Fintech Világa

Episodes

• A jó szöveg milliókat érhet – ezért válik kulcsterületté a UX writing 01.06.2026 16m

  A digitális termékek sikerét ma már nem csupán a látványos dizájn vagy a fejlett technológia határozza meg, hanem az is, hogy a felhasználó milyen szövegekkel találkozik az alkalmazásokban és online felületeken. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Muck Ivánnal, az ff.next társalapítójával és ügyvezetőjével, valamint Alexi Gabriellával, a Sigma Technology menedzserével beszélgetett arról, hogy a felhasználói élmény valójában a dizájn és a szöveg szoros együttműködéséből születik meg. A szakértők rámutattak: amikor egy felhasználó megnyit egy mobilbanki alkalmazást vagy fintech szolgáltatást, elsőként ugyan a vizuális megjelenést érzékeli, de a háttérben legalább ennyire fontos szerepet játszanak azok a rövid üzenetek, gombfeliratok, értesítések és útmutatások, amelyek segítik a navigációt, a döntéshozatalt és a bizalom kialakítását. Muck Iván szerint hiába tökéletes egy digitális termék vizuális megjelenése és használhatósága, ha a felhasználó nem kapja meg a szükséges információt a megfelelő pillanatban. Egy rosszul megfogalmazott üzenet vagy félreérthető tájékoztatás ugyanis könnyen megtörheti az egyébként gondosan megtervezett felhasználói élményt. Technical writing, copywriting és UX writing – három különböző világ A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy gyakran összekeverik a különböző szövegírói területeket. Alexi Gabriella szerint a copywriting, a technical writing és a UX writing ugyan mind a felhasználóhoz szólnak, de eltérő céllal. A marketinges szövegírás, vagyis a copywriting feladata a meggyőzés és az értékesítés támogatása. A technical writing ezzel szemben komplex technikai tartalmak érthető bemutatására törekszik, legyen szó akár szoftverleírásokról, használati útmutatókról vagy műszaki dokumentációkról. A UX writing pedig ezek egyik speciális részterülete, amely a digitális felületeken megjelenő szövegekre koncentrál. Míg egy marketinges üzenet azt mondja: „Vedd meg!”, addig a UX writing azt segíti elő, hogy a felhasználó sikeresen végig tudjon menni egy folyamaton. Egy banki alkalmazásban például nem elegendő közölni, hogy egy utalás sikertelen volt. A jó UX szöveg azt is elmagyarázza, miért történt a hiba, és pontosan milyen lépésekkel lehet megoldani a problémát. A UX writing önálló szakmává vált Bár ma már egyre többet hallunk róla, a UX writing önálló szakterületként viszonylag fiatal. Az Egyesült Államokban a 2010-es évek elején kezdett igazán elterjedni, amikor a digitális termékek fejlesztői felismerték, hogy a felhasználói élmény javításában a tartalomnak is kulcsszerepe van. A fejlődést jelentősen segítette a 2010-ben elfogadott amerikai Plain Writing Act is, amely előírta az állami intézmények számára az egyszerű, közérthető nyelvezet használatát. Azóta a „plain language”, vagyis a világos és könnyen érthető kommunikáció nemzetközi szabványokban is megjelent. Magyarországon a technical writing már a 2000-es években megjelent önálló szakterületként, míg a UX writing csak az elmúlt években kezdett igazán ismertté válni. A szakértők szerint ma már egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a digitális termékfejlesztésben a tartalomtervezés is ugyanolyan hangsúlyt kapjon, mint a dizájn vagy a fejlesztés. A kutatás a jó szöveg alapja A UX writing nem pusztán kreatív szövegalkotás. A szakemberek munkájának jelentős része kutatásból áll. A Sigma Technology például okosórákhoz készített felhasználói dokumentációk során sportolókból álló tesztelői közösségek visszajelzéseire támaszkodott. A kutatások során azt vizsgálják, hogy a felhasználók milyen sorrendben hajtanak végre bizonyos műveleteket, hol akadnak el, milyen információkat keresnek elsőként, illetve mennyi idő alatt találják meg a szükséges útmutatásokat. Ezeket az eredményeket aztán beépítik a dokumentációkba és a digitális felületek szövegeibe. Hasonló szemlélet jelenik meg a fi...
• A kriptopiac új igényei: már nem a gyors meggazdagodás a legfontosabb 26.05.2026 15m

  A kriptovilág néhány év alatt teljesen átalakult. Míg korábban a legtöbb felhasználót elsősorban a gyors profit lehetősége vonzotta, ma már egyre inkább a biztonság, az átláthatóság és a megbízhatóság került a középpontba. Erről beszélgetett a Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Bitget szóvivőjével. A szakértők szerint a kriptopiac mára sokkal érettebbé vált, és a felhasználók gondolkodása is jelentősen megváltozott. Ebben nagy szerepe volt a korábbi összeomlásoknak, a szabályozói szigorodásnak és annak is, hogy egyre több intézményi szereplő jelent meg a piacon. A kriptovilág kijózanodása Siklós Bence felidézte, hogy a 2022–2023-as időszak rendkívül viharos volt a kriptoszektor számára. Az FTX összeomlása vagy a Terra ökoszisztéma bukása sok befektető számára fájdalmas tapasztalatot jelentett. A Terra esetében például egy algoritmikus stablecoin omlott össze, amely mögött valójában nem állt valódi fedezet, mégis közel 20 százalékos éves hozamot ígért. Mint mondta, ezek az események megtanították arra, hogy a túl szép ajánlatokkal szemben mindig érdemes óvatosnak lenni. A kriptoszektorban az elmúlt években folyamatosan változtak a trendek és a „slágertörténetek”: a metaverzumos földvásárlások, az irreálisan magas stakinghozamok vagy éppen a mémcoinok mind olyan hullámok voltak, amelyek rengeteg befektetőt vonzottak - sokszor komoly veszteségek árán. A biztonság lett az első számú szempont A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy ma már a felhasználók elsősorban nem a gyors meggazdagodást keresik, hanem azt, hogy biztonságban legyen a pénzük. Léderer Fruzsina szerint a kriptotőzsdéknek ezért ma már ugyanúgy bizalmat kell építeniük, mint a hagyományos pénzügyi intézményeknek. A Bitget például nagy hangsúlyt fektet arra, hogy transzparensen kommunikáljon a felhasználókkal: a vállalat vezetője rendszeresen személyesen szól a közösséghez, emellett többmillió dolláros biztonsági alapot is fenntartanak arra az esetre, ha probléma történne. A Bitget szóvivője szerint a felhasználók ma már tudni akarják, hogy valóban létezik-e fedezet a platformok mögött, és hogy egy esetleges támadás vagy piaci probléma esetén milyen védelmi mechanizmusok működnek. A kriptotőzsdék számára egyre fontosabb versenyelőny lett a transzparencia, különösen a MiCA európai szabályozás életbe lépése után, amely szigorúbb megfelelési követelményeket hozott az iparág számára. Edukáció nélkül nincs bizalom A beszélgetés során többször is előkerült az edukáció szerepe. A szakértők szerint a felhasználók sokszor azért veszítettek pénzt a korábbi években, mert nem értették pontosan, mibe fektetnek. Léderer Fruzsina szerint ezért a kriptotőzsdék egyik legfontosabb feladata ma már az oktatás. Nem elég azt kommunikálni, hogy egy platform biztonságos - azt is meg kell mutatni, hogy miért az, hogyan működnek a különböző termékek, és milyen kockázatokkal járnak. A piac ráadásul már nem csak a kockázatkedvelő felhasználókat célozza. Egyre több olyan konstrukció jelenik meg, amely kisebb, stabilabb hozamot kínál, és inkább a fokozatos, óvatos belépést támogatja. Siklós Bence szerint a legnagyobb probléma sokáig az volt, hogy az emberek fejében a kriptó egyet jelentett a „százszoros hozammal”. A valóság azonban sokkal inkább arról szólhat, hogy valaki tudatosan, kisebb lépésekben épít fel egy hosszabb távú befektetést. A kriptotőzsdék egyre inkább bankként működnek A szakértők szerint a kriptotőzsdék fejlődése egyre inkább a hagyományos pénzügyi intézmények irányába mutat. A platformok már nem pusztán kriptokereskedést kínálnak, hanem komplex pénzügyi szolgáltatásokat is. A Bitget például „univerzális tőzsdeként” pozicionálja magát, ahol a klasszikus pénzügyi eszközök és a kriptoeszközök egyre jobban ös...
• Titkos fegyver lett a digitális PR a fintech cégek kezében 18.05.2026 18m

  A fintech szektor az elmúlt években elképesztő sebességgel változott meg. Miközben a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és a Web3 megoldások új szintre emelik a pénzügyi szolgáltatásokat, a cégeknek egyre nehezebb kitűnniük a zajból. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Digital PR társtulajdonosával beszélgetett arról, miért vált mára nélkülözhetetlenné a digitális PR a fintech szektorban - és hogyan alakítja át a kommunikációt az AI. A klasszikus PR már nem elég A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a hagyományos PR és marketing eszközök önmagukban már nem működnek ugyanúgy, mint korábban. A digitális térben ma már nem elég egyszerűen megjelenni: hitelesnek, kereshetőnek és adatvezéreltnek is kell lenni. Léderer Fruzsina szerint sok ügyfél még ma sem látja tisztán a különbséget marketing, PR, SEO és digitális PR között. Pedig a digitális PR ma már jóval több, mint sajtóközlemények kiküldése vagy interjúszervezés. Egy olyan összetett kommunikációs stratégia, amely egyszerre építi a márka láthatóságát, hitelességét és online jelenlétét. A fintech szektorban ez különösen fontos, hiszen a piac rendkívül gyorsan változik, a felhasználók pedig egyre tudatosabban keresik a megbízható információkat. A Google után jön a GEO korszaka A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor szóba került a SEO jövője. Bár a keresőoptimalizálás továbbra is fontos, mellette egy új fogalom is megjelent: a GEO, vagyis a Generative Engine Optimization. Ez lényegében azt jelenti, hogy a cégeknek már nemcsak a Google keresőjére kell optimalizálniuk a tartalmaikat, hanem az AI-alapú rendszerekre is, mint például a ChatGPT vagy más generatív keresőmotorok. A fiatalabb generációk ugyanis egyre kevésbé keresnek hagyományos módon. Sok húszéves már nem a Google-be írja be a kérdéseit, hanem közvetlenül mesterséges intelligenciát használ. Emiatt a fintech cégek számára kulcsfontosságúvá vált, hogy az AI-rendszerek is hiteles forrásként kezeljék őket. Ebben pedig hatalmas szerepe van annak, hogy milyen oldalakon jelennek meg a vállalatok, milyen backlinkek mutatnak rájuk, és mennyire erős az adott médium domain autoritása. Az AI ugyanis nemcsak kulcsszavakat néz, hanem kontextust és hitelességet is. A bizalom lett a legnagyobb érték A fintech és különösen a kriptoszektor kommunikációjában a bizalom kiépítése ma fontosabb, mint valaha. A beszélgetésben elhangzott: korábban sok újságíró automatikusan elutasította a „kripto” szót tartalmazó sajtóanyagokat, mert a szektorhoz rengeteg negatív előítélet társult. A digitális PR egyik legfontosabb feladata ezért az lett, hogy adatokat, kutatásokat és valid információkat tegyen a kommunikáció mögé. Nem elég azt mondani, hogy egy projekt innovatív - bizonyítani is kell. A kriptoszektorban ráadásul a reputáció akár órák alatt összeomolhat. Egy influencerkampány önmagában már kevés, hiszen a felhasználók pontosan tudják, hogy sok esetben fizetett promócióról van szó. Emiatt szükség van független megjelenésekre, szakmai validációra és gyors, transzparens kommunikációra. A digitális PR itt válik stratégiai fegyverré: segít emberközelivé és hitelessé tenni az egyébként sokak számára bonyolult technológiai projekteket. Az AI nem veszi el a PR-osok munkáját – egyelőre Bár a mesterséges intelligencia egyre több területen váltja ki az emberi munkát, a beszélgetés résztvevői szerint a PR szakmában még hosszú ideig szükség lesz emberekre. Az AI kiváló segítség lehet adatelemzésben, kutatások feldolgozásában vagy kampányötletek finomításában, de a személyes kapcsolatrendszert, az újságírói networköt és a kreatív stratégiai gondolkodást egyelőre nem tudja helyettesíteni. A PR továbbra is bizalmi szakma marad. Egy jól működő kapc...
• Kevesebbet fizetünk készpénzzel, mégis egyre több van belőle 11.05.2026 14m

  A digitális fizetések rohamos terjedése miatt sokan már évekkel ezelőtt biztosra vették, hogy a készpénz napjai meg vannak számlálva. A bankkártyás és mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, valamint az egyre digitalizáltabb pénzügyi rendszer valóban abba az irányba mutat, hogy egy „cashless society”, vagyis készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában azonban Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutottak: a helyzet ennél jóval összetettebb. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a készpénz szerepe valóban változik, de ettől még korántsem tűnik el. Sőt, bizonyos szempontból erősebb, mint valaha. Kevesebbet fizetünk készpénzzel, mégis egyre több van belőle Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, de miközben a hétköznapi tranzakciók során egyre ritkábban használunk készpénzt, a világban lévő fizikai pénz mennyisége közben folyamatosan növekszik. Ez az egyik legérdekesebb paradoxon, amelyre Siklós Bence is felhívta a figyelmet. A digitális fizetések aránya különösen Észak- és Nyugat-Európában vált dominánssá, miközben más régiók - például Afrika vagy Ázsia számos országa - továbbra is erősen készpénzalapú működést mutatnak. A világ tehát nem egységesen halad a készpénzmentesség felé, hanem párhuzamos rendszerek alakultak ki. A műsorban elhangzott, hogy az IMF kutatásai szerint a készpénzes fizetések aránya globálisan valóban csökken, ugyanakkor az Európai Központi Bank adatai alapján 2024-ben még mindig a készpénz volt a leggyakrabban használt fizetési forma a fizikai bolti vásárlások során. Mindez azt mutatja, hogy a készpénz nem eltűnőben van, inkább új szerepkörbe kerül. A készpénz nemcsak fizetőeszköz, hanem menedék is A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, amikor szóba került: mire használják még az emberek a készpénzt, ha már egyre kevesebbet fizetnek vele? A válasz a felhalmozási funkcióban rejlik. Sokan továbbra is készpénzben tartják megtakarításaik egy részét, különösen bizonytalan időszakokban. Háborúk, gazdasági válságok, inflációs félelmek vagy akár a Covid-járvány idején is megfigyelhető volt, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, ha fizikailag is hozzáférnek a pénzükhöz. Suppan Márton szerint ez részben a pénzügyi rendszerbe és a hatalomba vetett bizalom kérdése is. Minél bizonytalanabb a környezet, annál többen fordulnak vissza a készpénzhez mint „utolsó biztos ponthoz”. Pedig pénzügyi szempontból ez sokszor nem racionális döntés. Ahogy Siklós is megjegyezte: az infláció hosszú távon folyamatosan csökkenti a készpénz értékét, ezért a megtakarítások befektetése pénzügyileg kedvezőbb megoldás lenne. Ettől függetlenül a pszichológiai biztonságérzet sok ember számára még mindig erősebb szempont. Válsághelyzetben a készpénz az utolsó menedék A készpénz egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen független az infrastruktúrától. Nem kell hozzá internet, elektromos áram vagy működő bankrendszer. Ha leállnak a digitális rendszerek, a készpénz akkor is használható marad. Ez különösen fontos szempont olyan időszakokban, amikor nő a bizonytalanság. Elég egy komolyabb válság, geopolitikai konfliktus vagy technológiai fennakadás, és az emberek azonnal visszafordulnak a készpénz felé. Emellett társadalmi szerepe is van. A készpénz mindenki számára használható, még azoknak is, akik digitálisan kevésbé felkészültek. Az idősebb generáció számára például sokkal természetesebb és egyszerűbb készpénzt használni, mint mobilfizetési vagy kriptós megoldásokat. A pénz új korszaka: jönnek a digitális jegybankpénzek A beszélgetés második felében már nemcsak a készpénzről, hanem a pénz jövőjéről is szó esett. A szakértők szerint ugyanis nem kétpólusú világ alakul ki, hanem legalább négyféle pénzforma él majd egymás mellett. A készpénz és a klasszikus bankszámlapénz mellett eg...
• A Revolut új asszisztense helyetted intézné a pénzügyeidet 04.05.2026 18m

  A Revolutnál ritkán telik el hosszabb idő nagyobb bejelentés nélkül, most viszont különösen sűrű időszak áll a fintech cég mögött. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett arról, merre tart a Revolut, és miért lehetnek a legújabb fejlesztései fontosak nemcsak a felhasználók, de a teljes bankszektor számára is. A beszélgetés középpontjában a Revolut AIR állt: egy mesterséges intelligenciára épülő személyi asszisztens, amely beköltözik a Revolut alkalmazásba, és szabadszavas bankolást tesz lehetővé. Ez lényegében azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell többé menüpontok között keresgélnie, gombokat nyomogatnia vagy funkciókat vadásznia. Egyszerűen elmondhatja, mit szeretne, az asszisztens pedig segít eligazodni, információt ad, sőt bizonyos feladatokat végre is hajt. A zsebünkben élő személyi bankár Suppan Márton szerint ez a megoldás jóval túlmutat a klasszikus ügyfélszolgálati chatbotokon. Nem arról van szó, hogy egy robot válaszol néhány gyakori kérdésre, hanem arról, hogy a bankolás felülete alapvetően változik meg. A Revolut AIR a költések, előfizetések, befektetések és egyéb pénzügyi adatok alapján átfogó képet tud adni a felhasználó helyzetéről. Különösen izgalmas példa az utazástervezés: a felhasználó megkérdezheti, mennyibe kerülne egy marokkói vagy honolului út, az asszisztens pedig képes lehet összefűzni a repülőjegyet, szállást, autóbérlést és várható költéseket egy költségvetéssé. Ez már nem egyszerű banki funkció, hanem pénzügyi életmenedzsment. A biztonság ugyanakkor nem lazul. Érzékeny adatok lekérésekor vagy tranzakció indításakor továbbra is szükség van biometrikus azonosításra. A mesterséges intelligencia tehát nem kap korlátlan felhatalmazást: a felhasználó marad a vezetőülésben. Miért lehet ez fordulópont a bankszektorban? A Peak már korábban is beszélt arról, hogy a jövő bankolása az AI-alapú, agentikus működés felé tart. Suppan Márton szerint a Revolut most gyakorlatilag széles közönség számára is kézzelfoghatóvá tette ezt a víziót. Ez azért fontos, mert az inkumbens bankok sokáig versenyezhettek díjakkal, funkciókkal vagy digitális kényelmi megoldásokkal, de a szabadszavas, beszélgetésalapú bankolás ennél erősebb élménybeli különbséget jelenthet. Ráadásul ez nemcsak a fiatalabb generációknak lehet vonzó. A Peak alapítója szerint éppen a 35-40 év feletti ügyfelek számára lehet nagy áttörés, akik korábban megszokták, hogy bankfiókban, személyes ügyintézővel intézik pénzügyeiket. Egy jól működő AI-asszisztens ezt az élményt hozhatja vissza digitális formában. A költési szokásokra gyakorolt hatás azonban kérdéses. A beszélgetésben elhangzott: aki eddig is tudatosan kezelte a pénzügyeit, annak az asszisztens további segítséget adhat kimutatásokkal, összefoglalókkal és tervezéssel. Aki viszont eddig nem volt pénzügyileg tudatos, abból önmagában egy AI-asszisztens valószínűleg nem csinál fegyelmezett költőt. Revolut Business: határok nélküli terjeszkedés A másik nagy újdonság a Revolut Business Global Hire platformja, amely a vállalkozások nemzetközi terjeszkedését könnyítené meg. Egy magyar cég számára például ma komoly adminisztrációs, jogi és munkajogi kihívás lehet, ha Franciaországban szeretne munkavállalót felvenni vagy helyi jelenlétet kialakítani. A Revolut új szolgáltatása ezt próbálja platformszinten egyszerűsíteni. Ez már a „beyond banking” kategóriája: vagyis nem hagyományos banki szolgáltatás, hanem olyan üzleti infrastruktúra, amely egy vállalkozás valódi fájdalompontjára ad választ. Suppan szerint ez akár akkora áttörés is lehet a Revolutnak, mint az AI-asszisztens, mert a céges ügyfelek fizetőképesebb, üzletileg értékesebb ügyfélkört jelentenek. A logika világos: ha egy vállalkozás a Revoluton keresztül nemcsak pénzügyeket intézhet, hanem nemzetközi munkaerő-felvételt, jogi dokumentumokat vagy terjeszkedé...
• 500 magyar kkv-nak segít a Peak belépni az AI-korszakba 27.04.2026 16m

  A magyar mikro- és kisvállalkozások többsége már érzi, hogy a mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem a jelen egyik legfontosabb üzleti eszköze. A téma a Fintech Világa legutóbbi adásában is középpontba került, ahol Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának, a PeakX-nek a vezetőjével beszélgetett az AI Start 500 programról. A kérdés ma már nem az, hogy érdemes-e használni az AI-t, hanem az, hogy mire, hogyan és kinek a segítségével. Erre a dilemmára ad gyakorlati választ a Peak AI Start 500 programja, amelynek keretében 500 hazai kkv egy teljes éven keresztül díjmentesen kap mesterséges intelligencia támogatást. A konstrukció lényege, hogy vállalkozásonként öt AI-agent választható egy több mint húsz elemből álló kínálatból, így minden résztvevő a saját működéséhez, iparágához és problémáihoz igazíthatja az eszköztárát. „Készen állnak, de elakadtak” – a magyar KKV-k valós helyzete A program iránti érdeklődés már az induláskor is jelentős volt, hiszen közel 600 vállalkozás jelentkezett. A Peak azonban nem csupán kiválasztotta a résztvevőket, hanem egy részletes AI-érettségi felméréssel azt is megvizsgálta, milyen szinten állnak ezek a cégek a digitalizáció és az AI-használat terén. A kép meglepően egységes volt. A legtöbb vállalkozás nem elutasító, sőt, sok esetben a vezetők már aktívan használják az AI-t egyéni szinten, és a cégek digitális fejlettsége sem marad el az európai átlagtól. Ennek ellenére a szervezeti szintű bevezetésnél elakadnak. A fő probléma tehát nem a technológia hiánya, hanem az, hogy hiányzik a megfelelő belső tudás és az a képesség, amellyel ezt a tudást a teljes szervezetre ki lehet terjeszteni. A legnagyobb igény: egy „digitális agy” A jelentkezésekből kirajzolódó egyik legerősebb igény egy belső tudásbázis létrehozása volt. A vállalkozások egy olyan „digitális agyat” keresnek, amely képes rendszerezni és értelmezni a működésükhöz kapcsolódó információkat. Ez az igény jól mutatja, hogy a cégek nem pusztán automatizálni szeretnének, hanem hatékonyabbá tenni a döntéshozatalt és a napi működést. Emellett hangsúlyosan megjelent az értékesítési folyamatok támogatása, különösen az egyéni vállalkozók körében, valamint az adminisztráció csökkentése és a költségek optimalizálása is. Ezek mind olyan területek, ahol az AI gyors és kézzelfogható eredményeket tud hozni. AI mint svájci bicska - de mit válasszon egy kkv? A beszélgetés során elhangzott hasonlat szerint a mesterséges intelligencia ma egy svájci bicskához hasonlítható: rengeteg funkcióval rendelkezik, de egy adott vállalkozás számára ezek közül csak néhány igazán releváns. A kihívás az, hogy a vállalkozás képes-e kiválasztani azt az öt-hat megoldást, amely valóban értéket teremt számára. Egy fodrászat, egy könyvelőiroda vagy egy oktatási vállalkozás teljesen eltérő igényekkel rendelkezik, ezért a program egyik kulcseleme az, hogy a résztvevők testre szabott módon állíthatják össze saját AI-eszköztárukat, akár iparágspecifikus megoldásokkal kiegészítve. A legnagyobb akadály: a szakértelem hiánya A felmérés egyértelműen rámutatott arra is, hogy a legnagyobb gátló tényező a szakértelem hiánya. A vállalkozások jelentős része egyszerűen nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal és idővel, amelyek szükségesek lennének a megfelelő AI-kompetencia házon belüli kiépítéséhez. Ezt tovább nehezíti, hogy a piacon sok a bizonytalan minőségű, gyorsan elavuló tudást kínáló szereplő, ami bizalmi problémákat is okoz. Emellett a jogi bizonytalanságok és az adatvédelmi aggályok is visszatartó erőt jelentenek, bár ezek jelentős része megfelelő edukációval kezelhető lenne. Edukáció és szakértői támogatás Az AI Start 500 egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem áll meg a technológia biztosításánál. A program mögött egy komplex támogatási rendszer áll, amely oktatóanyagoka...
• Pénzhamisítás a digitális korban: az AI is beszáll a „játékba” 20.04.2026 15m

  A pénzhamisítás egyidős magával a pénzzel - ez a mondat már-már közhelynek tűnhet, mégis tökéletesen leírja azt a jelenséget, amely évszázadok óta kíséri a gazdaság működését. Ami azonban az elmúlt években változott, az nem más, mint az eszköztár. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia és a modern technológia a pénzhamisítás világát. Fegyverkezési verseny a háttérben A modern pénzhamisítás leginkább egy klasszikus „rabló-pandúr” játszmára hasonlít. A hamisítók és a jegybankok között folyamatos technológiai verseny zajlik: miközben az egyik oldal egyre kifinomultabb módszereket fejleszt, a másik folyamatosan erősíti a védelmet. A különbség a múlt és a jelen között nem feltétlenül az alapelvekben rejlik, hanem az eszközökben. Ma a hamisítók ugyanazokat a technológiákat használják, mint a legális ipar: nagy felbontású szkennereket, professzionális grafikai szoftvereket, sőt mesterséges intelligenciát is. Az AI már képes részletgazdag bankjegy-elemek (például portrék, mikrofeliratok) újragenerálására, ami korábban csak speciális nyomdai technológiával volt lehetséges. Ennek egyik fontos következménye, hogy a belépési küszöb jelentősen csökkent. Már nem szükséges évtizedes szakmai tapasztalat ahhoz, hogy valaki meggyőző hamisítványt készítsen. Gyorsabb, olcsóbb, skálázhatóbb A technológiai fejlődés nemcsak egyszerűbbé, hanem gyorsabbá és olcsóbbá is tette a hamisítást. A 3D nyomtatás és a fejlett gravírozási technikák lehetővé teszik, hogy a bankjegyek fizikai tulajdonságait - például a biztonsági szálakat vagy bizonyos textúrákat - is utánozzák. Sőt, a terjesztés is új szintre lépett: ma már gyakorlatilag egy illegális “e-kereskedelmi modell” működik. A hamis bankjegyeket titkosított üzenetküldő platformokon lehet megrendelni, kriptóval fizetni, majd postai úton kiszállítani. Egy 2025-ös Europol-akció például egy olasz hálózatot számolt fel, amely több európai országba küldött hamis pénzt online rendelés alapján. Mégsem árasztják el a piacot Mindezek ellenére a számok meglepően alacsonyak. Az Európai Központi Bank adatai szerint 2024-ben mindössze 18 hamis bankjegy jutott egymillió valódi euróra. Ez rendkívül alacsony arány, bár abszolút értékben még így is több százezer hamis bankjegyről beszélhetünk évente. Érdekes módon a hamisítványok többsége kisebb címletű (10, 20, 50 eurós), hiszen ezek kevésbé kerülnek alapos ellenőrzés alá. A védelem több szinten működik A jegybankok célja kettős: egyrészt megnehezíteni a hamisítást, másrészt minél korábban kiszűrni a hamis bankjegyeket a pénzügyi rendszerből. Ennek érdekében a modern bankjegyek számos biztonsági elemet tartalmaznak: vízjel biztonsági szál hologramok színváltó festék Ezeket rendkívül nehéz tökéletesen reprodukálni. Emellett a készpénzforgalom jelentős része ma már automatizált rendszereken keresztül zajlik, amelyek egyszerre több biztonsági jellemzőt vizsgálnak - gyakran mesterséges intelligencia segítségével. A leggyengébb láncszem: az ember Bármennyire is fejlett a technológia, a rendszer legsebezhetőbb pontja továbbra is az ember. A végső „ellenőr” sokszor nem egy gép, hanem egy pénztáros vagy egy vásárló. Erre kínál egyszerű megoldást az úgynevezett „feel–look–tilt” módszer: Tapintás (feel): a bankjegy felülete nem sima, bizonyos elemek dombornyomottak Megfigyelés (look): fény felé tartva láthatóvá válik a vízjel és más rejtett elemek Megdöntés (tilt): a hologramok és optikai elemek változnak A probléma ne...
• 10 év alatt teljesen felforgatta a világot a fintech szektor 13.04.2026 22m

  Kevés iparág változott annyit az elmúlt évtizedben, mint a fintech. Ami tíz éve még izgalmas, de sokak számára nehezen értelmezhető újdonságnak számított, mára a mindennapjaink részévé vált. Azonnali utalások, digitális pénztárcák, mobilfizetés, neobankok, mesterséges intelligencia - ma már ezek nélkül nehéz lenne elképzelni a modern pénzügyi ökoszisztémát. A Fintech Világa legújabb adása különleges alkalomból tekintett vissza: a műsor 10. évfordulója apropóján Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója és ügyvezetője arról beszélgettek, hol tartott a fintech piac egy évtizeddel ezelőtt, mi minden változott azóta, és mit tartogathat a következő tíz év. Amikor a fintech még csak ébredezett Tíz éve a fintech még korántsem volt annyira magától értetődő fogalom, mint ma. Sőt, a banki felsővezetők jelentős része akkoriban még magát a kifejezést sem ismerte. Eközben azonban már körvonalazódott, hogy a pénzügyi szektor előtt komoly átalakulás áll. A korai témák között ott volt a klasszikus kérdés: kártya vagy mobil? De szó esett chatbotokról, a fintech cégek térnyeréséről és arról is, hogy valóban létezik-e „ingyen ebéd” a pénzügyi szolgáltatások világában. Ez utóbbi kérdés különösen fontosnak bizonyult, hiszen az elmúlt tíz év egyik nagy tanulsága éppen az lett, hogy az ingyenesség önmagában nem üzleti modell. A freemium logika sok szereplőnél működött a felhasználószerzés időszakában, de hosszú távon csak azok maradtak talpon, akik képesek voltak fizetős szolgáltatásokat is felépíteni az ingyenes ajánlat köré. Aki ezt nem tudta megugrani, vagy nem tudott újabb tőkét bevonni, eltűnt a piacról. Mások pedig akkor veszítették el ügyfeleiket, amikor túl későn vagy rosszul próbálták fizetőssé tenni a szolgáltatásaikat. A fintech egyik legnagyobb újítása: a kísérletezés kultúrája Suppan Márton szerint a fintech talán legfontosabb hozzájárulása nem is egy konkrét termék vagy szolgáltatás volt, hanem egy szemléletmód meghonosítása: a folyamatos kísérletezésé. A klasszikus banki világ hosszú időn keresztül viszonylag merev termékstruktúrák mentén működött. Számlacsomagok, hitelek, treasury, időnként néhány akciós ajánlat - a fejlesztés jellemzően lassú, a változás pedig ritka volt. Ezzel szemben a fintech cégek, különösen a neobankok, technológiai vállalatokra emlékeztető működési logikát hoztak be a pénzügyi szektorba. Az A/B tesztelés, a felhasználói viselkedés folyamatos elemzése, az alkalmazásokon belüli apró, de állandó finomhangolás mind olyan módszerek, amelyek ma már természetesnek hatnak, de a fintech megjelenése előtt elképzelhetetlenek lettek volna a pénzügyi szolgáltatásokban. A Revolut jó példája ennek: nemcsak ügyesen építette fel freemium modelljét, hanem rendkívül tudatosan lavírozott a termékfejlesztés és az üzleti modell folyamatos alakításában is. Ami nem váltotta be a reményeket: az open banking Ha volt olyan terület, amelytől a piac sokkal többet várt, mint amit végül hozott, az az open banking. A PSD2-re épülő nyílt bankolás koncepciója eredetileg azt ígérte, hogy a pénzügyi adatok megnyitásával új, innovatív szolgáltatások születhetnek, és a felhasználók végre könnyebben átláthatják pénzügyeiket. A gyakorlat azonban főként a kontinentális Európában jóval kiábrándítóbb lett. A szabályozás nem volt elég koherens, a tagállami implementáció nem sikerült egységesre, technológiailag sem álltak össze megfelelően a keretek, és a banki oldalról is folyamatos ellenállás kísérte a nyitást. A bankok érthető módon nem lelkesedtek azért, hogy harmadik felek betekinthessenek ügyfeleik pénzügyi adataiba, még akkor sem, ha ez hosszabb távon a piac fejlődését szolgálta volna. A következő lépcső a PSD3 és az open finance lehet, amely már nemcsak a bankszámlaadatok, hanem más pénzügyi termékek (például befektetések, értékpapírszámlák vagy biztosítások) megosztását is leh...
• Messiásvárás helyett valódi AI-transzformáció – mit tanultak a magyar cégek? 07.04.2026 19m

  Mi történik, ha egy vállalat úgy veti bele magát a mesterséges intelligenciába, hogy nem érti pontosan, mit is vásárol? Pénteki Fintech Világa adásunkban két szakértő segített eligazodni az AI-bevezetés valóságában – a lelkesedésen és a marketingzajon túl. Dr. Frankó Attila Ernő, a BME TMIT kutatója és Sajtos István, a PeakX üzletágvezetője látogatott el a Trend FM stúdiójába. Mindkettőjük napi munkájának részét képezi az, hogy közelről vizsgálják: hogyan boldogulnak a magyar vállalkozások az AI-korszak kihívásaival. Nem chatbotot akarnak – időt A magyar KKV-k körében végzett terepmunka egy meglepő mintázatot rajzolt ki: a vállalkozók nem technológiát keresnek, hanem kapacitást. Minden cégnél túlterhelt a csapat, szűkös az erőforrás, és nincs tér a hibázásra. Ha egy kísérlet nem jön be, nemcsak pénz vész el – elmegy a kedv is a további innovációtól. Ebből fakad a szolgáltatói felelősség is: olyan eszközöket és tanácsokat kell adni, amelyek már az első nekifutásra kézzelfogható időmegtakarítást hoznak. A messiásvárás csapdája Attila egy jellegzetes hibamintázatot nevezett meg: a cégek azt várják az AI-tól, hogy pótolja azokat az emberi és folyamatbeli hiányosságokat, amelyeket egyébként szervezetfejlesztéssel kellett volna orvosolni. Ez azonban nem működik – a mesterséges intelligencia emberi módra hibázik, és erre fel kell készülni. A kulcsmondat: az AI nem egy hagyományos szoftver, amelynek korlátai be vannak égetve az algoritmusba. Dönt – és időnként rosszul dönt. Aki ezt nem veszi figyelembe, azt kellemetlen meglepetések érhetik. Építész, aki két óra alatt épít István egy szemléletes hasonlattal érzékeltette a szoftverfejlesztésben zajló fordulatot: olyan, mintha egy építész – aki korábban évekig küzdött határidőkkel, szabályozással és csúszásokkal – hirtelen kapna egy eszközt, amellyel napok alatt felépít épületeket. Az AI tavaly még junior fejlesztői szinten teljesített, mára már a tapasztalt medior fejlesztőkkel versenyez – egyes területeken meg is haladja őket. Ennek hátulütője is van: a bevezetés rejtett költségei – a belső képzés, az adaptáció, a megtérülési idő – még nem látszanak tisztán. A vállalatvezetők sok esetben vakon kalkulálnak. Mikor térül meg? Az egyik legsúlyosabb hiányosság, amelyre mindkét vendég rámutatott: nincsenek jól bevált modellek arra, hogy egy AI-bevezetés mikor és hogyan hozza vissza a befektetett energiát. A cégek sokszor 3-4 hónapot töltenek azzal, hogy „AI-first" szemléletűvé alakítsák a működésüket – de a megtérülés kiszámítása megoldatlan feladat marad. AI Hungary konferencia – április 28-29. A téma folytatása egy rendhagyó szakmai eseményen: az AI Hungary konferencián akadémiai kutatók, iparági szereplők és felsővezetők ülnek le közös kerekasztalhoz. A cél nem az, hogy mindenki ugyanazt mondja – éppen az eltérő nézőpontok teszik izgalmassá. A PiK csapata a banki AI-adaptáció tapasztalataiból mesél: tavaly több mint 20 mesterséges intelligencia agenst telepítettek éles banki környezetbe. Részletek és regisztráció: hte.hu, AI Hungary fül. A teljes beszélgetés az alábbi Spotify linken visszahallgatható.
• Mit tanulhat a fintech az űripartól? 30.03.2026 17m

  Meglepő kapcsolat: mit tanulhat a fintech világ az űripartól? Pénteki Fintech Világa adásunkban két különleges vendéggel jártuk körbe azt a kérdést, hogyan függ össze a Holdra szálló vízszimatoló és egy félresikerült 900 milliós banki átutalás. Supola Balázs, a Sigma Technology Hungary mérnöki szolgáltató cég képviselője és Muck Iván, az ffnext UX/UI Design Studio alapítója látogatott el a Trend FM stúdiójába, hogy megmutassák: az űripar és a pénzügyi technológia távolabb nem is állhatna egymástól – mégis ugyanazokat a leckéket kellene megtanulnia mindkét területnek. A Holdon is volt magyar kéznyom A Sigma Technology részt vett a Puli Space Technologies vízkereső eszközének fejlesztésében: a csapat a szoftver teszteléséért és az adatok utófeldolgozásáért felelt. Tavaly márciusban, egy hotelszobában, éjjel követték élőben a műszer leszállását – és bár a landolás nem volt tökéletes, a magyar fejlesztésű eszköz kifogástalanul működött. 900 millió dollár, egy régi felületen Iván egy sokkoló példán keresztül mutatta meg, miért nem mindegy, hogyan tervezzük meg a digitális rendszerek visszajelzéseit. 2020-ban a Citibanknál egy elavult, rossz UX-szel rendelkező felületen 7,8 millió dollár helyett véletlenül 900 milliót utaltak el. A hiba gyökere: nem épültek be megfelelő „súrlódások" – megerősítési lépések, amelyek megakadályozták volna a tévedést. Hasonló eset idén márciusban is történt a kriptópiacon: egy névtelen kereskedő 50 millió dollár értékű stablecoint szeretett volna átváltani, de a rendszer nem figyelmeztette, hogy a tranzakció a tőkéje 99,9%-át felemészti. A végeredmény: 36 ezer dollár. Az űrhajós szemüvege A Space UX világa nem a csillagokról szól – hanem arról, hogy az emberek extrém körülmények között is biztonságosan tudjanak dönteni. Mikrogravitációban az űrhajós teste előregörnyеd, a folyadékok felfelé áramlanak, a látás elmosódik. Mindezekre tervezni kell – nagyobb gombokat, hangalapú és haptikus visszajelzéseket, egyértelmű megerősítési lépéseket. „Ne a felhasználók kompenzálják ki a rendszerek hibáját – a rendszerek kompenzálják ki a felhasználók hibáit." Ez az alapelv nem csak az űrhajósokra érvényes. Iván szerint bármilyen digitális termék tervezésekor érdemes így gondolkodni – legyen szó banki alkalmazásról, telekommunikációs rendszerről vagy épp laborassisztensek munkaeszközéről. Műholdak nélkül nincs fintech Balázs arra is rámutatott: a globális pénzügyi infrastruktúra elképzelhetetlen az űrtechnológia nélkül. A műholdak biztosítják a szinkronizációt és az adatkommunikációt – ha ezek leállnának, perceken belül összeomlana az a digitális világ, amelyre a modern fintech épül. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.
• Kvantumfenyegetés: elméleti kockázat vagy közelgő valóság? 23.03.2026 16m

  A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával beszélgetett a Bitcoin egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legaggasztóbb jövőbeli kihívásáról: a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetésről. Ez azért különösen fontos téma, mert itt már nem egy újabb szabályozási vagy piaci kockázatról van szó, hanem a digitális biztonság alapjairól. A Bitcoin hosszú távra tervezett rendszerként működik, a kvantumtechnológia fejlődése azonban olyan kihívást jelenthet, amely gyorsabb reakciót követelhet a közösségtől, mint amit eddig megszokhattunk. Mi az a kvantumszámítógép? A hagyományos számítógépek bitekkel dolgoznak, amelyek vagy 0, vagy 1 értéket vehetnek fel. A kvantumszámítógépek ezzel szemben qubiteket használnak, amelyek egyszerre több állapotban is lehetnek. Ez a szuperpozíció teszi lehetővé, hogy bizonyos problémákat ne egymás után, hanem párhuzamosan vizsgáljanak meg. Ennek köszönhetően a kvantumgépek nem csupán gyorsabbak lehetnek, hanem egyes számításoknál teljesen más szintet képviselnek. Ez a technológia rengeteg területen hozhat áttörést, például a gyógyszerkutatásban, az anyagtudományban vagy az energiatárolásban. Ugyanakkor éppen ez az előny jelenti a veszélyt is: a mai digitális biztonsági rendszerek jelentős része arra épül, hogy bizonyos matematikai feladatok klasszikus számítógépekkel gyakorlatilag megoldhatatlanok. A kvantumszámítógépek viszont ezen a ponton kínálhatnak veszélyes kerülőutat. Mi az a kvantumfenyegetés? A kriptovaluták többsége nyilvános kulcsú titkosítást használ. Ez a gyakorlatban azért működik biztonságosan, mert a privát kulcs visszafejtése a nyilvános kulcsból jelenleg túl nehéz feladat. A kvantumszámítógépek azonban a Shor-algoritmus segítségével ezt a problémát sokkal gyorsabban oldhatják meg. A vita ma már nem arról szól, hogy ez elméletben lehetséges-e, hanem arról, hogy mikor válik gyakorlati valósággá. Egyes szakértők szerint akár 5–7 éven belül megjelenhetnek olyan hibajavított kvantumgépek, amelyek már valódi fenyegetést jelenthetnek. Más becslések szerint 2034 körül válhat számottevővé a kockázat, 2044-re pedig dominánssá. A mesterséges intelligencia fejlődése ráadásul még gyorsíthatja is ezt a folyamatot. Miért érinti ez a Bitcoint? A Bitcoin biztonságának egyik alapja, hogy a privát kulcsot gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni a nyilvános kulcsból. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép azonban ezt a feltételezést felülírhatja. Így elméletben lehetővé válhatna, hogy valaki hozzáférjen mások coinjaihoz. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden bitcoin egyformán veszélyeztetett. A probléma főleg a régebbi címeket érinti, amelyeknél a nyilvános kulcs könnyebben láthatóvá válik. A becslések szerint ugyanakkor még így is a bitcoinállomány mintegy negyede lehet kitéve a kvantumfenyegetésnek. A legnagyobb rövid távú veszély azonban talán nem is maga a technikai támadás, hanem az, hogy egy ilyen incidens súlyosan megrendítené a Bitcoinba vetett bizalmat. Ha egyszer bebizonyosodik, hogy kvantumgéppel hozzá lehet férni mások coinjaihoz, az a teljes szektorra nézve drámai következményekkel járhat. Van megoldás? Igen, de… A jó hír, hogy a posztkvantum-kriptográfiai megoldások már léteznek, vagyis a probléma technológiai értelemben kezelhető. A Bitcoin esetében az egyik első konkrét elképzelés a BIP-360, amely egy új, kvantumbiztosabb kimenettípust vezetne be. Ennek célja, hogy jobban elrejtse a nyilvános kulcsot, és csökkentse a kvantumtámadások lehetőségét. A megoldás ráadásul soft fork formájában valósulhatna meg, vagyis úgy, hogy a rendszer visszafelé kompatibilis maradjon. Ez azért fontos, mert így nem kellene az egész hálózatnak egyszerre váltania. A Bitcoin világában ez sokkal reálisabb út, mint egy hard fork, amely könnyen megoszthatná a közösséget és akár láncszakadáshoz is vezethetne. A legkeményebb...
• Milliós majmos képek, majd összeomlás: ez történt az NFT-piaccal a hype után 16.03.2026 16m

  A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával beszélgetett az NFT piac egykori felemelkedéséről, majd gyors visszaeséséről, valamint arról, hogy milyen irányba fejlődött tovább a technológia az ezt következő években. Mi az az NFT? Az NFT (Non-Fungible Token, azaz nem felcserélhető token) egy blokkláncon tárolt digitális token, amely egyedi és nem helyettesíthető. Ez azt jelenti, hogy minden token egy konkrét digitális vagy fizikai eszközhöz kapcsolódik, és egyedi azonosítóval rendelkezik. A technológia legfontosabb funkciója, hogy hitelesen bizonyítsa egy eszköz tulajdonjogát és eredetét: rögzíti, ki hozta létre, ki a jelenlegi tulajdonos, és hogyan változott a tulajdonjog az idő során. A digitális művészet robbanása Az NFT-k már a 2010-es évek második felében megjelentek a web3 ökoszisztémában, de a széles közönség figyelmét igazán 2021-ben keltették fel. A fordulópontot Beeple digitális művész „Everydays: The First 5000 Days” című alkotásának aukciója jelentette, amelyet a Christie’s 69,3 millió dollárért értékesített. Ez a tranzakció egy csapásra a globális média és a befektetők figyelmének középpontjába helyezte az NFT-ket. A digitális képek, GIF-ek és animációk hirtelen blokkláncon rögzített, egyedi tulajdonná váltak, amelyeket gyűjtők és befektetők milliókért vásároltak meg. A spekulációs hullám 2021-ben az NFT-piac robbanásszerű növekedést produkált. A kereskedési volumen egyetlen év alatt mintegy tízezer százalékkal nőtt, miközben olyan ikonikus projektek kerültek reflektorfénybe, mint a CryptoPunks vagy a Bored Ape Yacht Club. A hype-ot több tényező hajtotta: a kriptovaluták gyors árfolyam-emelkedése az online közösségek által generált hype a digitális művészet új üzleti modellje valamint a gyors profit reményében megjelenő spekuláció. A média tele volt olyan történetekkel, amikor pixelgrafikák vagy mémek több százezer, sőt akár millió dollárért cseréltek gazdát. Amikor kipukkadt a buborék A 2021–2022-es csúcs után azonban az NFT-piac gyors visszaesésen ment keresztül. A vezető kollekciók forgalma több mint 95 százalékkal csökkent, az aktív kereskedői tárcák száma pedig több százezerről néhány tízezerre esett vissza. A visszaesés mögött több tényező állt: a kriptopiac jelentős gyengülése az NFT-projektek túlzott száma és a túlkínálat a spekulációra épülő buborék kipukkanása a csalások és rug pull esetek miatti bizalomvesztés valamint a romló makrogazdasági környezet. Egyes kutatások szerint az NFT-projektek mintegy 95 százaléka mára gyakorlatilag elvesztette piaci értékét. Az NFT-k „második élete” A piac lehűlése azonban nem jelenti a technológia végét. A szakértők szerint az NFT-k valódi értéke nem a túlárazott digitális képekben, hanem a digitális tulajdon hitelesítésében rejlik. Ezért az NFT-k egyre inkább új területeken jelennek meg. Az egyik ilyen terület a videojáték-ipar, ahol a játékosok valódi tulajdonjogot szerezhetnek a játékokban megszerzett digitális tárgyak felett. Az NFT-k emellett megjelennek a fizikai eszközök tokenizációjában is: ingatlanok, luxuscikkek vagy gyűjtemények tulajdonjogát is rögzíthetik a blokkláncon. A technológia a logisztikában és az ellátási láncokban is fontos szerepet kaphat, például a termékek eredetiségének igazolásában vagy a hamisítás elleni küzdelemben. Emellett digitális identitáskezelésre, diplomák vagy tanúsítványok...
• Mit csinál ma egy designer - és mit fog csinálni holnap? 09.03.2026 21m

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Muck Ferenccel, az ff.next társalapítójával beszélgetett arról, hogyan változik a design szerepe a digitális termékek világában, és milyen hatással van minderre a mesterséges intelligencia. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a designer munkája ma már régen nem merül ki abban, hogy „szép dolgokat” tervez. A digitális termékek világában a design sokkal inkább üzleti, technológiai és felhasználói kérdések metszéspontjában működik, és az AI ezt a szerepet nem gyengíti, hanem tovább formálja. A designer ma már nem csak felületet tervez A designerek feladatát sokan még mindig elsősorban a vizuális alkotással azonosítják, pedig a valóságban ennél jóval többről van szó. Egy designer ma azt próbálja megoldani, hogyan lehet az üzleti logikát olyan intuitív, könnyen használható felületté formálni, amely valóban segíti a felhasználót. A fintech szektorban ez különösen látványos, hiszen a legnagyobb sikertörténetek mögött gyakran nem pusztán technológiai újítás áll, hanem egy jobb élmény. Elég a Revolutra gondolni, ahol a gyors onboarding és a valós idejű értesítések emelték új szintre a bankolást, vagy a Wise-ra, amely az átlátható díjkommunikációval és egyszerű felülettel tudott kitűnni. A Klarna esetében pedig a Buy Now, Pay Later konstrukció nemcsak egy pénzügyi termék volt, hanem egy olyan gördülékeny folyamat része, amely minimális súrlódással vezette végig a felhasználót a vásárláson. A designer szerepe tehát ma már sokkal inkább arról szól, hogy összehangolja, mit akar az üzlet, mire van szüksége a felhasználónak, és mindez hogyan csomagolható be jól működő folyamattá. Ebben a munkában egyre fontosabb az is, hogy a tervező ne csak képernyőkben, hanem rendszerekben, komponensekben és teljes ügyfélutakban gondolkodjon. Az AI nem elveszi a munkát, hanem új szintre emeli A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy vajon a mesterséges intelligencia elveszi-e a designerek munkáját. Itt inkább arról van szó, hogy az AI erősen átalakítja a szakmát, és bizonyos értelemben még fel is értékeli a designert. Míg korábban sok idő ment el azzal, hogy egy ötletből egyáltalán kipróbálható prototípus szülessen, ma már AI-eszközökkel sokkal gyorsabban lehet eljutni a nulláról az első működő változatig. A hangsúly is áttevődött: nem az számít, ki tud mindent kézzel előállítani, hanem az, ki tud jó kontextust adni, jól kérdezni, és az AI által létrehozott megoldásokat értelmezni és továbbfejleszteni. Az AI különösen a “nulláról egyre jutás” folyamatát gyorsítja fel drámai módon, vagyis a korai ötletelési és prototípuskészítési szakaszban hoz látványos hatékonyságnövekedést. Ezzel párhuzamosan a designer egyre közelebb kerül a fejlesztéshez is. Ma már sok esetben nem külön világ a design és a kód, hanem a tervezők és fejlesztők együtt nézik, együtt alakítják a megoldásokat. A designernek emiatt technikaibbá kell válnia, jobban kell értenie a működéshez, és egyre inkább közös nyelvet kell beszélnie a fejlesztőkkel. A jó design nemcsak kiszolgál, hanem viselkedést is formál A designnak emellett komoly viselkedésformáló ereje van. A digitális termékekben megjelenő mikrointerakciók, visszajelzések, jutalmazó elemek és finom ösztönzők mind hatással vannak arra, hogyan használunk egy alkalmazást. Ez elsőre ártatlannak tűnhet, de a fintech világában különösen érzékeny kérdés, hiszen itt pénzügyi döntéseket befolyásolhat a felület kialakítása. A Duolingo példája jól mutatja, mennyire erős lehet az érzelmi tervezés: a streakek, a gamifikáció és a folyamatos visszacsatolás miatt a felhasználó újra és újra visszatér. Ugyanez a logika megjelenhet pénzügyi appokban is, például akkor, amikor egy megtakarítási cél elérésekor jutalmazó élményt kapunk, vagy amikor egy költési, befektetési, esetleg kereskedési folyamatot tesz túl gördülék...
• Így alakulhat át a fizetések világa Magyarországon 2026-ban 02.03.2026 19m

  A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Horváth Dáviddal, a Peak Payment csapatának vezetőjével beszélgetett arról, milyen fizetéselfogadási lehetőségei vannak ma egy magyar vállalkozásnak, és mi változhat a piacon 2026-ban. A kiindulópont meglepően hétköznapi volt: egy rosszul összerakott fizetési folyamat képes tönkretenni a vásárlási élményt, legyen szó akár csak egy síbérlet online megvételéről. A beszélgetés egyik fő tanulsága már itt kirajzolódott: a payment nem pusztán technológia, hanem ügyfélélmény is, ahol a túl sok lépés, a bonyolult folyamatok és a rossz felületek közvetlenül rontják a konverziót és a felhasználói elégedettséget. Készpénz és kártya: a magyar piac hosszú ideje kétpólusú Magyarországon a fizetéselfogadás sokáig nagyon egyszerű képletre épült: készpénzre és kártyára. Ez egy „statikus” világ volt, mert hosszú időn át kevés valódi innováció mozgatta, és az elfogadói oldalon egy domináns szereplő, az OTP meghatározó jelenléte alakított ki kvázi egyeduralkodó helyzetet. A logika érthető: ha ugyanaz a bank áll a terminál mögött, mint amelyik a kártyát kibocsátotta, bankon belüli tranzakció jön létre, ami olcsóbb, és így a kereskedők is kedvezőbb feltételekkel találkoznak. Ez a stabilitás fogyasztói szemmel nem feltétlenül rossz, hiszen az elfogadói költségek végső soron beépülnek az árakba, de a piac szempontjából a hosszú távú következmény az lett, hogy nehéz volt versenyre kelni, és a fejlődés is lassabb volt. Mi változott? Megérkezett a qvik A beszélgetés központi témája volt, hogy az elmúlt időszakban megjelent a qvik-alapú fizetéselfogadás, ami az azonnali átutalás infrastruktúrájára épít. Magyarországon 2020 óta működik az azonnali fizetés, amely ma már nem csak barátoknak utalásra vagy mobilbanki átvezetésre használható, hanem akár bolti fizetésre is. A logika egyszerű: a terminálon megjelenő QR-kód beolvasása után a vásárló a mobilbankjába kerül, ahol egy előre kitöltött utalást hagy jóvá, és a tranzakció azonnali átutalásként teljesül. Ennek igazi jelentősége nem pusztán az, hogy „van egy új opció”, hanem az, hogy ezzel egy új, kártyás tranzakcióktól részben független fizetési pálya nyílt meg. Miért fontos ez a kereskedőknek? Kereskedői oldalról a qvik legnagyobb vonzereje a költségcsökkentés, mert lényegesen olcsóbb lehet a kártyás fizetésnél, és nagy volumen mellett ez nagyon gyorsan látványos megtakarítássá válik. A beszélgetésben ezért is került szóba, hogy a nagy szereplőknél válik igazán érdekessé a történet: ha egy piacvezető lánc bevezeti és láthatóvá teszi ezt a fizetési formát, az bizalmat épít, a fogyasztóknak természetessé válik a használat, és idővel „leszivárog” a megoldás a kisebb kereskedőkhöz is. Magyarán a terjedés kulcsa az, hogy a nagyoknak érdekükben álljon kiajánlani a kártya mellé, és ez az érdek elsősorban a díjstruktúrából fakad. Gyorsabb? Nem. Olcsóbb? Igen. A műsor egyik fontos megállapítása az volt, hogy ügyfélélményben a qvik ma még nem veri a legkényelmesebb kártyás megoldásokat, különösen nem az Apple Pay jellegű fizetést, ahol néhány mozdulattal lezárul a tranzakció. A qvik esetében több lépés van, ezért önmagában attól nem lesz tömegesen népszerű, hogy „létezik”. Éppen ezért kerül képbe a kereskedők ösztönzése, leginkább a loyalty programok logikáján keresztül: ha a kereskedőnek olcsóbb, akkor pontokkal, kedvezményekkel vagy extra előnyökkel rá tudja venni a vásárlókat, hogy bizonyos helyzetekben ezt válasszák. Emellett elhangzott az is, hogy a bankok közös gondolkodása is elindult az élmény javítására, például úgy, hogy bizonyos kereskedőket „megbízhatóként” kezelve csökkenjen a jóváhagyások és azonosítások száma, és limitbeállításokkal gyorsabb, kényelmesebb folyamattá váljon az egész. Indul a verseny - és mindenki nyer A qvik megjelenése az igazi változ...
• AI és design system: korszakváltás a termékfejlesztésben 23.02.2026 18m

  Az AI ma már nem külön téma, hanem a digitális termékfejlesztés „alapzaja”. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Muck Ferenccel, az ff.next társalapítójával beszélgetett arról, miért lett a design system 2026-ra alapvetés, és hogyan gyorsítja fel mindezt a generatív mesterséges intelligencia. A fő üzenet egyszerű: a design system ma már nem extra, hanem infrastruktúra, az AI-jal együtt pedig olyan tempót és munkamódszert hoz, ami átírja a fejlesztés ritmusát. Design system: több, mint színek és gombok A design system elsőre száraz fogalomnak tűnhet, valójában viszont a csapat egyik legfontosabb gyorsítója. Példaként gondoljunk az emojikra: nem rajzoljuk újra őket minden alkalommal, hanem egy egységes készletből „levesszük a polcról” azt, amire szükség van. A design system ugyanezt adja egy app vagy weboldal esetében: egy közös vizuális és működési keretrendszert, amiben nem kell újra meg újra ugyanazokat a döntéseket meghozni. Ennek a hozadéka nemcsak az egységesebb felület, hanem az is, hogy kevesebb vita keletkezik az ügyféllel, és több energia marad a valódi értékteremtésre a repetitív, hibalehetőségekkel teli „favágás” helyett. A Volkswagen-alváz logikája Muck Ferenc a Volkswagen-csoport platformstratégiáját hozta analógiának: ugyanarra az alvázra többféle autó épülhet, mégis teljesen más élményt adhat a végén. A design system is ilyen. A tévhit az, hogy csak színeket és logót cserélünk, miközben a jól felépített rendszer ennél sokkal mélyebben testreszabható. A közös alap rövidíti a fejlesztési ciklust, csökkenti a költséget, és mégis lehet belőle teljesen más terméket építeni - úgy, hogy a végfelhasználó nem azt érzi, hogy valami sablont kapott. AI + design system: promptból prototípus A beszélgetés legizgalmasabb pontja az volt, hogy a design system az AI számára is „iránytűvé” válik. Ha a komponenskészlet rendezett és konzisztens, akkor a generatív AI nem a semmiből próbál kitalálni mindent, hanem egy adott keretrendszerben rak össze felületeket. Elhangzott az a vízió is, hogy hamarosan elég lehet szövegesen leírni, mit szeretnénk látni - például egy bejelentkezési folyamatot megadott színekkel és logóval -, és az AI a design system elemeiből összerakja a kattintható prototípust. Ami korábban hetek-hónapok egyeztetése és tervezése volt, az most nagyon rövid idő alatt validálhatóvá válik. “Tankerhajó-fordulás” a bankoknál és telkóknál A bankok és telekommunikációs cégek világa azért különösen érintett, mert sokáig „tankerhajóként” működött: hosszú tervezés, hosszú fejlesztés, majd mire elkészül a termék, a piac már továbblépett. A design systemre és AI-ra épülő prototípuskészítés ezt a logikát fordítja meg. A döntéshozók gyorsabban látnak kézzelfogható anyagot, hamarabb lehet A/B tesztelni és irányt váltani, és kisebb az esélye annak, hogy a végén egy elavult koncepciót fejlesztenek le drága pénzen. Mi lesz a juniorokkal? Az adásban szóba került az is, hogy a repetitív feladatok eltűnésével átalakul a belépő szint. A hangsúly egyre inkább a rendszerszintű gondolkodáson van, és azon, hogy a designereknek üzleti szemléletet is fel kell venniük. Nem az a kérdés, lesznek-e pályakezdők, hanem az, hogy gyorsabban kell „bevethetővé” válniuk, mert a klasszikus, lassú betanulási modell egyre kevésbé fér bele. A korszakváltás lényege A beszélgetés végkicsengése szerint a design system ma már alap, nem luxus. Az AI-jal együtt pedig nem egyszerűen gyorsít, hanem új munkafolyamatot hoz: előbb prototípus és validáció, utána fejlesztés. Ez kevesebb súrlódást, gyorsabb piacra lépést és jobb döntéseket jelent. Vagyis azt, hogy a termékfejlesztés nemcsak hatékonyabb lesz, hanem életszerűbb tempóra vált a mai piaci környezetben.
• Kínai modellek forgatják fel az AI-piacot 16.02.2026 19m

  A globális AI-verseny látványos fordulóponthoz érkezett. Míg 2024-ben a kínai nagy nyelvi modellek részesedése alig volt érzékelhető, 2025-re már közel 30 százalékot hasítottak ki a globális piacból. Ráadásul nemcsak felzárkóztak az amerikai élmezőnyhöz, hanem árban is komoly nyomást helyeztek a piacra. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a PeakX vezetőjével beszélgetett arról, mit jelent ez a fordulat Európa és a vállalatok számára. 30% - de főként hazai pályán A növekedés mögött elsősorban a kínai és ázsiai belső piac robbanása áll. A kínai lakosság korábban kevésbé használta az AI-eszközöket, 2025-re viszont tömegesen kezdte el alkalmazni őket. Ha ehhez hozzávesszük Ázsia demográfiai súlyát, a 30 százalék már kevésbé meglepő. A geopolitika tovább erősíti ezt a folyamatot. Az amerikai piacon nem használhatók kínai modellek, Kínában pedig nem elérhetők az amerikai megoldások. A két blokk lényegében saját ökoszisztémát épít, ami mesterségesen is gyorsítja a belső terjedést. A számok mögött azonban valós felhasználók és valós adaptáció áll. Európa: szabályozásban erős, de nagy a technológiai függőség A beszélgetés egyik kulcsállítása, hogy Európa gazdasági és technológiai ütközőzónává vált. Miközben az EU szigorú szabályozási környezetet teremtett a GDPR-ral és az AI Acttel, az infrastruktúra döntően nem európai kézben van. A cloudpiac túlnyomó része amerikai hyperscalerekre épül, ami adatszuverenitási kérdéseket vet fel, különösen a Cloud Act fényében. Az ellentmondás nyilvánvaló: az EU szigorú normákat állít, de közben a technológiai motorok az Egyesült Államokban és Kínában működnek. A vállalatok ezért gyakorlatilag rákényszerülnek arra, hogy külső technológiára építsenek. Le lehet kapcsolni a villanyt? A függés nem feltétlenül drámai formában jelenik meg. Sokkal reálisabb forgatókönyv, hogy egy új modell nem válik elérhetővé az EU-ban, vagy az árak emelkednek jelentősen. A felhasználók már most is tapasztalhatják, hogy bizonyos AI-funkciók késve vagy egyáltalán nem érkeznek meg Európába. Ez a kitettség üzleti szempontból komoly kockázat, különösen akkor, ha egy vállalat kritikus folyamatait egyetlen külső szolgáltatóra építi. A kiút: nyílt forráskód és saját infrastruktúra Az egyik lehetséges megoldás a nyílt forráskódú modellek alkalmazása. Mind amerikai, mind kínai oldalon léteznek olyan modellek, amelyek saját európai infrastruktúrán futtathatók. Ez nem ideológiai, hanem kontrollkérdés: ha a vállalat saját szerveren, saját adatkezelési keretek között működteti a modellt, csökkenti a geopolitikai és szolgáltatói függést. Ez azonban technológiai és pénzügyi felkészültséget igényel, nem pusztán egy gyors implementációt. Mit tudnak valójában a kínai modellek? A PeakX saját mérési rendszere a magyar Nemzeti Kompetenciamérés feladataival tesztelte a modelleket, nem laboratóriumi benchmarkokkal. Az eredmények szerint a kínai modellek teljesítménye csak néhány százalékkal maradt el a top amerikai modellek mögött, miközben költségben akár 80–90 százalékos előnyt is mutattak. A különbségek ráadásul finomhangolással tovább csökkenthetők, ami azt jelenti, hogy a minőségi rés gyorsan záródhat. Árháború és geopolitikai játszma A kínai térnyerés nem csupán technológiai verseny, hanem geopolitikai küzdelem is. Szankciók, exportkorlátozások és piacszabályozási döntések alakítják a mezőnyt. Ugyanakkor a verseny árleszorító hatása a vállalatok számára kedvező lehet, ha tudatosan választanak technológiát. A kérdés már nem az, hogy melyik modell a legjobb, hanem az, hogy melyik illeszkedik leginkább az adott felhasználási célhoz és kockázati profilhoz. Európa szerepe és az integrátorok felelőssége Európa jelenleg inkább szabályozási, mint technológiai vezető szerepet tölt be. A valódi...
• Európa legnagyobb oktatási expója megmutatta: brutálisan le vagyunk maradva 09.02.2026 20m

  Londonban járni önmagában is inspiráló élmény, de amikor az ember Európa legnagyobb oktatástechnológiai expóján, a BETT (British Educational Technology Show) Londonon vesz részt, akkor egész másként kezd gondolkodni a jövőről. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett a konferencián szerezett tapasztalatokról, hogy mit láttak és mit tanultak, illetve hogy miért lehet sorsdöntő az oktatás jövője szempontjából az, ami most történik a mesterséges intelligencia körül. Egy expó, ami minden eddigit felülírt A BETT nem csak egy konferencia. Az Excel London hatalmas területén megrendezett esemény Európa legnagyobb, globálisan is meghatározó oktatástechnológiai találkozója. Suppan elmondása szerint számára különösen érdekes volt a helyszín, hiszen fintech karrierje is innen indult több mint egy évtizeddel ezelőtt - ám most valami egészen mással szembesült. Míg a korábbi fintech expók is nagynak számítottak, a BETT ezekhez képest négy-ötször akkora volt. Több száz (egyes becslések szerint 650–850 kiállító) próbálta bemutatni, hogyan gondolkodik az oktatás jövőjéről. Hardverek, szoftverek, platformok, adminisztrációs rendszerek, tanulást támogató megoldások - gyakorlatilag minden, ami az iskolák világához kapcsolódik. És igen: volt magyar stand is, több kifejezetten ígéretes hazai oktatási innovációval. Miért ment a Peak a BETT-re? Bár a Peak neve elsősorban fintech megoldásokhoz kötődik, a londoni út nem elsősorban pénzügyi fókuszú volt. A cégcsoport AI-üzletágán, a PeakX-en belül ugyanis már több, aktívan futó oktatási mesterséges intelligencia projekt is működik. A cél egyértelmű volt: – visszamérni a piacot, – megnézni, hogy a Peak stratégiája mennyire előremutató, – és felmérni, hogy hol tartanak a nemzetközi versenytársak. A Peak olyan hiperperszonalizált oktatási platformokon és AI-ügynökökön dolgozik, amelyek a tanulási folyamatot teljesen a diák igényeihez szabják - tempóban, formátumban és módszertanban is. A nagy kérdés tehát az volt: előrébb járnak, lemaradásban vannak, vagy fej-fej mellett haladnak a piaccal? Meglepő válasz: az AI az oktatásban még gyerekcipőben jár A válasz sok szempontból megnyugtató - és egyben riasztó is. Bár a mesterséges intelligencia szinte minden standon megjelent valamilyen formában, Suppan szerint az oktatási AI-megoldások többsége még rendkívül kezdetleges. Kevés igazán komplex, rendszerszintű megoldást láttak, inkább egy-egy részproblémára fókuszáló eszközöket. Ez azt jelenti, hogy a Peak iránya kifejezetten erősnek tűnik. Ugyanakkor a piac éhes az egyszerűbb, gyorsan bevezethető megoldásokra is. Fintech az iskolában: szűk, de izgalmas piac A BETT-en fintech cégek is feltűntek, elsősorban az iskola–szülő–diák hármas pénzügyi folyamataira fókuszálva. Ilyen volt például a ParentPay, amely több tízezer iskolát és milliós felhasználói bázist szolgál ki az Egyesült Királyságban. Ezek a megoldások az iskolai befizetéseket, kirándulásokat, étkezéseket, biztosításokat kezelik. Egy olyan piacot, amely Közép-Kelet-Európában gyakorlatilag nem létezik, miközben Nyugat-Európában teljesen természetes. Big Tech háború az iskolákért A kiállítók között természetesen ott volt a Big Tech teljes arzenálja: Google, Microsoft, Apple és Amazon. Suppan szerint kifejezetten látványos volt a Google–Microsoft rivalizálás, amely az oktatási intézményekért zajlik. Az iskolák nem csupán felhasználók, hanem hosszú távú belépési pontok: aki ott nyer, az évtizedekre beágyazódik. Nem véletlen, hogy a cégek eszközökkel, támogatásokkal, komplett ökoszisztémákkal próbálják „levenni a lábukról” az intézményeket. Az izlandi példa: amikor a diák dönt A beszélgetés egyik legerősebb része az izlandi oktatási modell bemutatása volt. Ott a diákok nem kész...
• BlockBen: a MiCA engedély megszerzése jobb befektetés volt, mint a bitcoin 02.02.2026 17m

  A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Krocsek Attilával, a BlockBen vezérigazgatójával beszélgetett arról, hogyan forgatja fel gyökeresen az európai kriptopiacot az új MiCA-szabályozás, és hogy milyen hatása van az SZTFH-rendeletnek itthon. Szó esett piaci kivonulásokról és túlélési stratégiákról, a BlockBen mögött álló nyolc év munkájáról, valamint arról is, miért lehet a szabályozás most először nem fék, hanem versenyelőny a felkészült kriptoszolgáltatók számára. Vérfürdő vagy megtisztulás? – átalakulóban az európai kriptopiac A számok önmagukért beszélnek. Egy évvel ezelőtt még nagyjából 3000 kriptoszolgáltató működött bejelentett formában az Európai Unióban. A MiCA rendelet hatálybalépésével ez a szám pár száz környékére zsugorodott, és a következő hónapokban tovább csökkenhet. Ez egyszerre drámai és felszabadító folyamat. Egyrészt – ahogy Krocsek Attila fogalmazott – vérfürdő azoknak, akik nem készültek fel, hiszen még a világ legnagyobb forgalmú kriptotőzsdéi közül is van olyan, amely sehol Európában nem tudott MiCA-engedélyt szerezni. Másrészt viszont tisztulás azoknak, akik a kezdetektől fogva komolyan vették a pénzügyi, jogi, IT- és compliance-követelményeket. Nyolc év munkája egyetlen engedélyben A BlockBen története ebben a környezetben különösen tanulságos. Bár a MiCA-engedély megszerzése formálisan 7–8 hónapos eljárás, Attila szerint valójában nyolc év munkája sűrűsödött bele ebbe a döntésbe. A cég már indulásától átláthatóan működött, euró kapcsolattal rendelkezett, és megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyek most hirtelen kötelezővé váltak mindenki számára. A lett felügyelettől megszerzett engedély ráadásul EU-s passporting jogot biztosít, vagyis a BlockBen az egész Európai Unióban jogosult kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtani. Ez az a pont, ahol a szabályozás nem korlátoz, hanem piacot nyit. MiCA mint befektetés: jobb hozam, mint a bitcoin? A MiCA-engedélybe való befektetés az elmúlt évtized egyik legjobb üzleti döntése volt azok számára, akik meglépték – hangzott el az erős mondat a beszélgetés során. Ha a 3000 szereplőből végül csak 100–200 marad: a piaci torta harmincszorosára nő az engedéllyel rendelkező cégek számára, miközben a kriptopiac egészének növekedési üteme az EU-ban évi 10–30% között mozoghat. Nem véletlen, hogy a BlockBen körül hirtelen megélénkült az érdeklődés – üzleti és befektetői oldalról egyaránt. Magyarország mint tesztpiac Bár a BlockBen európai szereplővé vált, Magyarország továbbra is kulcsszerepet játszik a stratégiában. A budapesti központ nemcsak operatív bázis, hanem kísérleti terep is. Itt lehet ugyanis gyorsan validálni üzleti modelleket, és innen lehet továbbvinni a sikeres megoldásokat az EU-s piacra. A kelet-európai régióban a kriptopiac növekedési potenciálja még nagyobb, mint Nyugat-Európában, különösen akkor, ha az intézményi tőke is megérkezik. SZTFH-rendelet: sokkhatás után kivárás A beszélgetés végén szó esett az új magyar SZTFH-rendeletről is, amely a tranzakció-validátori szerepkör bevezetésével sokkolta a piacot. Több szolgáltató azonnal kivonult, míg mások a kivárásra játszanak. A piac azonban lassan alkalmazkodni látszik: már van engedélyezett magyar validátor, a szolgáltatók szerződésekkel visszatérhetnek, a kezdeti pánikot pedig fokozatosan felváltja az üzleti racionalitás. A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.
• Fogadás a jövőre: hasítanak a predikciós piacok 26.01.2026 19m

  A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a fintech szektor jelenleg egyik legforróbb témáját vesézték ki alaposabban: a predikciós piacokat. Mi az a predikciós piac – és miért nem egyszerűen szerencsejáték? A predikciós piacokat gyakran nevezik „jós piacoknak”, de ez félrevezető. A támogatók szerint ugyanis ezek nem a szerencséről, hanem az információról szólnak. A lényege egyszerű: egy jövőbeli eseményhez tartozik egy kontraktus, amelynek az ára azt tükrözi, hogy a piac szerint mekkora az esélye annak, hogy az esemény bekövetkezik. Ha egy esemény esélyét 80 százalékra árazzák, akkor egy kontraktus nagyjából 80 centbe kerül. Ha az esemény valóban megtörténik, a kontraktus 1 dollárt ér. Ha nem, akkor nullát. A különbség a nyereség - vagy a veszteség. A kritikusok szerint ez nagyon hasonlít az online szerencsejátékhoz. A védelmezők viszont azt mondják: ez egy információ-aggregációs mechanizmus, amely sok ezer, egymástól független szereplő tudását sűríti egyetlen számban – az árban. A Kalshi és a Polymarket: milliárd dollárok pörögnek A téma aktualitását jól mutatja, hogy a Kalshi nevű predikciós piaci platform néhány év alatt a szektor zászlóshajójává vált. Tavaly nyáron még „csak” 2 milliárd dollárra értékelték, azóta azonban újabb tőkebevonásokkal 11 milliárd dolláros értékelésig jutott. Mellette a Polymarket is egyre nagyobb forgalmat bonyolít, különösen politikai és geopolitikai események kapcsán. Ez nem niche játék többé: intézményi pénz, nagy fintech-platformok és tömegek jelennek meg ezeken a piacokon. Amikor valaki túl jól tudja, mi fog történni A beszélgetés egyik legizgalmasabb példája egy friss geopolitikai eset volt. Egy Polymarket felhasználó január 2-án nem kis összeget tett arra, hogy a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót 24 órán belül elfogják - miközben a piac ezt mindössze 16–18% eséllyel árazta. Az esemény bekövetkezett, a fogadó pedig ötszörös–hatszoros nyereséggel szállt ki. Az ilyen eseteknél óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még kollektív bölcsesség, vagy már bennfentes kereskedelem? A predikciós piacok egyik nagy kockázata éppen ez: ha valaki információs előnyben van, vagy elég nagy tőkével rendelkezik, torzíthatja az árakat és a narratívát. Jobbak lehetnek, mint a közvélemény-kutatások? Gyakori érv a predikciós piacok mellett, hogy „itt pénz van a vélemény mögött”, nem csak egy telefonos válasz. A közvélemény-kutatásokkal való párhuzam azonban félrevezető lehet. Egy választó például szavazhat A jelöltre, de közben azt gondolhatja, hogy B jelölt fog nyerni. A predikciós piacon nem azt mondja meg, mit szeretne, hanem azt, mit tart valószínűnek. Ettől árnyaltabb képet adhat, de nem feltétlenül „igazabbat”. A valóság sokszor a különböző módszerek átlagában rajzolódik ki. Peer-to-peer fogadás: nem a ház ellen játszol Fontos különbség a klasszikus szerencsejátékhoz képest, hogy a predikciós piacokon nem a ház ellen fogadsz. A platform csak közvetítő: akkor tudsz nyerni, ha a másik oldalon valaki mást gondol a jövőről, mint te. Ez a peer-to-peer logika csökkenti a szolgáltató kockázatát, miközben a bevétele biztos: minden tranzakcióból lecsíp egy keveset. Innen nézve a platformnak nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki nyer, hanem az, hogy minél nagyobb legyen a forgalom. Fintech-integráció: vonzó funkció vagy üzleti öngól? Nem véletlen, hogy olyan nagy nevek, mint a Robinhood, a Coinbase vagy az Interactive Brokers is kísérleteznek predikciós piaci funkciókkal. A kérdés inkább az: megéri-e hosszú távon? Egy ilyen feature eleinte vonzó lehet, ami pörgeti az aktivitást, de ha a felhasználók sorra elveszítik a pénzüket, gyors lemorzsolódáshoz vezethet. Ez a dinamika ismerős lehet a BNPL-ből, a k...
• Három trend, ami átalakíthatja a fintech piacot 19.01.2026 19m

  A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető ezúttal Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával ült le, hogy végigvegyék, mik lesznek azok a főbb trendek, amik meghatározzák a fintech szektor 2026-os évét. Agentic AI: amikor az AI nem csak válaszol, hanem cselekszik 2026-ban a fintech szektor egyik kulcsszava kétségtelenül az agentic AI. Ezek olyan AI-szoftverek (ügynökök), amelyek nem csupán javaslatokat adnak, hanem folyamatokat visznek végig, lépéseket tesznek, döntési pontokat kezelnek - mindezt ma már pénzügyi területen is. Itt már rég nem arról van szó, hogy az AI „szöveget ír” vagy „összefoglal”. Az AI ügynökök ma már képesek back-office folyamatok autonóm támogatására (például tranzakcióegyeztetés), csalások észlelésére, hitelkérelmek feldolgozására, sőt: a jövőben akár proaktív pénzügyi menedzserként is működhetnek. A beszélgetés során felvetődött, hogy a bankok elképesztő adatmennyiségen ülnek, mégis sok ügyfél élménye az, hogy a bankja „szinte semmit sem tud róla” - vagy legalábbis nem úgy használja az adatot, hogy annak értelme legyen. 2026-ban a verseny fókusza pedig egyre kevésbé az árazás vagy a kamat lesz, sokkal inkább az ügyfélélmény: ki tud kényelmesebb, okosabb, személyre szabottabb élményt adni. Itt jön a képbe az agentic AI ígérete: előre jelezni a problémát, és jókor a jó megoldást felkínálni, például egy vállalkozásnál a közelgő likviditási gondot. A Peak tapasztalatai A Peak tapasztalata alapján a pénzintézeteknél „csatasorba állított” AI agentek jelentős része nem is ügyféloldalon dolgozik, hanem a felszín alatt: gyorsítja a belső munkát, segíti az információhoz jutást, és hatalmas “dokumentumtengerben” keres vissza. A legtanulságosabb sztori egy olyan belső asszisztens bevezetése volt, ahol az AI a dokumentumokból válaszol a kollégáknak. Bár ez elsőre egyszerűnek hangzik, a valóságban a termékek évek alatt annyiszor módosultak (moratórium, szerződésmódosítások, feltételek változása), hogy a hivatkozások és verziók már követhetetlenek. Amikor egy ilyen rendszernél a visszatesztelés „csak” 76 százalékos pontosságot mutatott, az ok nem az volt, hogy az AI rossz, hanem hogy a belső policyk eltértek attól, amit az ügyfél valóban aláírt. Innen jött egy új felismerés: az AI nemcsak automatizál, hanem láthatóvá teszi a szervezetben lévő ellentmondásokat. És ebből akár külön termék is születhet: „policy-javító” AI, amely kiszűri a belső működés inkonzisztenciáit. Fordul a kocka: az inkumbensek előzhetnek A beszélgetés egyik megállapítása, hogy az agentic AI akár az inkumbenseknek kedvezhet. Miért? Mert mára a nagyobb fintech szereplők is felhalmoztak egyfajta „legacy-t”: 10–15 évnyi működés után náluk is vannak örökölt rendszerek, adósságok, rossz döntések. Aki viszont kivárt, és most lép jól, akár kanyarban előzhet. Embedded finance: pénzügy ott, ahol épp szükség van rá A második trend, ami 2026-ban szintén nagyot mehet, az embedded finance, vagyis a beágyazott pénzügyek. Röviden: amikor a pénzügyi szolgáltatás nem külön banki csatornán jelenik meg, hanem a platformélmény természetes része lesz. A beszélgetés alapján a valódi ígéret a bonyolultabb, üzletvezetési környezetekben van: vállalkozói platformok, ökoszisztémák, ahol a pénzügyi termék a megfelelő pillanatban jelenik meg. Az embedded finance lényege nem az, hogy „mindenhol bankolunk”, hanem hogy akkor kapunk ajánlatot, amikor tényleg szükségünk van rá: például amikor likviditási problémánk alakul ki, vagy finanszírozási rés keletkezik. Stablecoinok: a fizetési infrastruktúra új paradigmája A harmadik trend - a stablecoinok - szintén nagy súlyt kapott a beszélgetésben. És nem azért, mert egy divatos kriptós téma, hanem mert a stablecoinok immár rendszerszintű kérdéssé váltak. Siklós Bence egy erős állítás...