehozott vadvirágos parcellák a megporzó rovarokra?” Áront már egyetemi évei alatt is foglalkoztatta az agrártájak és a természetes élőhelyek megporzó rovarközösségének kapcsolata, a vadvirágos parcellák megporzó rovarokra gyakorolt hatása.A Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tagjaként Harta térségében végzett kutatásokat, hogy kiderítse: hogyan segíthetnek a vadvirágos parcellák a beporzó rovarok megmentésében? És hogyan lehet hatékonyan felhasználni az erre rendelkezésre álló limitált pénzügyi forrásokat Kutatócsoportjuk célja, hogy a hazai és nemzetközi döntéshozók is megalapozott információk alapján támogathassák a beporzó rovarok védelmét. A podcast során bepillantást kapunk a munkájukba és közelebbről megismerhetjük ezeket a kicsiny rovarokat, melyek kiemelten fontos részei Földünk ökoszisztémájának.A kutatási projekt nem jöhetett volna létre Máté András magkeveréke (vadviragvilag.hu), valamint az az Állampusztai Mezőgazdasági Kft. közreműködése nélkül.A podcast résztvevői:Dr. Bihaly Áron – a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport kutatójaTakács Ádám – szerkesztő-riporter
• Fénnyel az ökológiai fényszennyezés ellen 03.06.2025 19min

  Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet. Utóbbira jó példa a védett dunavirággal kapcsolatos, immáron 10 éve zajló kutatásunk, aminek eredményeként világelsőként épülhetett meg Tahitótfaluban és Budapesten egy-egy kérészvédő fénysorompó rendszer. Ezek a kivilágított hidaknál hivatottak megakadályozni a kérészek szárazon történő tömeges pusztulását. Hallgassa meg hogyan történik mindez!A podcast résztvevői:Egri Ádám, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő-riporterA Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring
• Miért éppen a kullancsok? 09.05.2025 52min

  Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjeszthetnek és praktikus ötleteket is kaphatunk arra vonatkozóan, hogy mivel tudjuk megelőzni a fertőzésveszélyt.A podcast résztvevői:Földvári Gábor, PhD – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő-riporter
• Kik alkotják a Duna lebegtetett élőlény-közösségeit? 30.04.2025 52min

  A nagy folyó nagy és folyik és kétségkívül komplex. Ennél azonban többet kell tudnunk róluk, tekintve hogy nagymértékben függünk mennyiségi (vízkészlet) és minőségi (vízminőség) viszonyaiktól. Milyen változások zajlanak a Dunában és annak milyen hatása van a táplálékhálózatra? Hogyan történik a zooplankton-hálózás és mire lehet következtetni az algák zsírsav-összetételéből?A podcast az újonnan indult MTA-ÖK Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport egyik célkitűzését összegzi, vagyis, hogy értsük meg nagy folyók, hazai viszonylatban a Duna középső szakaszán lebegtetett élőlényközösségek összetételét és működését, valamint értelmezzük a hosszú távú változásokat. A podcast egy terepi mintavételt kísért nyomon, kielemezve, hogy mit tudunk a jelenleg zajló változásokról és az azokat kiváltó okokról. Valamint, ami még fontosabb: mi az amit még mindig nem ismerünk legnagyobb folyamunkról.A podcast résztvevői:Abonyi András, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő-riporterA Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring