Fintech Világa

Bölümler

• 
  Magyar fejlesztés írhatja át a digitális fizetések jövőjét 14.09.2026 16dk

  A digitális fizetések fejlődése ma már nemcsak kényelmi kérdés, hanem egyre inkább szuverenitási és biztonsági ügy is. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető ismét Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Szabolcsi András kriptográfussal, pénzügyi IT szakemberrel beszélgetett a digitális euróról, a digitális készpénzről, a kvantumszámítógépek jelentette kihívásokról és arról, milyen szerepe lehetne mindebben Magyarországnak. A fizetési infrastruktúra már szuverenitási kérdés A beszélgetés egyik kiindulópontja az volt, hogy Európa fizetési rendszere jelentős mértékben külső, elsősorban amerikai szereplőkre támaszkodik. Ez addig kevésbé tűnik problémának, amíg minden zavartalanul működik, de geopolitikai konfliktusok vagy üzleti érdekellentétek esetén gyorsan kiderülhet, mennyire érzékeny ez a függőség. Szabolcsi András szerint ezért indokolt az az európai törekvés, hogy saját fizetési infrastruktúra jöjjön létre, amely kevésbé teszi kiszolgáltatottá a kontinenst külső szolgáltatóknak. A digitális euró ennek egyik eleme lehet, ugyanakkor szerinte továbbra is nyitott kérdés, hogy mennyiben jelent valódi előrelépést, ha a rendszer alapvetően számlaalapon működik. Ebben az esetben ugyanis az anonimitás továbbra sem lesz olyan erős, mint a készpénznél. A dilemma tehát változatlan: hogyan lehet egyszerre megőrizni a készpénzhez hasonló magánszférát, miközben továbbra is biztosítható a pénzmosás elleni fellépés, a visszaélések felismerése és a tranzakciók szükség esetén történő visszakövetése. A digitális készpénz ezt az ellentmondást próbálja feloldani A műsorban ismét előkerült az előző adás központi témája, a digitális készpénz. Ennek lényege, hogy normál használat mellett anonim módon lehessen vele fizetni, vagyis ne lehessen könnyen profilt építeni a felhasználóról a tranzakciói alapján. Ugyanakkor ha egy tranzakció kapcsán megalapozott gyanú merül fel, a rendszerben rendelkezésre álló információk alapján hatósági felügyelettel visszakövethető lenne, hogy a digitális pénz milyen szereplőkön keresztül haladt. Ez a kettősség az egyik legnehezebb feladat a digitális pénzek tervezésében. Ha túl sok adat látható, elveszik a készpénz egyik alapvető tulajdonsága. Ha viszont semmi nem követhető vissza, akkor jelentősen nő a pénzmosás, a csalás és más visszaélések kockázata. A digitális készpénz mögötti elképzelés éppen ezért nem teljes anonimitást és nem is teljes megfigyelhetőséget céloz, hanem a kettő közötti technológiai egyensúlyt. A kvantumszámítógépek miatt már most készülni kell A beszélgetés egyik legfontosabb technológiai témája a kvantumszámítógépek fejlődése volt. Szabolcsi András elmondása szerint a digitális készpénz jelenlegi protokollja még nem kvantumrezisztens, viszont eleve úgy tervezték, hogy a mögöttes kriptográfiai megoldások később cserélhetők legyenek. Ezt nevezik kriptoagilitásnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy jelenleg használt titkosítási módszer a jövőben sérülékennyé válik, a teljes rendszer újraírása nélkül lecserélhető egy kvantumrezisztens alternatívára. A kérdés azért sürgető, mert már most létezik az úgynevezett „harvest now, decrypt later” fenyegetés. Ennek lényege, hogy támadók vagy hírszerző szolgálatok ma begyűjtik a titkosított adatokat, abban bízva, hogy néhány év vagy évtized múlva egy fejlettebb kvantumszámítógéppel képesek lesznek azokat visszafejteni. Ez különösen problémás olyan dokumentumoknál vagy érzékeny információknál, amelyeknek hosszú időn át titkosnak kellene maradniuk. A beszélgetés alapján ezért a kvantumrezisztens átállás már nem távoli technológiai kérdés, hanem jelenlegi stratégiai feladat. A Bitcoin sem kerülheti el az átállást A kvantumkockázatok kapcsán a Bitcoin is szóba került. Egy decentralizált rendszerben különösen nehéz lehet időben átállni új kriptográfiai megoldásokra, hiszen ehhez...
• 
  Digitális készpénz internet nélkül? Már készül rá a megoldás 07.09.2026 20dk

  A digitális fizetés ma gyors, kényelmes és szinte mindenhol elérhető, de van egy gyenge pontja: áram és hálózat nélkül könnyen működésképtelenné válhat. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Szabolcsi András kriptográfussal, pénzügyi IT szakemberrel beszélgetett arról, lehet-e olyan digitális pénzt létrehozni, amely a készpénz előnyeit és a modern elektronikus fizetések gyorsaságát egyszerre tudja biztosítani. A digitális fizetésnek van egy kellemetlen gyenge pontja A mai pénzügyi rendszerben alapvetően két pénzformát használunk. Az egyik a fizikai készpénz, a másik a számlapénz, amelyet banki rendszereken keresztül mozgatunk. A bankkártyás fizetés, az azonnali átutalás, a QR-kódos fizetés vagy akár egy fizetési gyűrű mögött is számlapénz és valamilyen digitális infrastruktúra dolgozik. Ez azonban azt jelenti, hogy ezek a rendszerek hálózati és energiaellátási függőséggel működnek. Ha nincs áram vagy kommunikációs kapcsolat, a digitális fizetési lánc könnyen megszakadhat. A műsorban példaként az Ibériai-félsziget áramszünete került elő, ahol egy komolyabb leállás idején az ATM-ek és az elektronikus fizetések is problémássá váltak. Ilyen helyzetben a készpénz marad az egyik legbiztosabb menekülőút. Csakhogy a készpénznek is megvannak a maga hátrányai. Drága előállítani, szállítani, őrizni és kezelni, távolra nem lehet vele fizetni, anonimitása pedig pénzmosási és hamisítási kockázatokat is hordoz. A számlapénz ezzel szemben gyors és bárhonnan használható, viszont sok szereplőn keresztül halad, így a tranzakciók jóval kevésbé anonimak. A digitális készpénz egy harmadik pénzforma lenne Szabolcsi András szerint éppen ebből a kettősségből következik a digitális készpénz ötlete. A cél nem az, hogy egyszerűen digitalizáljuk a készpénzt, hanem hogy létrejöjjön egy harmadik forma, amely egyszerre hordozza a készpénz és a számlapénz előnyeit. A digitális készpénz távolról is működhetne, gyors és azonnali lenne, ugyanakkor offline fizetést is lehetővé tenne. Nem lenne szükség minden tranzakciónál központi kapcsolatfelvételre, miközben a rendszer képes lenne azonnal felismerni a visszaéléseket. Ez különbözteti meg a jelenlegi digitális jegybankpénz (CBDC) koncepciók jelentős részétől is. A digitális jegybankpénzek többnyire továbbra is számlaalapú rendszerekre épülnek, vagyis nem szakítanak teljesen a jelenlegi digitális banki infrastruktúrával. A digitális készpénz ezzel szemben új működési modellt igényelne. Az anonimitás addig marad, amíg valaki nem próbál csalni A legérdekesebb kérdés az, hogyan lehet egyszerre anonim és mégis biztonságos egy ilyen rendszer. Szabolcsi András egy egyszerű hasonlattal magyarázta el a működést. Egy digitális bankjegybe úgy kerülne bele a tulajdonoshoz kapcsolódó kriptográfiai információ, hogy abból önmagában ne lehessen visszafejteni a személyazonosságát. Egy szabályos fizetés során ez továbbra sem tenné azonosíthatóvá a felhasználót. Ha azonban valaki ugyanazt a digitális bankjegyet kétszer próbálná elkölteni, a két tranzakcióból már összeállhatna az a kriptográfiai információ, amely felfedi a csaló kilétét. Vagyis a rendszer normál használat mellett megőrizné a készpénzszerű anonimitást, visszaélés esetén viszont képes lenne azonosítani az elkövetőt. A tulajdon átruházása szintén kriptográfiai módon történne. Minden fizetésnél új információ adódna hozzá a digitális bankjegyhez, amely igazolja, hogy az már az új tulajdonoshoz tartozik. Így egyfajta fizetési láncolat alakulna ki, amely önmagában anonim maradhat, de megfelelő jogi eljárás esetén visszafejthető lenne. A legnagyobb kihívás a kettős költés problémája Az offline digitális pénz egyik legnehezebb technológiai kérdése a double spending, vagyis a kettős költés. Digitális adatot ugyanis alapvetően könnyű lemásolni, ezért elméletil...
• 
  Lehet-e még technológiai nagyhatalom az Európai Unió? 31.08.2026 13dk

  Az Európai Unió az elmúlt években elsősorban szabályozóként vált meghatározó szereplővé a digitális gazdaságban. Miközben az Egyesült Államok a Big Tech vállalatokra és a kockázati tőkére, Kína pedig állami koordinációra és hosszú távú iparpolitikára épített, Európa a jogbiztonságot, az interoperabilitást és az alapjogokat helyezte előtérbe. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével és Qayum Dániellel, a Peak tanácsadóival arról beszélgetett, meddig elég ez a szerep, és hogyan próbál az EU saját digitális infrastruktúrát építeni. Három digitális modell versenyez egymással A beszélgetésben három markáns fejlődési modell rajzolódott ki. Az amerikai rendszer vállalat- és piacvezérelt: a Big Tech cégek, az AI-vállalatok, a kockázati tőke és egyre inkább a dolláralapú stablecoinok alkotják az ökoszisztéma gerincét. Ennek legnagyobb ereje a gyors skálázhatóság, ugyanakkor jelentős piaci hatalom koncentrálódik néhány óriásvállalat kezében. Kínában ezzel szemben az állami koordináció jóval erősebb. A technológiai fejlesztések, az iparpolitika és a stratégiai állami célok szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. Az európai modell más logikát követ. Az EU jogalapúságra, versenyre, interoperabilitásra és erős fogyasztói jogokra épít. Ez bizalmat teremthet a piacon, de könnyen vissza is üthet, ha a szabályozási környezet annyira összetetté válik, hogy lassítja az innovációt. A fő kérdés ezért az, hogy Európa képes-e egyszerre megőrizni a saját értékeit és versenyképes technológiai környezetet teremteni. A „brüsszeli hatás” önmagában már nem lesz elég Az EU egyik legerősebb eszköze ma az egységes, fizetőképes piac. Ha egy globális technológiai vállalat hozzá akar férni az európai fogyasztókhoz, kénytelen megfelelni az uniós szabályoknak. Ebből alakult ki az úgynevezett „Brussels effect”, vagyis a brüsszeli hatás: sok vállalatnak egyszerűbb ugyanazokat a magasabb európai standardokat más piacokon is alkalmaznia, mint külön rendszereket fenntartania az EU-ra és a világ többi részére. Így az uniós szabályozás a kontinens határain túl is éreztetheti a hatását. Csakhogy arra nem lehet hosszú távú stratégiát építeni, hogy Európa örökké a világ egyik legvonzóbb piaca marad. Délkelet-Ázsia, Afrika és Dél-Amerika gazdasági súlyának növekedésével más piacok is egyre fontosabbá válhatnak. Ha az EU meg akarja őrizni a globális befolyását, a szabályozás mellett saját technológiára, infrastruktúrára és exportálható megoldásokra is szüksége lesz. Fizetésben és digitális pénzben is csökkentenék a külső függést Ennek a váltásnak már láthatók a konkrét jelei. A műsorban szóba került a Wero, az európai bankszektor által épített account-to-account fizetési rendszer, amelynek egyik célja, hogy alternatívát teremtsen az amerikai kártyatársaságokkal szemben. A megoldás több európai országban már működik, és több tízmilliós felhasználói bázist ért el. Hasonló törekvés jelenik meg az euróalapú stablecoinok területén is. A dollárhoz kötött digitális pénzek jelenleg messze dominálják a stablecoinpiacot, ezért európai bankok saját euróalapú alternatívákon dolgoznak. Ennél is messzebbre mutatnak azok a projektek, amelyek tokenizált infrastruktúrára helyeznék át az európai pénzügyi rendszer egyes részeit. A cél az, hogy a jövőben kötvények, betétek és más pénzügyi eszközök gyorsabban, rendszereken átívelően és rugalmasabban legyenek mozgathatók. Ebben az esetben már nem pusztán egy új fizetési szolgáltatásról van szó, hanem a pénzügyi infrastruktúra újragondolásáról. Először védekezés, később globális terjeszkedés A beszélgetés alapján az EU jelenleg még nem ott tart, hogy digitális vagy pénzügyi értelemben közvetlen kihívója legyen az Egyesült Államoknak. Az első lépés inkább a saját függőségek csökkentése. Ez jól látható a fizetések, a mesterséges intelligencia, a chipgyártás és a dig...
• 
  Beyond banking: lecsengett a hype, most jön az igazán nehéz rész 24.08.2026 16dk

  Néhány éve még szinte minden nagyobb banki stratégiai prezentációban ott szerepelt a beyond banking. A koncepció egyszerűnek tűnt: a bankok ne álljanak meg a számlavezetésnél, hitelezésnél és fizetéseknél, hanem építsenek olyan szolgáltatásokat is, amelyek az ügyfelek mindennapi életének más területein teremtenek értéket. Azóta azonban sok projekt kifulladt, mások pedig éppen most kezdenek igazán beérni. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével és Qayum Dániellel, a Peak tanácsadóival arról beszélgetett, mi maradt a beyond bankingből a kezdeti lelkesedés után, és mitől működhet egy ilyen stratégia hosszú távon. A jó kifejezés önmagában kevés A beyond banking 2021–2022 környékén futott fel igazán. Akkoriban több tanácsadó cég is óriási üzleti potenciált látott a bankoláson túli szolgáltatásokban, és olyan becslések is születtek, amelyek több tízezer milliárd dolláros lehetőségről szóltak. Azóta jóval visszafogottabb lett a hangulat. Nem azért, mert maga az ötlet eltűnt volna, hanem mert kiderült, hogy a banki ügyfélbázis és a nagy erőforrás önmagában nem garantál sikert egy új piacon. A hype leült, és egyre inkább csak azok a projektek maradnak életben, amelyek valódi ügyféligényt oldanak meg. Erre jó példa az OTP csoport fizz.hu piactere is, amely az egyik legnagyobb hazai beyond banking kezdeményezés volt. Az elképzelés logikusnak tűnt: egy központi e-kereskedelmi platformon találkozhatott a vásárlás, a banki finanszírozás és az ügyfélmegtartás. A projekt mégsem tudott hosszú távon áttörést hozni, ami jól mutatja, hogy egy nagy banki ügyfélkört nem lehet automatikusan átterelni egy teljesen más szolgáltatási környezetbe. A Revolut másképp közelíti meg a kérdést A beszélgetésben ellenpontként a Revolut került elő, amelynél a beyond banking sokkal inkább a vállalat működésének része, mint egy különálló stratégiai program. A cég úgynevezett New Bets modellje arra épül, hogy egyszerre sok kisebb kezdeményezést indítanak el, viszonylag kis csapatokkal és előre meghatározott időkerettel. Ha egy ötlet működik, további erőforrást kap és skálázzák, ha nem, viszonylag gyorsan elengedik. A cél nem az, hogy minden kísérlet sikeres legyen, hanem az, hogy a rossz ötleteket minél hamarabb és minél olcsóbban kiszűrjék. Ez a megközelítés azért is érdekes, mert a Revolut már jóval túllépett a klasszikus pénzügyi termékeken. A szervezeten belül HR-, jogi és más üzleti megoldások is megjelentek, miközben folyamatosan keresik azokat a szolgáltatásokat, amelyek később szélesebb ügyfélkörnek is értékesek lehetnek. A modell mögött tehát nem az áll, hogy „csináljunk mindent”, hanem az, hogy sok irányba érdemes kísérletezni, majd adat alapján eldönteni, mi az, amit valóban érdemes továbbvinni. Nem minden beyond banking szolgáltatásnak kell közvetlenül pénzt termelnie A beyond banking egyik legfontosabb félreértése, hogy minden új funkciót önálló üzletágként kell értékelni. Egy szolgáltatás akkor is lehet értékes, ha közvetlenül alig termel bevételt. Ha például egy extra funkció miatt az ügyfél gyakrabban használja a bank alkalmazását, magasabb csomagra vált, több kártyás tranzakciót hajt végre, vagy egyszerűen erősebben kötődik a szolgáltatóhoz, akkor közvetve máris üzleti értéket teremt. Emellett az új szolgáltatásokból újabb adatok keletkeznek. Ezek segítségével a bank pontosabban értheti meg az ügyfél élethelyzetét, jobb ajánlatokat készíthet, és relevánsabb pénzügyi termékeket kínálhat számára. A feltétel azonban itt is ugyanaz: az egész csak akkor működik, ha az ügyfél valódi értéket kap cserébe. A felhasználói élethelyzet fontosabb, mint a szolgáltatáslista Az egyik legfontosabb következtetés az volt, hogy a beyond banking fókusza egyre inkább a teljes felhasználói útra kerül. A Revolut például eredetileg az olcsó devizaváltással és az utazók kiszolg...
• 
  Riasztó biztonsági incidensek rázták meg az AI-szektort 17.08.2026 16dk

  Az AI-ügynökök néhány hónap alatt jutottak el a látványos technológiai ígérettől oda, hogy már komoly kiberbiztonsági kérdéseket vetnek fel. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a közelmúltban az AI-szektort megrázó kiberbiztonsági incidenseket járták körül. Mi történik akkor, amikor egy mesterséges intelligencia már nemcsak válaszol, hanem önállóan dolgozik egy cél érdekében - és közben olyan dolgokat is csinál, amelyekre eredetileg nem kapott engedélyt? Az AI-ügynök már nem egyszerű chatbot A különbség egy hagyományos chatbot és egy AI-ügynök között nem pusztán technikai részlet. Egy chatbot jellemzően egy kérdésre válaszol, míg egy ügynök önállóan dolgozhat egy kijelölt feladaton: böngészhet az interneten, kódot írhat, fájlokat módosíthat, és maga döntheti el, mi legyen a következő lépése. Különösen fontosak az úgynevezett long horizon ügynökök, amelyek nem néhány másodpercig vagy percig dolgoznak, hanem akár órákon vagy napokon át próbálják teljesíteni az eléjük kitűzött célt. Minél hosszabb ideig és minél nagyobb önállósággal működik egy ilyen rendszer, annál több lehetősége van arra is, hogy váratlan megoldásokat találjon. Az elmúlt hetekben éppen ez vált problémává. Az adásban több olyan esetről is szó esett, amikor AI-ügynökök kiléptek a nekik kijelölt tesztkörnyezetből, megtévesztő módon viselkedtek, vagy olyan rendszerekhez próbáltak hozzáférni, amelyek eredetileg nem tartoztak a feladatukhoz. Amikor az AI saját utat talál a célhoz A műsorban bemutatott egyik incidens során egy izolált tesztkörnyezetben működő modell egy addig ismeretlen, úgynevezett zero-day sérülékenységet talált. A rendszer feladata egy benchmark teljesítése volt, ehhez azonban olyan adatokra volt szüksége, amelyekhez a saját környezetéből nem fért hozzá. Az ügynök végül kilépett a sandboxból, és a Hugging Face rendszerét használta fel ahhoz, hogy megszerezze a szükséges információt. Ez már nem szerepelt az eredeti feladatban. Az eset egyik legfontosabb tanulsága, hogy a modell nem feltétlenül „szabályt akar szegni”. Egyszerűen a megadott célt próbálja minél hatékonyabban elérni. Ha a rendszerben talál egy rést, amelyen keresztül közelebb jut ehhez a célhoz, akkor azt kihasználhatja. A támadó és a védekező oldal közötti egyensúly is felborulhat Az adásban több más fejlesztőcéghez kapcsolódó eset is szóba került. Az egyik teszt során például egy AI-ügynök rosszindulatú kódot próbált bejuttatni egy nyílt forráskódú projektbe, hamis online identitást hozott létre, majd nyomást próbált gyakorolni a projekt fejlesztőire. A kísérlet végül azért nem okozott kárt, mert az érintett fejlesztő felismerte, hogy egy AI-rendszerrel kommunikál. Egy brit AI-biztonsági intézet vizsgálata során hét modellt összesen 122 alkalommal teszteltek, és 19 esetben észleltek szokatlan vagy megtévesztő viselkedést. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a viselkedések külső ösztönzésre vagy utasításra jelentkeztek, nem arról volt szó, hogy a modellek minden előzmény nélkül kezdtek önálló támadásokba. A probléma ettől még komoly. A műsorban elhangzott megközelítés szerint a támadó oldal strukturális előnybe kerülhet, ha az AI gyorsabban képes sérülékenységeket felfedezni és kihasználni, mint ahogy azokat a fejlesztők javítani tudják. Különösen aggasztó terület lehet az ügyfélazonosítás. Az adásban idézett adatok szerint jelentősen javult a modellek képessége arra, hogy olyan mesterséges identitásokat hozzanak létre, amelyek sikeresen átjutnak KYC-ellenőrzéseken. Ha ez tovább fejlődik, annak közvetlen következménye lehet a banki csalásmegelőzésre, a pénzmosás elleni rendszerekre és általában a digitális ügyfélazonosításba vetett bizalomra. Innen már csak egy lépés a szingularitásvita A biztonsági incidensekkel párhuzamosan új lendületet kapott a technológiai szingularitásról...
• 
  Pénzügyi hűtlenség: ezeket titkolják leggyakrabban a párok 10.08.2026 15dk

  A párkapcsolati konfliktusok egyik legérzékenyebb területe a pénz. Nemcsak azért, mert könnyen alakulnak ki viták a költésekről, hanem azért is, mert sokan bizonyos pénzügyi információkat egyszerűen nem osztanak meg a partnerükkel. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a pénzügyi hűtlenség jelenségét járta körül: mit jelent pontosan, mennyire gyakori, hogyan segíthetik elő a fintech alkalmazások, és hol húzódik a határ a magánszféra és a titkolózás között. A titkos számla csak az egyik formája Pénzügyi hűtlenségről akkor beszélhetünk, amikor valaki tudatosan eltitkol a párja elől olyan információt, amely a közös pénzügyeket érinti. Ez lehet egy külön bankszámla, egy elhallgatott adósság, titokban felhalmozott megtakarítás, készpénz, kriptoeszköz vagy akár egy olyan mellékjövedelem is, amelyről a másik fél nem tud. A jelenség korántsem ritka. Egy amerikai kutatás szerint a párok több mint 40 százalékánál előfordult már valamilyen pénzügyi információ elhallgatása. Egy magyar felmérés alapján pedig a párok 18 százalékánál fordul elő, hogy valamelyik fél titokban tesz félre pénzt, miközben sokan közben azt állítják, hogy közösen kezelik a családi pénzügyeket. A probléma tehát nem feltétlenül ott kezdődik, hogy valaki külön számlával rendelkezik. Sokkal inkább ott, amikor ennek létezése vagy az azon zajló pénzügyi tevékenység szándékosan rejtve marad a másik fél előtt. A fintech egyszerre növeli az átláthatóságot és a titkolózás lehetőségét A fintech megoldások érdekes kettősséget hoztak a párkapcsolati pénzügyekbe. Egy közös számla vagy digitális pénztárca minden korábbinál pontosabb képet adhat arról, mire megy el a pénz. Beállíthatók limitek, jogosultságok, közös megtakarítási célok, az éttermi vagy utazási költségek pedig akár néhány mozdulattal feloszthatók a felek között. Ugyanez a technológia azonban azt is lehetővé teszi, hogy valaki néhány perc alatt nyisson egy külön számlát, amelynek sem papíralapú dokumentuma, sem feltűnő nyoma nincs a lakásban. Egy alkalmazás könnyen elrejthető a telefon egyik mappájában, így ma már jóval egyszerűbb elkülönített pénzügyi életet fenntartani, mint a hagyományos bankolás korszakában. Az átláthatóság ráadásul nem mindig jelent egyértelműen pozitívumot. Egy egészséges kapcsolatban a közös pénzügyi felületek erősíthetik a bizalmat, egy kontrolláló vagy bántalmazó kapcsolatban viszont ugyanezek az eszközök a másik fél megfigyelésére is használhatók. Közös vagy külön kassza? Az adásban idézett egyik kutatás szerint azok a friss házaspárok, akik közös számlát használtak, két év elteltével elégedettebbek voltak a kapcsolatukkal, és ritkábban vitatkoztak a pénzügyeken, mint azok, akik teljesen külön kezelték a pénzüket. A különbséget azonban nem önmagában a közös bankszámla magyarázta. Sokkal fontosabb volt, hogy a közös pénzügyek rendszeres kommunikációra kényszerítették a párokat: meg kellett beszélniük a kiadásokat, célokat és prioritásokat. A beszélgetés alapján éppen ezért praktikus megoldás lehet a hibrid modell. Ebben a közös költségekre – például rezsire, bevásárlásra vagy nagyobb közös célokra – van egy közösen kezelt keret, miközben mindkét fél rendelkezik saját pénzzel is, amelyről önállóan dönthet. A rendszer akkor működik jól, ha a határok előre le vannak tisztázva. Például abban is megállapodhatnak a felek, hogy milyen összeg felett beszélnek meg egy-egy nagyobb vásárlást. Miből lehet észrevenni a pénzügyi titkolózást? A pénzügyi hűtlenségnek lehetnek árulkodó jelei. Ilyen lehet, ha hirtelen eltűnnek a bankszámlakivonatok, új PIN-kódok vagy jelszavak jelennek meg, illetve ha valaki egyszerű pénzügyi kérdésekre is feltűnően védekezően reagál. Szintén figyelmeztető jel lehet a következetes „majd én elintézem” hozzáállás, a közös kasszából magyarázat nélkül eltűnő összegek v...
• 
  A jövő bankja egyszerre lesz látható és láthatatlan 03.08.2026 19dk

  A banki digitalizáció ma már nem versenyelőny, hanem alapelvárás. Az ügyfelek azt szeretnék, hogy pénzügyeiket gyorsan, egyszerűen és bárhonnan el tudják intézni, legyen szó számlanyitásról, hiteligénylésről vagy fizetési megoldásokról. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgettek, hogyan alakítja át a digitalizáció a banki szolgáltatásokat, milyen szerep jut a fintecheknek, és miért nem tűnik el egyhamar a személyes tanácsadás. A digitalizáció célja nem az ember kiváltása A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a digitalizáció nem feltétlenül a személyes ügyintézés végét jelenti. Éppen ellenkezőleg: a cél az, hogy a rutinszerű, adminisztratív feladatok automatizálásával több idő jusson azokra a helyzetekre, ahol valódi szakértelemre és személyes konzultációra van szükség. A CIB Bank ezért olyan folyamatokat digitalizál, amelyeknél a személyes jelenlét kevés hozzáadott értéket jelent. Lakossági oldalon már számos szolgáltatás teljes egészében online elérhető, és a vállalati ügyfelek számára is egyre több termék válik digitálisan igényelhetővé. A komplex pénzügyi döntéseknél azonban továbbra is fontos szerepet kapnak a tanácsadók, hiszen egy vállalkozás vagy egy nagyobb befektetés esetében az ügyfél helyzetének megértése sokszor többet jelent egy egyszerű ügyintézésnél. A mesterséges intelligencia sokat segíthet, de nem mindenben Az adás során szóba került az is, hogy a technológiai fejlődés meddig juthat el a banki tanácsadásban. Bár a jövőben egyre több feladatot végezhetnek el intelligens digitális rendszerek, jelenleg még számos olyan tényező van, amelyet nehéz kizárólag algoritmusokra bízni. Egy felelős befektetési ajánlathoz például nem elegendő néhány adat ismerete. Figyelembe kell venni az ügyfél vagyoni helyzetét, jövedelmét, pénzügyi céljait, kockázattűrő képességét és azt is, mennyire érti az adott befektetési termék működését. A pénzügyi intézményeknek ezért továbbra is kiemelt feladatuk, hogy csak olyan megoldásokat ajánljanak, amelyek valóban megfelelnek az ügyfelek igényeinek és felkészültségének. A fintechek már nem csak versenytársak Az elmúlt években jelentősen megváltozott a bankok és a fintech cégek kapcsolata. Míg korábban sokan elsősorban riválisokként tekintettek rájuk, ma már egyre több területen működnek együtt. A fintech vállalatok gyakran egy-egy speciális szolgáltatásra koncentrálnak, például fizetésekre, devizaváltásra vagy adataggregációra, miközben a hagyományos bankok a teljes pénzügyi ökoszisztémát biztosítják, beleértve a hitelezést és a kockázatkezelést is. A CIB Bank számos fejlesztésnél fintech partnerekkel dolgozik együtt, legyen szó nyílt bankolási megoldásokról, hitelesítési rendszerekről vagy digitális szolgáltatásokról. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy sok fintech cég nem feltétlenül szeretne bankká válni, hanem inkább technológiai partnerként kapcsolódik a pénzintézetekhez. A bankok egyre inkább ökoszisztémákat építenek A hagyományos banki szolgáltatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a megoldások, amelyek túlmutatnak a klasszikus számlavezetésen vagy hitelezésen. A Beyond Banking szemlélet lényege, hogy az ügyfelek minél több kapcsolódó szolgáltatást egyetlen felületen érhessenek el. A CIB Bank például a biztosítási szolgáltatásokat már egy saját digitális platformon keresztül kínálja, de a jövőben további ökoszisztéma-elemek is megjelenhetnek. Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, hogy meddig érdemes elmenni ezen az úton. Vajon a bankoknak valóban minden szolgáltatást egyetlen alkalmazásba kell integrálniuk, vagy érdemesebb megmaradniuk pénzügyi szakértőnek, és a többi szolgáltatást partnerekkel közösen biztosítaniuk? Erre ma még nincs egyértelmű válasz. A jövő...
• 
  Bitcoin: tényleg közel a mélypont, vagy még csak most jön a neheze? 27.07.2026 16dk

  A bitcoin árfolyama az elmúlt hónapokban ismét a befektetők figyelmének középpontjába került. A tavalyi, 126 ezer dolláros történelmi csúcs után az árfolyam több mint 50 százalékot korrigált, majd a nyár folyamán stabilizálódni kezdett. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója azt járták körül, hogy valóban a medvepiac végéhez közeledünk-e, vagy még várhatnak újabb mélypontok a kriptopiacra. A bitcoin-ciklus újra megismétli önmagát? A bitcoin történetét végignézve jól látszik, hogy a piac ciklikusan működik. Az egyes emelkedéseket rendre jelentős korrekciók követik, ám ezek mélysége az évek során fokozatosan csökkent. Míg a korai években nem volt ritka a 80-90 százalékos visszaesés, a mostani ciklusban egyelőre nagyjából 55 százalékos korrekciót láthattunk. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy biztosan kialakult a mélypont. A korábbi ciklusok alapján gyakran előfordult, hogy az árfolyam többször is visszatesztelte ugyanazokat a szinteket, mielőtt tartós emelkedés kezdődött volna. Éppen ezért a mostani visszapattanás inkább biztató jel, mint végleges bizonyíték arra, hogy véget ért a medvepiac. A felezés továbbra is meghatározza a piac ritmusát A beszélgetés természetesen szóba került a bitcoin egyik legismertebb sajátossága, a felezés. A protokoll nagyjából négyévente megfelezi a bányászoknak járó blokkjutalmat, ezzel folyamatosan csökkentve az újonnan piacra kerülő bitcoinok mennyiségét. A történelem alapján a felezéseket követően több jól elkülöníthető szakasz rajzolódik ki. Az első időszakban jellemzően felhalmozás zajlik, ezt követi egy látványos árfolyam-emelkedés, majd korrekció és medvepiac, végül pedig újra megindul a felhalmozás. A mostani ciklus ugyanakkor több szempontból is eltér a korábbiaktól. A 2024-es felezést megelőzően ugyanis már új történelmi csúcsra emelkedett a bitcoin árfolyama, elsősorban annak köszönhetően, hogy a piac előre beárazta az amerikai spot bitcoin ETF-ek megjelenését és a nagy intézményi befektetők belépését. Mi tarthatja magasabban a bitcoin árfolyamát? A korábbi ciklusokhoz képest most több olyan tényező is jelen van, amely mérsékelheti a visszaesés mértékét. Az egyik legfontosabb változás a spot bitcoin ETF-ek megjelenése. A BlackRockhoz, a Fidelityhez és más nagy vagyonkezelőkhöz hasonló szereplők hosszú távú befektetési szemlélettel vásárolnak bitcoint, így jóval kisebb valószínűséggel reagálnak rövid távú árfolyam-ingadozásokra. Emellett egyre több vállalat épít bitcoin-tartalékot a mérlegébe. Bár ezek a cégek sem teljesen passzív szereplők, összességében mégis jelentős keresletet biztosítanak a piac számára. A kínálati oldalon továbbra is a felezés hatása érvényesül: egyre kevesebb új bitcoin kerül forgalomba. Ha ehhez a jövőben Fed-kamatcsökkentések is társulnak, az a kockázatosabb eszközök - köztük a bitcoin - számára is kedvező környezetet teremthet. Jelenleg azonban a piac inkább arra számít, hogy az amerikai jegybank még nem kezdi meg a kamatcsökkentési ciklust. A medvék mellett is szólnak érvek A pozitív tényezők mellett a kockázatok sem tűntek el. Sokan vásároltak bitcoint a korábbi csúcsok közelében, 70-120 ezer dollár közötti árszinteken. Amennyiben az árfolyam ismét ezekhez a szintekhez közelít, sok befektető dönthet úgy, hogy kiszáll legalább nullszaldóban, ami komoly eladói nyomást okozhat. Szintén fontos szereplők a kisebb bányászok, akik a működési költségeik finanszírozása érdekében időnként kénytelenek értékesíteni bitcoin-készleteiket. Egy esetleges globális gazdasági lassulás vagy recesszió pedig tovább növelheti a kockázatkerülést, ami rövid távon szintén kedvezőtlenül hathat a kriptopiacra. Mit érdemes figyelni a következő hónapokban? A technikai elemzők szerint több fontos árszint is meghatározhatja a következő időszakot. A...
• 
  Véget érhet a papírmunka: teljesen átalakul a vállalati bankolás 20.07.2026 17dk

  A lakossági bankolásban ma már természetes, hogy egy számlát néhány perc alatt, teljesen online lehet megnyitni. A vállalkozások számára azonban ez sokáig elképzelhetetlen volt: papírok, hosszú ügyintézés és több bankfióki látogatás kísérte a folyamatot. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgettek, hogyan jutott el a vállalati bankolás odáig, hogy ma már teljesen online, end-to-end módon is lehet számlát nyitni, és hogyan változik a bankok szerepe a digitalizáció korában. A vállalkozók ugyanazt az élményt várják el, mint lakossági ügyfélként A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a vállalkozók elvárásai jelentősen megváltoztak. Amit néhány éve még csak a lakossági ügyfelek vártak el – gyors, egyszerű és digitális ügyintézést –, az ma már a kisvállalkozások számára is alapvető igény. A CIB Bank ezért néhány éve teljesen újragondolta a vállalati számlanyitás folyamatát. Első lépésként jelentősen leegyszerűsítették a személyes ügyintézést: a korábbi több száz oldalas dokumentáció és a rengeteg aláírás helyett ma már jóval gyorsabb és átláthatóbb folyamat várja az ügyfeleket. A következő lépés ennél is nagyobb változást hozott. A bank lehetővé tette, hogy a vállalkozások teljes egészében online, papírmentesen nyissanak számlát, anélkül hogy egyszer is be kellene menniük egy bankfiókba. A digitalizáció nem váltja ki a személyes tanácsadást Bár egyre több folyamat költözik online térbe, a beszélgetés résztvevői szerint ez nem jelenti azt, hogy a személyes banki kapcsolatok elveszítenék jelentőségüket. Az adminisztratív feladatokat érdemes automatizálni, hiszen ezek csak időt vesznek el az ügyféltől és a banki tanácsadótól egyaránt. A felszabaduló időt viszont olyan beszélgetésekre lehet fordítani, ahol valódi értéket jelent az emberi szakértelem: finanszírozási döntésekre, vállalkozásfejlesztésre vagy pénzügyi tanácsadásra. A cél tehát nem az, hogy minden digitálissá váljon, hanem az, hogy az ügyfél maga dönthesse el, mikor szeretne online ügyet intézni, és mikor igényli egy szakértő segítségét. A bank szerepe túlmutat a számlavezetésen A műsorban szóba került a beyond banking szemlélet is, amely egyre meghatározóbb a vállalati bankolásban. Ennek lényege, hogy a bank nem pusztán pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, hanem olyan megoldásokat kínál, amelyek a vállalkozás mindennapi működését is egyszerűbbé teszik. Ide tartoznak például a digitális fizetési megoldások, az online igényelhető szolgáltatások vagy éppen a SoftPOS, amely külön terminál helyett egy mobiltelefonból alakít ki bankkártya-elfogadó eszközt. Ez különösen vonzó lehet kisebb vállalkozások vagy egyéni vállalkozók számára, akik így külön hardver beszerzése és fenntartása nélkül fogadhatnak elektronikus fizetéseket. A mesterséges intelligencia segíthet, de a bizalom továbbra is kulcskérdés A mesterséges intelligencia szerepe természetesen a banki digitalizációban is felmerült. Fetter István szerint az AI egyre több területen nyújthat segítséget, ugyanakkor a bankszektorban a biztonság minden más szempontot megelőz. A bankok rendkívül szigorú szabályozási környezetben működnek, ezért csak olyan AI-megoldások alkalmazhatók, amelyek megbízhatóan és ellenőrizhetően működnek. Bár a jövőben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kaphat a tanácsadásban is, a következő években továbbra is meghatározók maradnak az emberi bankárok, különösen az összetettebb pénzügyi döntések során. A fintechek és a hagyományos bankok már nem egymás ellen dolgoznak A beszélgetésből az is kiderült, hogy a banki digitalizáció ma már sok tekintetben ugyanabba az irányba halad, amerre korábban a fintech vállalatok indultak el. Az egyszerűbb ügyfélélmény, a gyorsabb folyamat...
• 
  Több százezren juthatnak könnyebben extra bevételhez egy új magyar platform segítségével 13.07.2026 19dk

  A munka világa látványos átalakuláson megy keresztül. Egyre több vállalat küzd munkaerőhiánnyal, miközben sok munkavállaló szeretne többet keresni, de nem tud vagy nem akar hagyományos másodállást vállalni. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Birizdó Ádám, a Giggle munkaerőpiaci-platform társalapítója arról beszélgettek, hogyan formálja át a rugalmas foglalkoztatás a munkaerőpiacot, kiknek jelenthet valódi lehetőséget a gig economy, és milyen párhuzamokat lehet állítani a fintech platformokkal. Egyszerre van munkaerőhiány és kihasználatlan munkaerő Első pillantásra ellentmondásosnak tűnik a jelenlegi helyzet: miközben számos vállalat nem talál elegendő dolgozót, rengetegen szeretnének több munkát vállalni. Ennek egyik oka, hogy sok magyar háztartás számára egyetlen fizetés már nem biztosít elegendő anyagi mozgásteret. A Giggle társalapítója arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon közel egymillió olyan munkaképes korú ember él, aki valamilyen okból éppen nincs jelen a munkaerőpiacon. Emellett sokan dolgoznak teljes vagy részmunkaidőben, de szívesen vállalnának heti néhány órányi pluszmunkát is, ha azt saját időbeosztásukhoz tudnák igazítani. A vállalatok oldalán sem egyszerűbb a helyzet. Sok iparágban nem állandó a munkaerőigény, hanem napi, heti vagy szezonális ingadozások jellemzik. Egy logisztikai központnak egyik nap negyven emberre lehet szüksége, míg egy kisebb vendéglátóhelynek másnap csupán egyetlen plusz dolgozóra. A műszakalapú foglalkoztatás új lehetőségeket nyit A Giggle erre a problémára kínál megoldást egy digitális piactérrel, ahol nem hagyományos állásokat, hanem konkrét műszakokat és feladatokat lehet meghirdetni. A rendszer lényege, hogy a munkavállaló néhány perc alatt regisztrálhat, kiválaszthatja a számára megfelelő munkát, és elfogadás esetén akár már másnap dolgozhat. A munkáltató számára ugyanilyen fontos előny, hogy gyorsan találhat megfelelő embert váratlan vagy szezonális munkaerőigény esetén. A modell mára jelentős méretet ért el: a platformnak közel 200 ezer regisztrált munkavállalója és több mint 3500 vállalati partnere van, az elmúlt négy évben pedig több mint másfél millió ledolgozott munkaórát közvetített. A rugalmasság nemcsak a diákoknak szól A gig economy kapcsán sokan elsősorban a diákokra gondolnak, a valóság azonban ennél jóval sokszínűbb. A platformot használják kismamák, nyugdíjasok, két munka között lévők, vállalkozók és olyan teljes állásban dolgozók is, akik szeretnék kiegészíteni jövedelmüket. A beszélgetés szerint az aktív felhasználók nagyjából kétharmada rendelkezik főállással, és jellemzően heti egy-két plusz műszakot vállal. Külön előnyt jelent azoknak is, akik szezonális szakmákban dolgoznak – például a rendezvényiparban vagy a szépségiparban –, hiszen a szabad időszakokat könnyebben tölthetik ki alkalmi munkákkal. A munkaerőpiac is a fintech útját járja A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a gig economy fejlődése sok szempontból emlékeztet arra, ahogyan a fintech cégek átalakították a pénzügyi szolgáltatásokat. Ahogy a fintech vállalatok felgyorsították és leegyszerűsítették a korábban lassú és papíralapú banki folyamatokat, úgy digitalizálják ezek a platformok a munkaerő-közvetítést. A hangsúly a gyors ügyintézésen, az átlátható feltételeken és a valós idejű összekapcsoláson van. A beszélgetésben elhangzott egy másik érdekes párhuzam is: a crowdfundinghoz hasonlóan itt sem néhány nagy szereplőre épül a rendszer, hanem sok kisebb hozzájárulás teremti meg a teljes kapacitást. Rengeteg ember vállal heti néhány órányi munkát, amely önmagában kevésnek tűnhet, összességében azonban jelentős munkaerő-tartalékot jelent a gazdaság számára. Az értékelések felértékelődnek a digitális munkaerőpiacon A beszélgetés végén szóba kerü...
• 
  Felnőttek a fintechek: már nem a növekedés, hanem a teljesítmény számít 06.07.2026 20dk

  A fintech szektor az elmúlt években komoly hullámvasúton ment keresztül. A pandémia idején látott robbanásszerű növekedést finanszírozási nehézségek, leépítések és piaci tisztulás követte, most azonban ismét pozitívabb képet mutat az iparág. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Turny Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) AI Transformation Directora a BCG júniusi fintech riportjának legfontosabb megállapításait elemezte. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott: a fintech szektor új fejlődési szakaszba lépett, ahol már nem a hangzatos ígéretek, hanem a nyereségesség, a mérethatékonyság és a mesterséges intelligencia határozza meg a versenyt. Felnőtt a fintech szektor: egyre több vállalat termel nyereséget A BCG elemzése szerint jelentős fordulat történt az iparágban. Néhány évvel ezelőtt még a legnagyobb nyilvánosan működő fintech vállalatok kevesebb mint fele volt nyereséges, mára azonban közel háromnegyedük pozitív eredményt termel. A szakértők szerint ez jól mutatja, hogy lezárult az a korszak, amikor elegendő volt egy jó történet vagy egy látványos növekedési ígéret ahhoz, hogy a befektetők finanszírozzanak egy vállalkozást. Az elmúlt évek piaci tisztulása során azok maradtak talpon, amelyek valóban fenntartható üzleti modellt tudtak felépíteni. A fintech így egy jóval érettebb, kiszámíthatóbb iparággá vált, ahol a stabil működés és a hosszú távú eredményesség került előtérbe. Már nem a bankok vásárolják fel a fintech cégeket A riport egyik legérdekesebb megállapítása, hogy megváltozott a felvásárlások szerkezete. Korábban elsősorban a hagyományos pénzintézetek vásároltak fintech vállalatokat, ma azonban egyre gyakrabban maguk a fintech cégek válnak felvásárlóvá. Ez azt jelzi, hogy a piac belső konszolidációja felgyorsult. A szereplők nem csupán túlélni szeretnének, hanem platformokat építenek, szolgáltatásokat egyesítenek és nagyobb ökoszisztémák létrehozására törekednek. A beszélgetés résztvevői szerint ez az egész szektor számára kedvező folyamat, hiszen nem csődhullám, hanem tudatos építkezés révén alakulnak ki erősebb piaci szereplők. Az AI átírja az ügyfélszerzés szabályait A riport egyik központi témája a mesterséges intelligencia volt. A szakértők szerint az AI már nem egyszerűen egy új technológia, hanem alapjaiban alakítja át a fintech vállalatok működését. Különösen nagy változást hozhat az úgynevezett "zero-click" ügyfélélmény. A jövőben egyre többször nem közvetlenül egy bank vagy fintech alkalmazását nyitjuk meg, hanem egy AI-asszisztenssel beszélgetünk, amely kiválasztja számunkra a legjobb pénzügyi szolgáltatást, végrehajtja a tranzakciókat, vagy akár teljes pénzügyi folyamatokat kezel. Ez teljesen új helyzetet teremt. Korábban az Open Banking kapcsán attól tartottak a bankok, hogy elveszítik az ügyfélkapcsolatot, ez azonban végül nem következett be. Most viszont valóban megjelenhetnek olyan AI-platformok, amelyek a felhasználó elsődleges pénzügyi felületévé válnak, miközben a bankok és a fintech cégek egyre inkább háttérszolgáltató szerepet tölthetnek be. Megjelentek az AI-native fintech vállalatok A beszélgetés során szóba került az AI-native fintech cégek megjelenése is. Ezek a vállalatok már eleve mesterséges intelligenciára építik teljes működésüket, így lényegesen kisebb csapattal, gyorsabban és hatékonyabban tudnak fejleszteni. A vendégek szerint ez új versenyhelyzetet teremt. A hagyományos bankoknak egyszerre kell megőrizniük meglévő piaci pozíciójukat és felgyorsítaniuk saját digitális átalakulásukat, miközben a korábban piacformálónak számító fintech cégeknek is alkalmazkodniuk kell az új kihívókhoz. A mesterséges intelligencia ugyanakkor a bankok számára is komoly lehetőséget jelenthet. A régi, sokszor évtizedek óta működő banki rendszerek modernizálása eddig rendkívül...
• 
  SpaceX, AI és a következő tőzsdei hullám - merre tart a techpiac? 29.06.2026 18dk

  A SpaceX tőzsdei bevezetése nemcsak az év egyik legnagyobb IPO-ja lett, hanem újabb lendületet adott annak a vitának is, hogy meddig tarthat az AI-részvények szárnyalása. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Naszádos Zoltán, a WOOD & Company partnere arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a tőkepiacokat, miért vált a SpaceX sokkal többé egy űripari vállalatnál, és mire számíthatunk az OpenAI vagy az Anthropic esetleges tőzsdei megjelenésekor. A SpaceX már régen nem csak rakétákról szól Bár a SpaceX neve továbbra is az űriparral forrt össze, a vállalat bevételeinek és nyereségének legfontosabb forrása ma már a Starlink. A műholdas internetszolgáltatás kiszámítható, folyamatos bevételt termel, miközben a rakétaindítások, az űripari fejlesztések és az új technológiai projektek inkább hosszú távú növekedési lehetőséget jelentenek. A beszélgetés résztvevői szerint éppen ez teszi különlegessé a vállalat értékelését. A befektetők nem kizárólag a jelenlegi eredményeket árazzák, hanem azt is, hogy a SpaceX milyen új piacokat nyithat meg a következő években. Hasonló jelenség volt megfigyelhető korábban az Amazon vagy a Tesla esetében is, amelyek hosszú ideig inkább jövőbeli lehetőségként, mint hagyományos értelemben vett profittermelő vállalatként szerepeltek a tőzsdén. Az AI-láz új nyertese az infrastruktúra A beszélgetés egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének legnagyobb nyertesei nem feltétlenül maguk az AI-modelleket fejlesztő cégek lesznek, hanem azok, akik kiszolgálják őket. A SpaceX az elmúlt hónapokban olyan adatközponti infrastruktúrát épített ki, amelyet többek között a Google és az Anthropic is bérel. A vállalat több százezer NVIDIA GPU-ra épülő kapacitással rendelkezik, amelyre a legnagyobb AI-fejlesztők is támaszkodnak modelljeik tanításához és működtetéséhez. A szakértők szerint ezzel egy újfajta függőségi viszony kezd kialakulni. Ahogy korábban a felhőszolgáltatók váltak megkerülhetetlenné a digitális gazdaságban, úgy most az AI-infrastruktúrát biztosító szereplők kerülhetnek kulcspozícióba. Egy jól kiépített adatközpont ma már stratégiai jelentőségű eszköz lehet. Az AI elszívja a tőkét más technológiai szektoroktól A beszélgetés során szóba került az is, hogy a befektetői figyelem látványosan átrendeződött. Míg néhány évvel ezelőtt a fintech startupok vagy más technológiai vállalkozások számítottak a kockázati tőke első számú célpontjainak, ma a források jelentős része az AI-cégek felé áramlik. Suppan Márton szerint korábban a befektetők még hajlandók voltak pusztán a növekedési ígéretre finanszírozni egy-egy vállalatot, most azonban ez a szerep szinte teljes egészében a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeké lett. Emiatt több más technológiai terület tőkebevonása is nehezebbé vált. Ugyanakkor Naszádos Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi rendkívül bőséges likviditás hosszú távon aligha marad fenn változatlan formában. A technológia valószínűleg tartósan velünk marad, de az nem biztos, hogy a részvényárfolyamok is örökké ugyanilyen optimizmust tükröznek majd. Mit hozhat az OpenAI és az Anthropic tőzsdére lépése? A beszélgetés végén a várható AI-IPO-k kerültek előtérbe. A résztvevők szerint különösen az OpenAI esetleges tőzsdei bevezetése válthat ki rendkívüli érdeklődést. A ChatGPT-nek már közel egymilliárd heti aktív felhasználója van, így a vállalat ismertsége messze túlmutat a technológiai szektoron. Egy ilyen méretű felhasználói bázis komoly lakossági befektetői keresletet generálhat, ami önmagában is jelentős hatással lehet a részvény árfolyamára. Ugyanakkor a szakértők arra is emlékeztettek, hogy a legismertebb technológiai vállalatok IPO-i sem mindig jelentettek azonnali sikert a tőzsdén. A Faceboo...
• 
  Az AI-írástudás lesz az új alapkompetencia a jövőben 22.06.2026 20dk

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Murvai Tamást, az AI Kihívás alapítóját látták vendégül, akivel egy olyan témát jártak körül, amely ma már nemcsak a technológiai szakembereket érinti, hanem gyakorlatilag minden dolgozót, vállalkozót és cégvezetőt: a mesterséges intelligencia használatának valódi képességét, vagyis az AI-írástudást. A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy miközben az AI-eszközök használata robbanásszerűen terjed, a tudatos és eredményes alkalmazásuk terén Magyarország komoly lemaradásban van.  Nem az AI-t kell bevezetni, hanem a problémákat kell megoldani A mesterséges intelligencia körüli lelkesedés az elmúlt években szinte minden szektort elért. A ChatGPT, a Gemini és a hasonló rendszerek felhasználóinak száma világszerte százmilliókban mérhető, Magyarországon pedig egyre több vállalat és magánszemély próbálja ki ezeket az eszközöket. A használat azonban önmagában még nem jelent valódi felkészültséget. Ma az a legnagyobb probléma, hogy sokan ugyan már használják az AI-t, de nem tudják igazán, mire és hogyan érdemes alkalmazni. A cégek jelentős részénél megjelentek a különböző mesterséges intelligencia alapú eszközök, ugyanakkor kevés helyen létezik átgondolt stratégia, szabályozás vagy szervezeti szintű felkészülés. A helyzetet tovább nehezíti, hogy sok vállalatnál még az alapvető digitalizációs folyamatok sem kiforrottak. Murvai Tamás szerint sok vállalat rossz kérdést tesz fel, amikor azzal keresi meg a szakértőket, hogy „vezessünk be AI-t”. A helyes megközelítés ehelyett az lenne, hogy először feltárják a valódi üzleti problémákat, majd megvizsgálják, milyen eszközökkel lehet azokat megoldani. Számos esetben a megoldás nem is feltétlenül mesterséges intelligencia, hanem egy egyszerűbb automatizáció vagy a folyamatok rendbetétele. Amíg egy szervezetben még mindig kézzel másolják az adatokat egyik rendszerből a másikba, vagy Excel-táblák között vándorolnak az információk, addig önmagában az AI bevezetése nem fog érdemi eredményt hozni. A szakértők szerint a siker kulcsa nem a legújabb technológia kiválasztása, hanem annak felismerése, hogy pontosan milyen problémát szeretnénk megoldani. A promptolás kora véget érhet A beszélgetés egyik legérdekesebb állítása az volt, hogy a korábban rendkívül népszerű prompttréningek jelentős része már elveszítette aktualitását. A nagy nyelvi modellek fejlődésével ugyanis egyre kevésbé van szükség hosszú, bonyolult utasításokra. Az új rendszerek képesek értelmezni a felhasználó korábbi tevékenységét, szokásait és kontextusát, így sok esetben néhány egyszerű mondat vagy akár néhány szó is elegendő a kívánt eredmény eléréséhez. Ez alapvetően megváltoztatja a mesterséges intelligencia használatáról alkotott képet. Nem az lesz sikeres felhasználó, aki a legösszetettebb promptokat tudja megírni, hanem az, aki világosan képes megfogalmazni, mit szeretne elérni. Az AI-írástudás valójában kommunikációs készség A műsor egyik visszatérő gondolata volt, hogy az AI használata sokkal inkább kommunikációs, mint technológiai kérdés. A mesterséges intelligencia ma már olyan szintre jutott, ahol a felhasználónak nem kell értenie a modellek működésének technikai részleteit. Ahogyan egy autó vezetéséhez sem szükséges ismerni a motor minden alkatrészét, úgy az AI hatékony alkalmazásához sem kell programozónak lenni. Sokkal fontosabb, hogy valaki képes legyen logikusan és érthetően megfogalmazni a problémáit. Azok az emberek, akik korábban is jól kommunikáltak, jól strukturálták a gondolataikat és világosan tudták definiálni a céljaikat, ma is előnyben vannak. A mesterséges intelligencia ezt a különbséget egyszerűen láthatóbbá teszi. A későn érkezők még nem maradtak le Az adás egyik optimista üzenete, hogy az AI-forradalom jelenlegi szakaszában még azoknak is...
• 
  A ChatGPT már nem egy chatbot, hanem új digitális piactér 15.06.2026 20dk

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Taub Alexandra solution architecttel beszélgetett egy olyan fejlesztésről, amely mérföldkő a magyar fintech és AI szektor számára: elkészült az első magyar fejlesztésű ChatGPT-applikáció, a Hungarian Fintech Explainer. Az új megoldás nem csupán technológiai érdekesség, hanem jól mutatja azt is, hogyan alakul át a digitális tartalmak terjesztése és a vállalatok online jelenléte az AI korszakában. Az OpenAI tavaly év végén nyitotta meg a lehetőséget arra, hogy külső fejlesztők saját alkalmazásokat integráljanak a ChatGPT ökoszisztémájába. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak nem kell elhagyniuk a ChatGPT felületét ahhoz, hogy különböző szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Suppan Márton egy egyszerű példával érzékeltette a változás jelentőségét. Egy síutazás megszervezése során korábban hosszú órákat is igénybe vett volna a megfelelő szállás felkutatása, az útvonal megtervezése és az információk összegyűjtése. A ChatGPT és a Booking.com integrációjával azonban mindez néhány perc alatt megoldhatóvá vált: a mesterséges intelligencia figyelembe veszi az utazási szokásokat, az útvonalat, a speciális igényeket, majd konkrét ajánlatokat tesz. A háttérben egy óriási üzleti lehetőség húzódik meg. A ChatGPT heti aktív felhasználóinak száma már megközelíti az egymilliárdot, így az OpenAI olyan digitális piacteret hozott létre, ahol a fejlesztők közvetlenül érhetik el a világ egyik legnagyobb online közösségét. Öt hónapos út az első magyar ChatGPT-appig A Peak szinte azonnal felismerte a lehetőséget. Amikor az OpenAI 2024 októberében először kommunikálta a fejlesztői piactér megnyitását, a csapat már néhány napon belül elkezdte tanulmányozni az új rendszert. Az első alkalmazásokat december végén töltötték fel, azonban a jóváhagyási folyamat korántsem bizonyult egyszerűnek. Taub Alexandra elmondása szerint az OpenAI részéről kevés konkrét útmutatás állt rendelkezésre, az alkalmazásokat többször is elutasították, és a teljes folyamat végül közel öt hónapig tartott. A nehézségek ellenére a Peak számára nem csupán maga az elkészült alkalmazás jelent értéket, hanem az a tudás és tapasztalat is, amelyet a folyamat során megszereztek. A technológiai megvalósítás önmagában nem volt különösebben bonyolult, az igazi kihívást az OpenAI ökoszisztémájának megértése és a jóváhagyási folyamat sikeres végigvitele jelentette. Tízezer fintech cikk egyetlen AI-asszisztensben A Hungarian Fintech Explainer lényege egyszerű: a Peak a fintech.hu több mint tíz év alatt felépített tudásbázisát integrálta a ChatGPT rendszerébe. A megoldás közel tízezer fintech témájú cikket tesz kereshetővé és feldolgozhatóvá AI-natív formában. A felhasználók gyakorlatilag beszélgethetnek a fintech.hu teljes archívumával, riportokat generálhatnak, összefoglalókat kérhetnek vagy konkrét piaci trendeket elemezhetnek. A fejlesztés egyik legnagyobb előnye, hogy megszünteti a nyelvi korlátokat. Míg a fintech.hu alapvetően magyar nyelvű platformként működik, az alkalmazás a ChatGPT képességeit kihasználva bármilyen nyelven képes válaszolni. Egy japán, német vagy brazil felhasználó ugyanúgy hozzáférhet a magyar fintech szakmai tudáshoz, mintha az eredetileg az ő anyanyelvén készült volna. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar fintech szakértelem először válhat valóban globálisan elérhetővé. A ChatGPT lehet a következő szuperapp A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor a Peak alapítója a ChatGPT jövőjéről beszélt. Véleménye szerint az OpenAI platformja már nem egyszerű chatbotként fejlődik tovább, hanem egy olyan „szuperapp” irányába halad, amely számos szolgáltatást egyetlen felületen egyesít. Hasonló modell már létezik Kínában a WeChat és az Alipay esetében, amelyek több százmillió, illetve milliárdos felhasználói bázissal...
• 
  Így tesz minket függővé a BNPL 08.06.2026 16dk

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a Buy Now, Pay Later (BNPL) jelenséget járta körül. A beszélgetés középpontjában nem csupán a részletfizetési modell üzleti sikere állt, hanem annak pszichológiai háttere, a fogyasztói viselkedésre gyakorolt hatása, valamint a szabályozási és pénzügyi kockázatok is. A Buy Now, Pay Later, vagyis a „vásárolj most, fizess később” modell néhány év alatt a fintech szektor egyik legnagyobb sikertörténetévé vált. A konstrukció lényege egyszerű: a vásárló azonnal megkapja a terméket, miközben annak árát később, jellemzően több részletben fizeti ki. A modell népszerűsége nem véletlen. A pszichológusok régóta beszélnek az úgynevezett „pain of paying”, vagyis a fizetés fájdalmának jelenségéről. Amikor készpénzzel fizetünk, fizikailag is érzékeljük a pénz elvesztését, ami tudat alatt visszatart bennünket a költekezéstől. A digitális fizetések már jelentősen csökkentették ezt az érzést, a BNPL pedig még egy lépéssel tovább megy: a vásárlás és a fizetés időben teljesen elválik egymástól. Ennek eredményeként a fogyasztó a vásárlás örömét azonnal megkapja, miközben a pénzügyi következmények csak később jelentkeznek. Ez a mechanizmus jelentősen növeli a vásárlási hajlandóságot, és kutatások szerint a BNPL-t használó ügyfelek átlagosan többet is költenek, mint azok, akik hagyományos fizetési módokat választanak. Dopaminlöket a fintech köntösében A BNPL sikerének egyik kulcsa, hogy tökéletesen illeszkedik a modern digitális fogyasztói szokásokhoz. Az azonnaliság korában élünk: streaming szolgáltatások, ételkiszállítás, mobilfizetések és néhány kattintással elérhető szolgáltatások vesznek körül bennünket. A fintech cégek pontosan tudják, hogy a vásárlási folyamat során minden súrlódás csökkenti a konverzió esélyét. Ezért alkalmaznak egyszerű felületeket, gyors jóváhagyási folyamatokat, gamifikációs elemeket és különböző mikrointerakciókat. A cél az, hogy a vásárlás minél könnyebb és kellemesebb élmény legyen. A Klarna, az Afterpay és más vezető BNPL-szolgáltatók alkalmazásai már inkább hasonlítanak lifestyle platformokra, mint hagyományos hiteltermékekre. A felhasználó sokszor nem is hitelfelvételként érzékeli a folyamatot, hanem a vásárlás természetes részének tekinti azt. A mikroadósságok veszélye Bár egyetlen BNPL-vásárlás önmagában ritkán jelent problémát, a veszély gyakran a halmozódásban rejlik. A felhasználók ugyanis nem állnak meg egyetlen részletfizetésnél. Több párhuzamosan futó BNPL-konstrukció esetén könnyen előfordulhat, hogy a fogyasztó elveszíti a kontrollt a kötelezettségei felett. A néhány ezer vagy tízezer forintos részletek önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, összeadódva azonban már komoly pénzügyi terhet jelenthetnek. Különösen érzékeny kérdés ez a fiatalabb generációknál, akik már a digitális fizetések világában nőttek fel, és kevésbé tapasztalják meg a pénzköltés hagyományos „fájdalmát”. A BNPL emellett erősen ösztönözheti az impulzusvásárlásokat is, hiszen a döntés pillanatában nem kell szembesülni a teljes vételárral. A szabályozók is egyre jobban figyelnek A BNPL-szektor robbanásszerű növekedése a szabályozó hatóságok figyelmét sem kerülte el. Bár a szolgáltatók sokáig halasztott fizetésként vagy digitális fizetési élményként pozicionálták termékeiket, valójában hiteljellegű konstrukciókról van szó. Magyarországon és nemzetközi szinten is egyre több szabályozási kezdeményezés jelenik meg annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő védelemben részesüljenek. Az új szabályok szigorúbb hitelképesség-vizsgálatokat, nagyobb átláthatóságot és erősebb fogyasztóvédelmi előírásokat írhatnak elő a szolgáltatók számára. A cél nem a BNPL ellehetetlenítése, hanem annak biztosítása, hogy a felhasználók tisztában legyenek a vállalt kötelezettségeikkel és ne kerüljenek adósságspirálba.
• 
  A jó szöveg milliókat érhet – ezért válik kulcsterületté a UX writing 01.06.2026 16dk

  A digitális termékek sikerét ma már nem csupán a látványos dizájn vagy a fejlett technológia határozza meg, hanem az is, hogy a felhasználó milyen szövegekkel találkozik az alkalmazásokban és online felületeken. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Muck Ivánnal, az ff.next társalapítójával és ügyvezetőjével, valamint Alexi Gabriellával, a Sigma Technology menedzserével beszélgetett arról, hogy a felhasználói élmény valójában a dizájn és a szöveg szoros együttműködéséből születik meg. A szakértők rámutattak: amikor egy felhasználó megnyit egy mobilbanki alkalmazást vagy fintech szolgáltatást, elsőként ugyan a vizuális megjelenést érzékeli, de a háttérben legalább ennyire fontos szerepet játszanak azok a rövid üzenetek, gombfeliratok, értesítések és útmutatások, amelyek segítik a navigációt, a döntéshozatalt és a bizalom kialakítását. Muck Iván szerint hiába tökéletes egy digitális termék vizuális megjelenése és használhatósága, ha a felhasználó nem kapja meg a szükséges információt a megfelelő pillanatban. Egy rosszul megfogalmazott üzenet vagy félreérthető tájékoztatás ugyanis könnyen megtörheti az egyébként gondosan megtervezett felhasználói élményt. Technical writing, copywriting és UX writing – három különböző világ A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy gyakran összekeverik a különböző szövegírói területeket. Alexi Gabriella szerint a copywriting, a technical writing és a UX writing ugyan mind a felhasználóhoz szólnak, de eltérő céllal. A marketinges szövegírás, vagyis a copywriting feladata a meggyőzés és az értékesítés támogatása. A technical writing ezzel szemben komplex technikai tartalmak érthető bemutatására törekszik, legyen szó akár szoftverleírásokról, használati útmutatókról vagy műszaki dokumentációkról. A UX writing pedig ezek egyik speciális részterülete, amely a digitális felületeken megjelenő szövegekre koncentrál. Míg egy marketinges üzenet azt mondja: „Vedd meg!”, addig a UX writing azt segíti elő, hogy a felhasználó sikeresen végig tudjon menni egy folyamaton. Egy banki alkalmazásban például nem elegendő közölni, hogy egy utalás sikertelen volt. A jó UX szöveg azt is elmagyarázza, miért történt a hiba, és pontosan milyen lépésekkel lehet megoldani a problémát. A UX writing önálló szakmává vált Bár ma már egyre többet hallunk róla, a UX writing önálló szakterületként viszonylag fiatal. Az Egyesült Államokban a 2010-es évek elején kezdett igazán elterjedni, amikor a digitális termékek fejlesztői felismerték, hogy a felhasználói élmény javításában a tartalomnak is kulcsszerepe van. A fejlődést jelentősen segítette a 2010-ben elfogadott amerikai Plain Writing Act is, amely előírta az állami intézmények számára az egyszerű, közérthető nyelvezet használatát. Azóta a „plain language”, vagyis a világos és könnyen érthető kommunikáció nemzetközi szabványokban is megjelent. Magyarországon a technical writing már a 2000-es években megjelent önálló szakterületként, míg a UX writing csak az elmúlt években kezdett igazán ismertté válni. A szakértők szerint ma már egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a digitális termékfejlesztésben a tartalomtervezés is ugyanolyan hangsúlyt kapjon, mint a dizájn vagy a fejlesztés. A kutatás a jó szöveg alapja A UX writing nem pusztán kreatív szövegalkotás. A szakemberek munkájának jelentős része kutatásból áll. A Sigma Technology például okosórákhoz készített felhasználói dokumentációk során sportolókból álló tesztelői közösségek visszajelzéseire támaszkodott. A kutatások során azt vizsgálják, hogy a felhasználók milyen sorrendben hajtanak végre bizonyos műveleteket, hol akadnak el, milyen információkat keresnek elsőként, illetve mennyi idő alatt találják meg a szükséges útmutatásokat. Ezeket az eredményeket aztán beépítik a dokumentációkba és a digitális felületek szövegeibe. Hasonló szemlélet jelenik meg a fi...
• 
  A kriptopiac új igényei: már nem a gyors meggazdagodás a legfontosabb 26.05.2026 15dk

  A kriptovilág néhány év alatt teljesen átalakult. Míg korábban a legtöbb felhasználót elsősorban a gyors profit lehetősége vonzotta, ma már egyre inkább a biztonság, az átláthatóság és a megbízhatóság került a középpontba. Erről beszélgetett a Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Bitget szóvivőjével. A szakértők szerint a kriptopiac mára sokkal érettebbé vált, és a felhasználók gondolkodása is jelentősen megváltozott. Ebben nagy szerepe volt a korábbi összeomlásoknak, a szabályozói szigorodásnak és annak is, hogy egyre több intézményi szereplő jelent meg a piacon. A kriptovilág kijózanodása Siklós Bence felidézte, hogy a 2022–2023-as időszak rendkívül viharos volt a kriptoszektor számára. Az FTX összeomlása vagy a Terra ökoszisztéma bukása sok befektető számára fájdalmas tapasztalatot jelentett. A Terra esetében például egy algoritmikus stablecoin omlott össze, amely mögött valójában nem állt valódi fedezet, mégis közel 20 százalékos éves hozamot ígért. Mint mondta, ezek az események megtanították arra, hogy a túl szép ajánlatokkal szemben mindig érdemes óvatosnak lenni. A kriptoszektorban az elmúlt években folyamatosan változtak a trendek és a „slágertörténetek”: a metaverzumos földvásárlások, az irreálisan magas stakinghozamok vagy éppen a mémcoinok mind olyan hullámok voltak, amelyek rengeteg befektetőt vonzottak - sokszor komoly veszteségek árán. A biztonság lett az első számú szempont A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy ma már a felhasználók elsősorban nem a gyors meggazdagodást keresik, hanem azt, hogy biztonságban legyen a pénzük. Léderer Fruzsina szerint a kriptotőzsdéknek ezért ma már ugyanúgy bizalmat kell építeniük, mint a hagyományos pénzügyi intézményeknek. A Bitget például nagy hangsúlyt fektet arra, hogy transzparensen kommunikáljon a felhasználókkal: a vállalat vezetője rendszeresen személyesen szól a közösséghez, emellett többmillió dolláros biztonsági alapot is fenntartanak arra az esetre, ha probléma történne. A Bitget szóvivője szerint a felhasználók ma már tudni akarják, hogy valóban létezik-e fedezet a platformok mögött, és hogy egy esetleges támadás vagy piaci probléma esetén milyen védelmi mechanizmusok működnek. A kriptotőzsdék számára egyre fontosabb versenyelőny lett a transzparencia, különösen a MiCA európai szabályozás életbe lépése után, amely szigorúbb megfelelési követelményeket hozott az iparág számára. Edukáció nélkül nincs bizalom A beszélgetés során többször is előkerült az edukáció szerepe. A szakértők szerint a felhasználók sokszor azért veszítettek pénzt a korábbi években, mert nem értették pontosan, mibe fektetnek. Léderer Fruzsina szerint ezért a kriptotőzsdék egyik legfontosabb feladata ma már az oktatás. Nem elég azt kommunikálni, hogy egy platform biztonságos - azt is meg kell mutatni, hogy miért az, hogyan működnek a különböző termékek, és milyen kockázatokkal járnak. A piac ráadásul már nem csak a kockázatkedvelő felhasználókat célozza. Egyre több olyan konstrukció jelenik meg, amely kisebb, stabilabb hozamot kínál, és inkább a fokozatos, óvatos belépést támogatja. Siklós Bence szerint a legnagyobb probléma sokáig az volt, hogy az emberek fejében a kriptó egyet jelentett a „százszoros hozammal”. A valóság azonban sokkal inkább arról szólhat, hogy valaki tudatosan, kisebb lépésekben épít fel egy hosszabb távú befektetést. A kriptotőzsdék egyre inkább bankként működnek A szakértők szerint a kriptotőzsdék fejlődése egyre inkább a hagyományos pénzügyi intézmények irányába mutat. A platformok már nem pusztán kriptokereskedést kínálnak, hanem komplex pénzügyi szolgáltatásokat is. A Bitget például „univerzális tőzsdeként” pozicionálja magát, ahol a klasszikus pénzügyi eszközök és a kriptoeszközök egyre jobban ös...
• 
  Titkos fegyver lett a digitális PR a fintech cégek kezében 18.05.2026 18dk

  A fintech szektor az elmúlt években elképesztő sebességgel változott meg. Miközben a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és a Web3 megoldások új szintre emelik a pénzügyi szolgáltatásokat, a cégeknek egyre nehezebb kitűnniük a zajból. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Digital PR társtulajdonosával beszélgetett arról, miért vált mára nélkülözhetetlenné a digitális PR a fintech szektorban - és hogyan alakítja át a kommunikációt az AI. A klasszikus PR már nem elég A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a hagyományos PR és marketing eszközök önmagukban már nem működnek ugyanúgy, mint korábban. A digitális térben ma már nem elég egyszerűen megjelenni: hitelesnek, kereshetőnek és adatvezéreltnek is kell lenni. Léderer Fruzsina szerint sok ügyfél még ma sem látja tisztán a különbséget marketing, PR, SEO és digitális PR között. Pedig a digitális PR ma már jóval több, mint sajtóközlemények kiküldése vagy interjúszervezés. Egy olyan összetett kommunikációs stratégia, amely egyszerre építi a márka láthatóságát, hitelességét és online jelenlétét. A fintech szektorban ez különösen fontos, hiszen a piac rendkívül gyorsan változik, a felhasználók pedig egyre tudatosabban keresik a megbízható információkat. A Google után jön a GEO korszaka A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor szóba került a SEO jövője. Bár a keresőoptimalizálás továbbra is fontos, mellette egy új fogalom is megjelent: a GEO, vagyis a Generative Engine Optimization. Ez lényegében azt jelenti, hogy a cégeknek már nemcsak a Google keresőjére kell optimalizálniuk a tartalmaikat, hanem az AI-alapú rendszerekre is, mint például a ChatGPT vagy más generatív keresőmotorok. A fiatalabb generációk ugyanis egyre kevésbé keresnek hagyományos módon. Sok húszéves már nem a Google-be írja be a kérdéseit, hanem közvetlenül mesterséges intelligenciát használ. Emiatt a fintech cégek számára kulcsfontosságúvá vált, hogy az AI-rendszerek is hiteles forrásként kezeljék őket. Ebben pedig hatalmas szerepe van annak, hogy milyen oldalakon jelennek meg a vállalatok, milyen backlinkek mutatnak rájuk, és mennyire erős az adott médium domain autoritása. Az AI ugyanis nemcsak kulcsszavakat néz, hanem kontextust és hitelességet is. A bizalom lett a legnagyobb érték A fintech és különösen a kriptoszektor kommunikációjában a bizalom kiépítése ma fontosabb, mint valaha. A beszélgetésben elhangzott: korábban sok újságíró automatikusan elutasította a „kripto” szót tartalmazó sajtóanyagokat, mert a szektorhoz rengeteg negatív előítélet társult. A digitális PR egyik legfontosabb feladata ezért az lett, hogy adatokat, kutatásokat és valid információkat tegyen a kommunikáció mögé. Nem elég azt mondani, hogy egy projekt innovatív - bizonyítani is kell. A kriptoszektorban ráadásul a reputáció akár órák alatt összeomolhat. Egy influencerkampány önmagában már kevés, hiszen a felhasználók pontosan tudják, hogy sok esetben fizetett promócióról van szó. Emiatt szükség van független megjelenésekre, szakmai validációra és gyors, transzparens kommunikációra. A digitális PR itt válik stratégiai fegyverré: segít emberközelivé és hitelessé tenni az egyébként sokak számára bonyolult technológiai projekteket. Az AI nem veszi el a PR-osok munkáját – egyelőre Bár a mesterséges intelligencia egyre több területen váltja ki az emberi munkát, a beszélgetés résztvevői szerint a PR szakmában még hosszú ideig szükség lesz emberekre. Az AI kiváló segítség lehet adatelemzésben, kutatások feldolgozásában vagy kampányötletek finomításában, de a személyes kapcsolatrendszert, az újságírói networköt és a kreatív stratégiai gondolkodást egyelőre nem tudja helyettesíteni. A PR továbbra is bizalmi szakma marad. Egy jól működő kapc...
• 
  Kevesebbet fizetünk készpénzzel, mégis egyre több van belőle 11.05.2026 14dk

  A digitális fizetések rohamos terjedése miatt sokan már évekkel ezelőtt biztosra vették, hogy a készpénz napjai meg vannak számlálva. A bankkártyás és mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, valamint az egyre digitalizáltabb pénzügyi rendszer valóban abba az irányba mutat, hogy egy „cashless society”, vagyis készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában azonban Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutottak: a helyzet ennél jóval összetettebb. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a készpénz szerepe valóban változik, de ettől még korántsem tűnik el. Sőt, bizonyos szempontból erősebb, mint valaha. Kevesebbet fizetünk készpénzzel, mégis egyre több van belőle Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, de miközben a hétköznapi tranzakciók során egyre ritkábban használunk készpénzt, a világban lévő fizikai pénz mennyisége közben folyamatosan növekszik. Ez az egyik legérdekesebb paradoxon, amelyre Siklós Bence is felhívta a figyelmet. A digitális fizetések aránya különösen Észak- és Nyugat-Európában vált dominánssá, miközben más régiók - például Afrika vagy Ázsia számos országa - továbbra is erősen készpénzalapú működést mutatnak. A világ tehát nem egységesen halad a készpénzmentesség felé, hanem párhuzamos rendszerek alakultak ki. A műsorban elhangzott, hogy az IMF kutatásai szerint a készpénzes fizetések aránya globálisan valóban csökken, ugyanakkor az Európai Központi Bank adatai alapján 2024-ben még mindig a készpénz volt a leggyakrabban használt fizetési forma a fizikai bolti vásárlások során. Mindez azt mutatja, hogy a készpénz nem eltűnőben van, inkább új szerepkörbe kerül. A készpénz nemcsak fizetőeszköz, hanem menedék is A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, amikor szóba került: mire használják még az emberek a készpénzt, ha már egyre kevesebbet fizetnek vele? A válasz a felhalmozási funkcióban rejlik. Sokan továbbra is készpénzben tartják megtakarításaik egy részét, különösen bizonytalan időszakokban. Háborúk, gazdasági válságok, inflációs félelmek vagy akár a Covid-járvány idején is megfigyelhető volt, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, ha fizikailag is hozzáférnek a pénzükhöz. Suppan Márton szerint ez részben a pénzügyi rendszerbe és a hatalomba vetett bizalom kérdése is. Minél bizonytalanabb a környezet, annál többen fordulnak vissza a készpénzhez mint „utolsó biztos ponthoz”. Pedig pénzügyi szempontból ez sokszor nem racionális döntés. Ahogy Siklós is megjegyezte: az infláció hosszú távon folyamatosan csökkenti a készpénz értékét, ezért a megtakarítások befektetése pénzügyileg kedvezőbb megoldás lenne. Ettől függetlenül a pszichológiai biztonságérzet sok ember számára még mindig erősebb szempont. Válsághelyzetben a készpénz az utolsó menedék A készpénz egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen független az infrastruktúrától. Nem kell hozzá internet, elektromos áram vagy működő bankrendszer. Ha leállnak a digitális rendszerek, a készpénz akkor is használható marad. Ez különösen fontos szempont olyan időszakokban, amikor nő a bizonytalanság. Elég egy komolyabb válság, geopolitikai konfliktus vagy technológiai fennakadás, és az emberek azonnal visszafordulnak a készpénz felé. Emellett társadalmi szerepe is van. A készpénz mindenki számára használható, még azoknak is, akik digitálisan kevésbé felkészültek. Az idősebb generáció számára például sokkal természetesebb és egyszerűbb készpénzt használni, mint mobilfizetési vagy kriptós megoldásokat. A pénz új korszaka: jönnek a digitális jegybankpénzek A beszélgetés második felében már nemcsak a készpénzről, hanem a pénz jövőjéről is szó esett. A szakértők szerint ugyanis nem kétpólusú világ alakul ki, hanem legalább négyféle pénzforma él majd egymás mellett. A készpénz és a klasszikus bankszámlapénz mellett eg...
• 
  A Revolut új asszisztense helyetted intézné a pénzügyeidet 04.05.2026 18dk

  A Revolutnál ritkán telik el hosszabb idő nagyobb bejelentés nélkül, most viszont különösen sűrű időszak áll a fintech cég mögött. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett arról, merre tart a Revolut, és miért lehetnek a legújabb fejlesztései fontosak nemcsak a felhasználók, de a teljes bankszektor számára is. A beszélgetés középpontjában a Revolut AIR állt: egy mesterséges intelligenciára épülő személyi asszisztens, amely beköltözik a Revolut alkalmazásba, és szabadszavas bankolást tesz lehetővé. Ez lényegében azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell többé menüpontok között keresgélnie, gombokat nyomogatnia vagy funkciókat vadásznia. Egyszerűen elmondhatja, mit szeretne, az asszisztens pedig segít eligazodni, információt ad, sőt bizonyos feladatokat végre is hajt. A zsebünkben élő személyi bankár Suppan Márton szerint ez a megoldás jóval túlmutat a klasszikus ügyfélszolgálati chatbotokon. Nem arról van szó, hogy egy robot válaszol néhány gyakori kérdésre, hanem arról, hogy a bankolás felülete alapvetően változik meg. A Revolut AIR a költések, előfizetések, befektetések és egyéb pénzügyi adatok alapján átfogó képet tud adni a felhasználó helyzetéről. Különösen izgalmas példa az utazástervezés: a felhasználó megkérdezheti, mennyibe kerülne egy marokkói vagy honolului út, az asszisztens pedig képes lehet összefűzni a repülőjegyet, szállást, autóbérlést és várható költéseket egy költségvetéssé. Ez már nem egyszerű banki funkció, hanem pénzügyi életmenedzsment. A biztonság ugyanakkor nem lazul. Érzékeny adatok lekérésekor vagy tranzakció indításakor továbbra is szükség van biometrikus azonosításra. A mesterséges intelligencia tehát nem kap korlátlan felhatalmazást: a felhasználó marad a vezetőülésben. Miért lehet ez fordulópont a bankszektorban? A Peak már korábban is beszélt arról, hogy a jövő bankolása az AI-alapú, agentikus működés felé tart. Suppan Márton szerint a Revolut most gyakorlatilag széles közönség számára is kézzelfoghatóvá tette ezt a víziót. Ez azért fontos, mert az inkumbens bankok sokáig versenyezhettek díjakkal, funkciókkal vagy digitális kényelmi megoldásokkal, de a szabadszavas, beszélgetésalapú bankolás ennél erősebb élménybeli különbséget jelenthet. Ráadásul ez nemcsak a fiatalabb generációknak lehet vonzó. A Peak alapítója szerint éppen a 35-40 év feletti ügyfelek számára lehet nagy áttörés, akik korábban megszokták, hogy bankfiókban, személyes ügyintézővel intézik pénzügyeiket. Egy jól működő AI-asszisztens ezt az élményt hozhatja vissza digitális formában. A költési szokásokra gyakorolt hatás azonban kérdéses. A beszélgetésben elhangzott: aki eddig is tudatosan kezelte a pénzügyeit, annak az asszisztens további segítséget adhat kimutatásokkal, összefoglalókkal és tervezéssel. Aki viszont eddig nem volt pénzügyileg tudatos, abból önmagában egy AI-asszisztens valószínűleg nem csinál fegyelmezett költőt. Revolut Business: határok nélküli terjeszkedés A másik nagy újdonság a Revolut Business Global Hire platformja, amely a vállalkozások nemzetközi terjeszkedését könnyítené meg. Egy magyar cég számára például ma komoly adminisztrációs, jogi és munkajogi kihívás lehet, ha Franciaországban szeretne munkavállalót felvenni vagy helyi jelenlétet kialakítani. A Revolut új szolgáltatása ezt próbálja platformszinten egyszerűsíteni. Ez már a „beyond banking” kategóriája: vagyis nem hagyományos banki szolgáltatás, hanem olyan üzleti infrastruktúra, amely egy vállalkozás valódi fájdalompontjára ad választ. Suppan szerint ez akár akkora áttörés is lehet a Revolutnak, mint az AI-asszisztens, mert a céges ügyfelek fizetőképesebb, üzletileg értékesebb ügyfélkört jelentenek. A logika világos: ha egy vállalkozás a Revoluton keresztül nemcsak pénzügyeket intézhet, hanem nemzetközi munkaerő-felvételt, jogi dokumentumokat vagy terjeszkedé...