Glossza

Oszmán világ törökök nélkül. A Nyugat-Balkán és Magyarország az oszmán hódítás korában 28.05.2026 1sa 24dk

Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar Albánia szuverén miniállamot létrehozni számukra? Mit adtak nekünk az oszmánok zenekultúra terén?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sudár Balázzsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja tudományos főmunkatársával és a Budapesti Történeti Múzeum múzeológusával, aki több évtizede kutatja többek között az oszmán hódoltság politika- és művelődéstörténetét, és az oszmán kultúrát.Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai..A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban 21.05.2026 1sa 5dk

Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére?Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat első vendégei Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, valamint Eitler Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa és az ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos segédmunkatársa.A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt, vendégszerkesztője pedig Hollós Judit Katalin. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán. Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

Lesajnált zsáner vagy irodalmi tükör? A magyar krimi története 14.05.2026 1sa 12dk

Létezik-e olyan, hogy magyar krimi? Hogyan született meg a krimi mint műfaj, és miként jelenik meg a kortárs krimikben a magyar társadalom? Hogyan vált a krimi az irodalom egyik legnépszerűbb műfajává, és miért fogadja még ma is gyakran fenntartásokkal a kritika?A legújabb Glossza epizódunkban arra keressük a választ, hogyan született meg a krimi mint műfaj, miként értelmezi a kultúratudomány és az irodalomkritika, és vajon hogyan rajzolódik ki a magyar társadalom képe a kortárs krimik lapjain. Vendégeink Deczki Sarolta, irodalomtörténész és kritikus, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának munkatársa, valamint Bárány Tibor, filozófus és irodalomkritikus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatója.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Attila és hunjai. Egy birodalom hagyatéka a Kárpát-medencében 07.05.2026 1sa 4dk

Valójában mennyit tudunk biztosan a hunokról, és mennyi abból, amit róluk gondolunk? Hogyan vált Attila történelmi alakból mitikus hőssé Európában, és miért lett különösen fontos figura a magyar történeti hagyományban? Ha a hunok valóban az ázsiai sztyeppéről érkeztek, milyen régészeti vagy genetikai nyomok mutatják ezt ma a Kárpát-medence területén?A Glossza vendégei Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és a nemrég megnyílt Attila-kiállítás egyik kurátora, valamint Masek Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a hun kori régészeti anyag kutatója.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Csernobil: a zóna öröksége 40 év távlatából 23.04.2026 1sa 24dk

Mi marad Csernobilból 40 évvel a katasztrófa után? Miként emelhetjük be a kollektív emlékezetbe a katasztrófa előtti életet? Az 1986-os atomerőmű-katasztrófa a technológiai optimizmus kudarcáról és az igazság elhallgatásának következményeiről mesél nekünk.A Glossza adás vendégei Kéri Gáspár fotográfus és művésztanár, a Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című, a Mai Manó Házban rendezett kiállítás kurátora, valamint Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója, a Médiakutató című folyóirat szerkesztője, aki kutatásaiban többek között az 1986-os csernobili katasztrófa magyar médiareprezentációját vizsgálja.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan szavaztunk az elmúlt száz évben? A választások története Magyarországon 09.04.2026 1sa 17dk

Milyen szerepet játszanak a politikai rendszerek a választási magatartás formálásában, és hogyan befolyásolják a választók döntéseit? Kik és hogyan választották meg a képviselőiket az elmúlt száz évben Magyarországon? Hogyan alakultak a választási rendszerek és a részvételi arányok a posztszocialista országokban az elmúlt évtizedekben? A Glossza vendégei ezúttal Ignácz Károly, történész, választáskutató, a Politikatörténeti Intézet, valamint Kovalcsik Tamás, geográfus, választási földrajz kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének munkatársa. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Egy életmű apró formákból: Kurtág György világa 26.03.2026 1sa 3dk

Hogyan formálta Kurtág életművét az 1956-os forradalom traumatikus élménye, és milyen hatással volt ez a zenei stílusára és megközelítéseire? Milyen szerepet játszott Márta, Kurtág György felesége a zeneszerző életében, és miként segítette az alkotás folyamatát az együttműködésük? Hogyan tükröződnek Kurtág zenei műveiben a szövegek és a költészet iránti vonzalma?Kurtág György a kortárs zenetörténet egyik legnagyobb alakja. 100. születésnapjának alkalmából az ELTE BTK Zenetudományi Intézetében Jelek, játékok, üzenetek címmel kiállítás nyílt, amely Kurtág Györgytől kölcsönzött címszavakkal az életmű három kulcspontjára, üzenetére utal. Ez az első alkalom, hogy élő zeneszerzőről készült ilyen kiállítás, ahol sok eredeti dokumentum is megtekinthető a bázeli Paul Sacher Stiftung-nak köszönhetően, amely több más szerző mellett Kurtág életművét is gondozza.Vendégeink Dalos Anna, a Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója és a kiállítás kurátora, valamint Bali János zeneszerző, fuvola- és furulyaművész, az PPKE oktatója, aki korábban a Kurtág György műveinek kiadásában is közreműködött. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

A torzított gitárokon túl – a metál tudományos megközelítései 12.03.2026 58dk

Létezik-e metáltudomány, és ha igen, milyen kutatási kérdések merülnek fel a vizsgálata során? Hogyan jellemezhető a metálzenéhez kapcsolódó szubkultúra? Milyen kulturális, társadalmi és esztétikai vonatkozásai vannak a metálzenének?A Glossza vendégei Urbán Bálint az ELTE BTK Romanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója, egyetemi adjunktusa, illetve Takáts Márk Dávid az ELTE BTK Esztétika Tanszék doktori hallgatója, az első hazai metál konferencia főszervezője. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Magaddal vihető élmények: a kreatívipar és kultúripar termékei 26.02.2026 1sa 7dk

Mit jelentenek a kreatívipar és a kultúripar fogalmai? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a kifejezések? Lehetséges-e a kultúra bizonyos elemeit tömegcikként kezelni, és milyen hatással van ez a kulturális értékek megőrzésére? Hogyan alakítja a tömegpiac igénye a kulturális termékek előállítását és terjesztését?A Glossza adásának vendégei Novák Gabriella, a Néprajzi Múzeum Marketing Főosztályának vezetője, valamint Buslig Szonja, a Nemzetközi Kreatívipari Társaság alelnöke. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mi a bölcsészet digitális kódja? Az analóg adattól a digitális bölcsészetig 12.02.2026 57dk

Vajon mit csinál egy adatgazdász? Mit is jelent valójában a digitális adat és adatvagyon a bölcsészettudományokban? Milyen feladatokkal szembesülnek a bölcsész kutatók a mesterséges intelligencia előretörésével?A Glossza vendégei Szabó Bálint, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának adatgazdásza, mesterséges intelligencia nagykövete, továbbá Szekrényes István, az ELTE Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumának munkatársa, a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetének oktatója voltak.

Vámkerék, plomba, aranyforint: Kereskedelem a magyar középkorban 29.01.2026 1sa 2dk

Hogy nézett ki egy vámkerék és mit jelölt a plomba egy posztóvégen? Hogyan nézett ki egy pezsgő középkori város piaca és mennyire volt kiterjedt a Magyar Királyság kereskedelme? Vajon tényleg “sötét” volt-e középkor, vagy sokkal inkább egy lüktető, színes és pezsgő világot képzeljünk el? A Glossza vendégei Weisz Boglárka, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetője, gazdaságtörténész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, és a Középkori Osztály osztályvezetője, valamint Kádas István, történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

A korai magyar történelem „szent grálja”? Az archeogenetika kutatások folyamatairól és lehetőségeiről 15.01.2026 1sa 21dk

Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézni a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti leletekkel? Hogyan értelmezhetjük a tudományos cikkekben publikált komplex tudományos eredményeket? A Glossza adásának vendégei Gyuris Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, archeogenetikus és molekuláris biológus, kutatási területe a Kárpát-medence népvándorlás és kora középkorának humán genetikai kutatása, valamint Langó Péter, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet tudományos munkatársa, akinek kutatásai többek között a magyar koratörténetre és a honfoglalás korára fókuszálnak.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

A fordításra váró világ: Schmidt Éva hagyatéka 11.12.2025 1sa 12dk

Kik azok a hantik és manysik, és hogyan lehetnek ők a legközelebbi nyelvrokonaink? Mi rejtőzött Schmidt Éva több mint 30 év alatt felhalmozott tudományos hagyatékban, amely 20 évig zár alatt volt? Miért különösen fontos feldolgozni ezt az anyagot és milyen nehézségekkel szembesültek a kutatók?A Glossza vendégei Csepregi Márta, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos tanácsadója és Ruttkay‑Miklián Eszter az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Néprajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Csepregi Márta pályatársa volt Schmidt Évának, akit Éva vezetett be a leningrádi obi‑ugor körbe. Eszter pedig Éva tanítványaként indult, mestere egy olyan tudományos világba kalauzolta, ami akkoriban szinte hozzáférhetetlen volt. Eszter és Márta is az 1990‑es években tudtak Schmidt Évát követve terepre jutni.További információ a Glossza ⁠⁠Instagram⁠⁠ és ⁠⁠Facebook⁠⁠ oldalán.

A balkáni lecsó ízei – Magyar gazdasági jelenlét Albániában 27.11.2025 1sa 20dk

Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik meg a közös magyar–balkáni történelmi múlt a mai gazdasági és vállalati kapcsolatokban? Számít-e ma az üzleti világban a helyi történelem, kultúra és kollektív emlékezet ismerete? Hogyan és hol kapcsolódnak össze egy Pristinától Tiranáig tisztelt magyar albanológus és a 4iG Csoport útjai?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hatodik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Schütz Gergellyel, a 4iG Nyrt. nemzetközi kommunikációs vezetőjével, akivel a magyar-albán kapcsolatokról, a nyugat-balkáni magyar gazdasági jelenlétről, a sokszínű régió által a vállalatok számára támasztott kihívásokról beszélgetünk. Megtudhatjuk többek között, hogy miért érzi magát úgy egy gazdasági vezető Tiranában, mintha Budapesten lenne. Az adás szerkesztői Csaplár-Degovics Krisztián és Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

A Mongol Birodalom peremén — tatárjárás Magyarországon 13.11.2025 1sa 5dk

Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata és vajon hol kanyargott a Sajó a 13. században? A Glossza vendégei Nagy Balázs történész, az ELTE Középkori Történeti Tanszék tanszékvezetője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU Medieval Studies Tanszék professzora, a Cultural Heritage program vezetője, akik a Tatárjárás 1241. A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című, NKFIH által támogatott kutatási program vezetőiként beszélnek az 1241–1242-es mongol hadjárat magyarországi kutatásának új eredményeiről.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, illetve Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Ahol a balkáni keresztutak találkoznak – A középkori Bosznia vallási öröksége 30.10.2025 1sa 11dk

Hogyan jött létre a középkori Bosznia és mit „kerestek” a magyar királyok Boszniában? Kik voltak a bogumilok és valóban jelen voltak Boszniában? Mit tudunk a helyi eretnekekről és az úgynevezett Boszniai Egyházról? Miért vallottak kudarcot a domonkosok és voltak sikeresek a ferencesek a katolikus térítésben? Hogyan jelent meg és terjedt el az iszlám a térségben? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának ötödik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Ternovácz Bálinttal, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosával, Balkán-kutatóval, akivel Bosznia középkori egyházi és vallási viszonyairól beszélgetünk, kitérve az ország kialakulására és fejlődésére, valamint a magyar-boszniai kapcsolatok gazdag múltjára. Az adásból megtudhatjuk többek között azt is, hogy valóban bogumilok voltak-e a boszniai eretnekek.Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa.A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

Titokzatos isten a föld alatt – Mithras kultusza Aquincumban 23.10.2025 1sa 5dk

Ki volt valójában Mithras? Hogyan terjedt el kultusza a Római Birodalomban, és miért éppen a katonák és kereskedők körében lett népszerű? És vajon milyen mai párhuzamai lehetnek ennek a kizárólag férfiakból álló, zárt spirituális közösségnek?Vendégeinkkel, Láng Orsolya régész-főmuzeológussal, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum munkatársával, valamint T. Szabó Csaba ókortörténésszel, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék adjunktusával, a Mithras-kultusz kutatójával arról beszélgetünk, mit árul el a legújabb feltárás Mithras követőiről, hogyan lehet ma értelmezni egy olyan vallást, amely egyszerre volt titkos, beavatásra épülő, és mégis birodalomszerte elterjedt.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt az ELTE HTK BTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. A Glossza 85. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a Youtube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Öngyógyító rajzok: a félelmek feloldása képekben 09.10.2025 1sa

Hogyan lehet közvetíteni egy száz évvel ezelőtti vagy akár kortárs traumát? Milyen ereje van annak, amikor egy egyszerű rajz vagy alkotás önterápiaként működik? És meddig terjed a megértés és feldolgozás folyamata, amikor a trauma képekké, szavakká vagy hangokká válik, és velünk lép interakcióba?A Glossza adásának vendégei Perenyei Monika, művészettörténész, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény vezetője, valamint Szöllősi Anna, animációs filmkészítő, a MOME doktorandusz hallgatója, aki saját művészi alkotásán keresztül vizsgálja az alkotás önterápiás lehetőségeit, és különösen érzékenyen közelít a mentális érintettség és a művészet kapcsolatának kérdéséhez.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. A Glossza x. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Közös múlt, eltérő emlékezetek: magyar-horvát kapcsolatok a török árnyékában 02.10.2025 1sa 10dk

Miként él Hunyadi János emléke a Balkán népeinek körében? Miért nem találunk török emlékeket Horvátországban? Miért fontos túllépni a 19. századi toposzokon Mohács emlékezete kapcsán? Mit adtak nekünk a Habsburgok? Miért érdemes horvát történelemmel foglalkozni, és miért jár ez együtt önvizsgálattal?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Varga Szabolccsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, aki a magyar-horvát kapcsolatok 15-17. századi történetébe kalauzolja el a hallgatókat, és a korszak meghatározó egyéniségei, eseményei és történelmi folyamatai kapcsán bemutatja, miként vélekedtek arról a horvátok és magyarok, és miként élnek a két nemzet történeti emlékezetében.Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a Humán Tudományok Kutatóközpont munkatársai. A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának adásai meghallgathatók a Spotify-on és a YouTube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mecénás szerepben: Az Akadémia támogatói az elmúlt két évszázadban 25.09.2025 50dk

Kik voltak a Magyar Tudományos Akadémia mecénásai? Mit jelentett, ha valaki adományozott az Akadémiának? Vajon milyen felajánlások érkeztek az elmúlt 200 évben?Az epizódunkban A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetről beszélgetünk. A könyv a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetének egyik legfontosabb aspektusát, a mecenatúrát, illetve a tudomány és a kultúra fejlődésére gyakorolt hatását elemzi. A mecenatúra nem csupán anyagi támogatást jelentett, hanem szoros kapcsolatban állt a magyar társadalom különböző rétegeivel, és tükrözte az értékek átalakulását is az elmúlt kétszáz évben. Vendégeink Klement Judit, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének és az ELTE BTK Atelier Tanszékének történésze, az említett kötet szerkesztője és egyik szerzője, valamint Láng Benedek, tudománytörténész, az ELTE GTK Marketing és Érveléselmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt a ELTE HTK BTK Néprajztudományi KutatóIntézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.