ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
0
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja, amely a természetet, környezetünket és a jövőnket érintő legfontosabb ökológiai kérdéseket járja körül. A műsorban a témákban jártas tudósokkal beszélgetnek az ökológia aktuális kihívásairól és kutatási eredményeiről. Célja, hogy érthető formában közvetítse a tudományos ismereteket a nagyközönség számára.
Episodes
-
Kunhalmok: a több ezer éves történelem és a sztyeppék élővilágának találkozóhelye 28.08.2026 32mA több ezer éves temetkezési dombok, a kunhalmok (kurgánok) - akárcsak a gémeskutak, pásztorszállások vagy tanyák – az alföldi táj jellegzetes elemei, nélkülük elképzelhetetlen lenne például egy hortobágyi tájkép.Első pillantásra csak kisebb domboknak tűnnek, valójában azonban több ezer éves, ember alkotta temetkezési helyek, amelyek közül sok egyidős az egyiptomi piramisokkal. A kunhalmok nemcsak régészeti szempontból különlegesek, napjainkban is fontos kulturális értéket képviselnek a helyi közösségek számára. Ezt jól mutatja, hogy az évszázadok során templomok, keresztek, emlékhelyek épülte... -
Búvósávok – kis beavatkozás, nagy természetvédelmi jelentőség 14.08.2026 24mA HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának új epizódja azt mutatja be, hogyan egyeztethető össze a gyepek kaszálása az ízeltlábú-közösségek sokféleségének megőrzésével. A kutatók ennek érdekében a kaszáláskor érintetlenül hagyott, jellemzően 5–6 méter széles búvó- vagy hagyássávok természetvédelmi szerepét vizsgálják. A magasabb növényzet táplálkozó- és menedékhelyet kínál az állatoknak, segíti a növények szaporodását, valamint hűvösebb és nedvesebb mikroklímát őriz meg. Ez azért lényeges, mert a kaszálást követő rendsodrás és bálázás rövid időn belül többször is megzavarja a gyep élővilág... -
Bárkiből lehet közösségi tudós. Ez a podcast elmeséli, hogyan. 31.07.2026 27mAz ÖKé! podcast új epizódja a közösségi tudományról, vagyis a citizen science-ről szól.A közösségi tudomány lényege, hogy nemcsak kutatók, hanem önkéntesek, természetjárók, kerttulajdonosok, horgászok vagy akár alkalmi érdeklődők is hozzájárulhatnak a tudományos munkához. A kutatók számára ez azért különösen értékes, mert olyan helyekről is érkezhetnek adatok, ahová szakmai kapacitás hiányában nehéz lenne eljutni. Ugyanakkor az ilyen adatok felhasználása körültekintést igényel, hiszen kezelni kell az adatgyűjtési torzításokat és biztosítani kell a megfigyelések validálását.A beszélgetés több o... -
Hogyan inspirálja az állatok viselkedése a tudományt és a jövő technológiáit? 10.07.2026 26mAmikor a vadlovak és a hangyák tanítanak vezetni, dönteni és együttműködni.Csoportos viselkedés során olyan új képességek jelennek, amire a csoport egyik egyede sem lenne képes.Hogyan lehet ennek a többletteljesítmény kialakulásának mechanizmusait feltárni élőlénycsoportok esetén, és hogyan hasznosíthatóak ezek az elvek mesterséges, például robotikai rendszerekben?Ennek tanulmányozásáról beszélgettünk Nagy Mátéval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének és az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatójával.A szerteágazó témák között szerepel a hortobágyi vadló háremek tö... -
Ahova a klímaváltozás kétszer érkezett meg 26.06.2026 38mAmikor 2013-ban a kutatók felépítettek egy komplex terepkísérletet a Kiskunságban, a fülöpházi homokbuckákon, még csak a klímaváltozás „várható” hatásairól beszéltünk. A kutatás célja is az volt, hogy előre jelezze a változó csapadékviszonyok homoki gyepekre gyakorolt hatásait. A kísérlet érdekes eredményeket hozott: az évelő füvek, mint a pusztai árvalányhaj és a magyar csenkesz visszaszorulását, és az egynyári fajok előretörését mutatta a szárazságkezelt parcellákban. A 2022-ben, majd 2024-ben bekövetkező extrém száraz nyarak szomorú megerősítését adták a korábbi kísérletes eredményeknek, de... -
A gyepek apró hősei 12.06.2026 24mTöbb kutatás igazolta már, hogy az Ivermectin hatóanyagú féreghajtószerek kijutnak a legelő állatok trágyájával és akár 40 napig benen maradhatnak, mert addig tart a lebomlási idejük. A gyepekre kijutva a trágyakupacok odavonzzák a különböző hasznos, lebontó ízeltlábúakat, köztük a ganajtúrókat, így az Ivermectin miatt a ganajtúrók petéi és lárvái elpusztulnak. Miután a szaporulatuk megszűnik – vagy jelentősen lecsökken –, hosszú távon a legelő területekről eltűnnek ezek a ganajtúró fajok.Hogy miért fontosak és milyen jelentősége van a ganajtúró féléknek, akik a legelők kis hősei? Erről, és a... -
Vizek, amelyeknek néha ki kell száradniuk – de nem szabadna eltűnniük 29.05.2026 28mVajon miért lehet különösen izgalmas egy olyan kisvíz vagy tócsa, amely az év egy részében teljesen kiszárad?Az időszakos vizek első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, valójában azonban rendkívül különleges élővilágnak adnak otthont, és fontos színterei az ökológiai és evolúciós folyamatoknak. Kiszáradásuk a működésük természetes része, sőt éppen ez teszi őket egyedivé. A klímaváltozás hatására azonban sok ilyen élőhely már nemcsak időszakosan szárad ki, hanem tartósan eltűnhet a tájból. Mi történik akkor, ha ezek a kis vizek többé nem töltődnek fel? Miért fontosak az apaji bombatölcsérek... -
A rák kutatása egy evolúcióbiológus szemszögéből 15.05.2026 34mA rákbetegség evolúciós vonatkozásait kutatja Dr. Boross Gábor Zoltán biológus kutató munkatársaival Budapesten, az Evolúciótudományi Intézetben. De hogyan kell ezt a kutatási folyamatot elképzelni?A rák kialakulásakor egymást érik az evolúcióbiológia területéhez tartozó, adaptív (alkalmazkodó) történések. Egy tumor kialakulásakor egészséges sejtek mutációk révén osztódni kezdenek, így egy olyan populációt, csoportot alkotnak, amiben az egyes sejtek egymással evolúciós versenyt futnak. Ez a verseny nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a gepárdok populációja évmilliók során egyre gyorsabb lesz, vagy e... -
Az algák láthatatlan világa 01.05.2026 25mMik azok az algák, és miért nélkülözhetetlenek a vizeink – és végső soron az életünk – szempontjából?Az algák sokak számára csupán zöldes bevonatot jelentenek a víz felszínén, valójában azonban rendkívül sokszínű és alapvető szerepet betöltő élőlénycsoportot alkotnak. De mik is pontosan az algák? Hová tartoznak az élővilág rendszerében, és hogyan alakult ki ez a különleges sokféleség?Podcastunkban betekintést nyerünk a vízi ökoszisztémák működésébe, ahol az algák kulcsszereplőként járulnak hozzá az anyagforgalomhoz és az élőhelyek fenntartásához. Megtudhatjuk, milyen ökoszisztéma-szolgáltatáso... -
Életünk alapjai, az ökológiai szolgáltatások 17.04.2026 31mAz ökológiai folyamatok alkotják életfeltételeink alapját. Mégis úgy tűnik, valamit elszúrtunk…Nincs tisztább víz annál, mint amit a karsztvidékek természetes szűrőrendszerei állítanak elő. Nincs tisztább levegő annál, mint amit a növényzet megtermel, megszűr és megtisztít. És aligha van ízletesebb, mint egy hagyományos tájfajta gyümölcs.Az ökológia nem természetvédelem – hanem tudatos természet-használat. Ha jól működtetjük az ökológiai rendszereket, biztosítani tudják számunkra a tiszta ivóvizet, a jó levegőt, a termékeny talajt és számos más létfontosságú szolgáltatást. Ha azonban sérülnek,... -
A kooperáció az evolúció varázsbotja 03.04.2026 43mA podcast sokrétűen körbejárja, hogy az együttműködésnek miért van kiemelt szerepe az evolúció történetében.Kooperáció alatt az élőlények olyan viselkedését, vagy működését értjük, mellyel egy másik élőlénnyel összefogva mindkettőjük rátermettségét növelik. Ám az együttműködés költséges. Ha viszont költséges, akkor a természetes szelekció miért nem tűnik el, miért nem terjednek el azok a változatok, melyek ezt a költséget nem viselik? Mégis nagyon sok kölcsönösen előnyös együttműködő kapcsolat létezik a biológiában, az egyszerű organizmusoktól a növényeken és állatokon át, az emberig. Izgalmas... -
A dögevéstől a szonettekig: az emberré válás rögös útja 20.03.2026 41mMi az a két biológiai kulcsképesség, amelyek az emberré válásunk zálogai voltak, amelyekben az egész élővilág legjobbai vagyunk és amelyek ,,félelmetesen sikeressé" tették az emberi fajt? Hol ringott a Homo sapiens bölcsője? Miért volt kulcsszerepe egy hirtelen éghajlatváltozásnak az emberré válásunkban? Mi köze volt a húsevésnek a kultúra kialakulásához? Hogyan alakítják evolúciós folyamatok az emberi kultúrát és miként hat kölcsön a jól ismert genetikai és a kulturális evolúció? A múlt mellett a jövőn is gondolkodva: mire vezethet, illetve okozhat-e bajt az, ha az egyre fejlettebb mestersége... -
Ősi tölgyeseink nyomában 06.03.2026 28mA beszélgetés a Kiskunság területén még megmaradt ősi, természetközeli homoki tölgyes erdőket mutatja be a hallgatóknak, amely azért értékes, mert nagyon kevés ilyen természetességű és jó állapotú alföldi kocsányos tölgyest láthatunk Magyarországon. Hivatalos statisztikák szerint a legidősebb állományok 120-130 évesek lehetnek, és a tölgyek törzsei csoportosan nőnek, tehát egy korábbi, jóval idősebb gyökérből sarjadnak.Ezek a tölgyesek genetikailag kiemelkedő értéket képviselnek, mert a megmaradt idős tölgyfák génjei évszázadokon, évezredeken keresztül bizonyították a túlélőképességüket, így l... -
Vízminőség a tükörben: eutrofizáció, haltelepítés, inváziók 20.02.2026 30mA hazai felszíni vizek ökológiai állapotát ma egyszerre több stresszor rontja: a tápanyagterhelés, a vízhasználat és a klímaváltozással összefüggő vízhiány. A beszélgetésben szó esik arról, miért kulcsszereplők a vízi növények: nem „zavaró hínárként”, hanem az ökoszisztéma működésének alapjaként, oxigéntermelőként és tápanyagmegkötőként. Kiemelt téma az eutrofizáció, amely a mezőgazdasági eredetű tápanyagok felhalmozódásával zavaros, algadomináns állapotot hozhat létre. Ezzel párhuzamosan az intenzív, gyakran ökológiai hatásbecslés nélküli haltelepítések (pl. amur, ponty) közvetlenül is hozzáj... -
Óh, azok a csodálatos gyepek ... 06.02.2026 25mMagyarország tájaihoz hozzátartoznak a száraz gyepek domináns fűfajai, mint például a homokgyepekre jellemző homoki árvalányhaj és a magyar csenkesz. Jól alkalmazkodtak az erős naphoz, magas hőmérséklethez és kevés csapadékhoz, ezért kifejezetten száraz, meleg helyeken nőnek. Legalábbis eddig ez volt az általános ismeret hazánk e két őshonos növényéről. Ugyanakkor az elmúlt nyarainkra jellemző forróságot már ők sem bírják, pedig az általuk alkotott, endemikus (azaz bennszülött vagy szűk elterjedésű), fajokban gazdag gyepek hosszú ideje, több tízezer éve jelen vannak hazánk szárazabb vidékein.... -
Hódok: a vízfolyások természet-helyreállítói 23.01.2026 27mTöbb fajcsoport kapcsán vizsgáljuk az eurázsiai hód tájátalakításának (gátépítésének és szelektív rágásának) hatásait. Kutatásaink egy része Kelet-Pest megyében, a Tápió-vidéken zajlik. Ebben a térségben a hódok jelentősen átalakították a vízfolyásokat, tulajdonképpen a szabályozások, lecsapolások előtti állapotokat állították helyre, egyes területeken több hektár kiterjedésű vizesélőhelyeket hozva létre. Mivel az Alsó- és Felső-Tápió árterén nagyrészt kaszálók és legelők találhatók, ezért a hódok tevékenysége viszonylag szabadon érvényesülhet, a természet-ember konfliktusok a legtöbb helyen h... -
Fertőzött világban élünk – evolúció és ökológia, csak nagyon ragályos 09.01.2026 38mAz élőlények állítólag “földön-vízben-levegőben” élnek. Ez nemcsak hogy elcsépelt közhely, de ráadásul roppant félrevezető is egyben. Hiszen a legtöbb élőlény nem e három közegben, hanem más élőlények testében, esetleg éppen az emberek testében él.Egy részük mutualista partnerként él bennünk, támogatva hosszú és egészséges életünket, más részük csak enyhén károsít és szinte tünetmentes, megint más részük közvetlenül az életünkre tör. Több régi, híres, nagy tudós fertőzésektől mentes világot ígért nekünk, ámde csalódnunk kellett az ígéreteikben: valójában fertőző mikrobákkal, férgekkel, tetvekk... -
Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot 12.12.2025 26mTízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságotAz adásban bemutatjuk, hogy a tízlábú rákok (Crustaces, Decapoda) miért is tartoznak a legellentmondásosabb állatcsoportok közé.Ennek oka, hogy napjainkban legtöbbször két kontextusban találkozunk tízlábú rákfajokkal. Egyrészt azért, mert az összes őshonos faj – nem csak hazánkban, de szerte a nagyvilágban – veszélyeztetett, és emiatt számos természetvédelmi program keretében próbálják a hazai fajok megmaradt állományait megőrizni Ázsiában, Európában, Madagaszkáron, Tasmániában, egészen Dél-Amerikáig. Másrészt azért, mert az utóbbi évtizedekben számos... -
Tündérkutak, apró oázisok az erdőben 28.11.2025 24mTündérkutak, apró vízforrások az erdei állatoknak nagy szárazságban isA podcastban fény derül arra, miért egyedülálló fákhoz kötődő mikroélőhelyek a dendrotelmák, vonzóbb nevükön tündérkutak.Ezek a kis időszakos víztestek különleges élőlényközösségeket tarthatnak fenn, a rendszeres kiszáradás és gyakran kifejezetten alacsony oldott oxigéntartalom ellenére számos specialista faj (többnyire rovarok) kötődik hozzájuk egyedfejlődésük legalább egy szakaszában, két fokozottan védett mohafaj kizárólag e képződmények peremén fordul elő, ráadásul gerinces állatok - többek között vadmacska - számára jel... -
Krúgatva száll a darucsapat, majd gyepelve kezdődik a darutánc 14.11.2025 26mŐsszel hazánk síkvidéki területein járva láthatjuk, ahogy „V” alakba rendeződve elhalad a fejünk fölött egy–egy darucsapat. Ez a fenséges megjelenésű költözőmadár az egyik legrégebbi madárcsoport, melynek ősei már 60-70 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. A darvak 15 faja jelenleg Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen jelen van. Miben rejlik ennek az állatnak az igazi misztikuma és a darvak miért fontosak a gyepek számára? Hogyan használható fel a darvak kutatása a klímaváltozás előrejelzésében és miért ernyőfaj a darvak nemzetsége, amely a világon fontos természetvédelm...
Popular in
The podcast also appears in the podcast charts of these countries.