Országos Széchényi Könyvtár

Episodes

• 
  Az Erdélyi Fejedelemség című könyv bemutatója a Széchényi-könyvesten Magyar Katolikus Rádió 09.11.2026 12m

  Akvarellkulturális palettaOsiris kiadó: Erdélyi fejedelemségKultúrmorzsákSzerkesztő: Fazekas GyöngyvérAz Osiris Kiadó gondozásában megjelent Erdélyi Fejedelemség című reprezentatív, vaskos kötet az elismert történész, Oborni Teréz szerkesztésében látott napvilágot a Nemzet és Emlékezet című forrásértékű történelmi sorozat zárótagjaként. A kötet szerkesztőjét Fazekas Gyöngyvér szólította meg az alapmű kapcsán.
• 
  „Ez bolond, könyvtáros akar lenni!” – Murányi Lajos emlékei 31.10.2026 1h 33m

  Fűtetlen berlini szállás, egy durva fogorvos, Bertolt Brecht, nyelvek, könyvek és cigiszünetek az Oroszlános udvarban. Dr. Murányi Lajos emlékeiben több ezer könyv elevenedik meg, tele humorral, különös figurákkal és váratlan fordulatokkal. Nagyapja házakat tervezett, nagyanyja szivarozott, édesapja pedig nem éppen könyvtárosnak szánta. Lajos eredetileg újságíró akart lenni, végül mégis a könyvek világában kötött ki – és a történet végén valahogy összeért a kör: könyvtári újságot is írt. Tóth Péter vendége ezúttal régi ismerőse és egykori cigipartnere az Oroszlános udvarból, akivel arról is beszélgettek, mivé lesznek az élet olykor egészen jelentéktelen pillanataiból évtizedekkel később meghatározó emlékek.Lajos kedvenc étele a nyelv volt: angolul, oroszul, franciául, szerbül és németül is tanult, amelynek oka, hogy helyesen és pontosan szerette kiejteni a szavakat, ahogy egy könyvtároshoz illik. Már egyetemistaként Berlinben járt, Bertolt Brecht a mindent jelentette számára. Aztán az élet másfelé vezette: foglalkozott iskolai könyvtárak felügyeletével, hat deszkás könyvtár volt az első műve, tanított és persze 50 évet könyvtárosként is lehúzott, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában lett osztályvezető. Kutatta a reformkori Fejér vármegye olvasáskultúráját, kizsarolták belőle a doktori fokozatot, és a szakmai közösségek építésében is fontos szerepet vállalt. Az újságírói ambícióit nem írta le: a könyvtár és az írás szaklapokban ért össze.A mai könyvtárakról Lajosnak határozott véleménye van: szerinte már szinte csak női könyvtárosok maradtak a szakmában, miközben az emberek egyre kevesebbet olvasnak. A Solymosi Ákos hangmérnöki közreműködésével készült podcastban a személyes történetek mögött a közhely is ott húzódik: hogyan rendezi át az idő a múltat, és mit őrzünk meg abból, akik valaha voltunk? A hosszú beszélgetésben sok minden előkerült, de a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának éveire és az Országos Széchényi Könyvtárra már nem jutott idő. Péter is elfáradt, Lajos 45 perc után egyre nyugtalanabbul mocorgott, így a folytatás mellett döntöttek, valamikor.
• 
  A tömegsír mélyéről szóló költészet – Radnóti Miklós és egy megrendítő könyv a Csevejben. Kincsespolc 4. 29.10.2026 21m

  A tömegsír mélyéről szóló költészet – Radnóti Miklós és egy megrendítő könyv a Csevejben. Kincsespolc 4.Mi történik, ha egy kortárs román költő több mint nyolcvan évvel Radnóti Miklós halála után párbeszédbe kezd a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjával? Hogyan válik a költészet az emlékezés, a gyász és az emberi méltóság őrzőjévé?A Csevej legújabb, 57. adásában Madarász Tímea vendége Juhász István, vagy ahogyan sokan ismerik, Pityu, irodalomterapeuta, az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársa. A beszélgetés apropója Radu Vancu Kaddis Radnóti Miklósért című kötete, amely Radnóti életének tragikus végéből, verseiből kiindulva teremt különleges irodalmi párbeszédet.Szó esik Radnóti életéről és költészetéről, a versek továbbéléséről, valamint arról, hogyan szólíthatja meg egy mai szerző a múltat úgy, hogy az a jelen olvasójához is közel kerüljön. Egy kötet, amely egyszerre megrendítő és elgondolkodtató, és amely után talán másként olvassuk majd Radnóti sorait.🎙️ Madarász Tímea műsorvezető beszélgetőpartnere Juhász István, a hangzásért pedig Solymosi Ákos hangmérnök felel.📚 A kötet az Országos Idegennyelvű Könyvtárban is megtalálható és kölcsönözhető.Tartalom:00:00 Intro01:35 Iratkozzanak fel02:20 Hetedik ecloga, részlet 04:03 Podcastos irodalomóra Radnóti MiklósrólForrások + ajánlott olvasmányok: André Ferenc, [Puskás Panni (rip.)]: Miért ír a leghíresebb román költő Radnóti Miklósról verseskötetet? | ÖT. https://ot.hu/ot/miert-ir-a-leghiresebb-roman-kolto-radnoti-miklosrol-verseskotetet/Radnóti Miklós | Magyar Életrajzi Lexikon | Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/radnoti-miklos-77629/Radnóti Miklós: 1944 és Bori notesz. [Budapest], Magyar Helikon, 1970. OIK-katalóguslink (közös kötet adatok): https://opac3.oik.oszk.hu/hu/record/-/record/oik-goliat501671Radu Vancu | Wikipédia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Radu_VancuRadu Vancu, [ford. André Ferenc]: Kaddis Radnóti Miklósért. Budapest, Prae, 2025. OIK-katalóguslink: https://opac3.oik.oszk.hu/hu/record/-/record/oik-goliat1868262Szentirmai Mária: A holtak feltámasztása – Radu Vancu Kaddis Radnóti Miklósért című kötetéről | Litera. https://litera.hu/magazin/kritika/a-holtak-feltamasztasa-radu-vancu-kaddis-radnoti-miklosert-cimu-koteterol.html
• 
  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – OSZK MEK HANGOSKÖNYVEK 29.10.2026 11h 59m

  Légy jó mindhaláligMVGYOSZ hangoskönyvek [Misi összekucorgott a középső padsorban, az első pad szélén, s emegett, reszketett. A homlokát a kezére fektette, a hideg rázta, vacogott a foga, s a vacogás taktusára egyszerre csak elkezdte mondani: Simonyi - óbester - kisgyerek - korába... felmászott - eccera - verestoronba...
• 
  Öt magyar népmese – A kis gömböc és társai – OSZK MEK Hangoskönyv 09.10.2026 49m

  "Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, de az Óperenciás-tengeren még innen, volt egyszer egy nyomorult szegény özvegyasszony, akinek csak az a szerencséje volt, hogy csupán egyetlen gyermeke született, egy fia; mert ha sok gyermeke lett volna, talán étlen-szomjan kellett volna a nagy szegénység miatt elpusztulniok."00.00 A kis gömböc05.16 A huszár és a szolgáló 10:29 A háromágú tölgyfa tündére 24:48 A halkisasszony 39:16 A muzsikáló ezüstkecske48:53 Az alkotókeredeti kiadvány: Öt magyar népmese hangillusztrációval [elektronikus dok.] / [Illyés Gyula] felolvasó Geszti Eszter, Hényel Annamária, Sánta Emese[Budapest] : REMLACVOX kiadvány, 2008
• 
  Közös történelmünk szlovák építőkövei – a Széchényi-könyvestről a Katolikus rádióban 24.09.2026 18m

  A Közös történelmünk szlovák építőkövei című könyvben Käfer István tizennégy tanulmánya és négy esszéje kapott helyet, a régi szlovák irodalom, kultúrtörténet és folklór témakörében. Az emlékötetet Mészáros Andor, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány elnöke, az ELTE BTK Művelődéstörténeti tanszék habilitált egyetemi docense; Tibor Žilka, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Karának egyetemi tanára és Kovács Eszter tudományos kutató, az OSZK Régi Nyomtatványok Tára munkatársa mutatta be az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek című programsorozatának nyitó eseményén.A három Käfer-tanítvánnyal Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. Köszönjük Katolikus rádió.
• 
  Benedek Elek: Honszerző Árpád – OSZK MEK Hangoskönyv 15.09.2026 5h 9m

  Az eredetileg 1907-ben napvilágot látott Honszerző Árpád életrajzi regénnyé összeálló legendárium. Novellisztikus legendaföldolgozásai a ködbevesző őstörténet egyik meghatározó állomásától, a Dnyeszter menti táborhelytől a honfoglalásig, illetve Árpád 907-ben bekövetkezett haláláig követik nyomon vezér és népe sorsát. Bármennyire is érvényesül az epikus egységekből fölépülő műben a romantika fölnagyító, megszépítő, helyenként túldimenzionáló vagy szentimentálissá formáló tulajdonsága, az író nem hallgatja el a tragikus, szomorú történéseket, a megrendítő haláleseteket, a vesztes ütközeteket sem.Benedek Elek végső soron Árpádban, a "legnagyobb magyarban" Attila örökösét rajzolta meg, aki ősei földjére tért vissza, vezette haza nemzetét, és alapította meg a hunoktól örökölt hazát.Regék világa A farkas khán leánya A "kemény" Niketász Apa és fia A nemzetgyűlés Átkelés a Dunán Világszép Hajna Hajnáért Hajnát! A nagy leszámolás Indul a magyar Attila földjére Az alpári síkon A fehér ló Pusztaszer Kilencszázhét
• 
  A történelemről olvashatóan – Szőts Zoltán Oszkár és az Ujkor.hu 13.09.2026 51m

  A Csevej 56. epizódjában dr. Szőts Zoltán Oszkárt, az Újkor.hu főszerkesztőjét láttuk vendégül, aki 2008 és 2015 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. Mint történész PhD-fokozattal rendelkezik és rendszeresen publikál, de sokan tudománykommunikátorként, újságíróként, szerkesztőként, szervezőként és közgyűjteményi szakemberként is ismerik. A beszélgetés idején főállásban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársa volt. De hogyan lett történész abból a gyerekből, akit nagyapja eredetileg matematikusnak szánt? Tóth Péter és Solymosi Ákos készítette a műsort.A beszélgetésben természetesen szóba került az OSZK-ban töltött hét év is: hogyan került a nemzeti könyvtárba, mit adott számára az itteni munka, és milyen kutatási lehetőségeket jelentett az OSZK egykori első világháborús gyűjteményével való foglalkozás. Beszélgettünk a kutatás és a szerkesztés kapcsolatáról, az első világháború magyar történetírásáról, valamint arról is, hogyan változott az idők során a történelmi emlékezet. Közben természetesen egészen más témák is előkerültek: szó volt a „lapos banánokról”, a pornóbirodalom emlékezetéről, és arról is, hogy milyen történelmi filmet készített volna Zoli, ha egyszer lehetősége nyílt volna rá – például egy életrajzi filmet egy civil életéből az első világháborús frontjára kerülő értelmiségiről, aki az összes bajtársát elvesztve kerül haza, és kell visszailleszkednie a családjába.Az Újkor.hu történetét is végigvettük az ötlettől a 2014-es induláson át a tízéves jubileumig. Szó esett az első világháború centenáriumáról, az oldal önálló szakmai műhellyé válásáról, valamint arról, hogyan alakult át az elmúlt években a történelmi ismeretterjesztés. Megbeszéltük azt is, hogyan illeszkedtek egymáshoz az oldal különböző rovatai – a Magyar történelemtől és Világtörténelmen, a Portrén és az Oktatáson át a Mozgóképig és a TheHistoryGeekig –, kikből állt az Újkor.hu szerzői közössége, és mit jelentett a gyakorlatban a szerkesztői szabadság. Szó esett az Újkor.hu mögött álló alapítványról is, amelyet az olvasók támogatásukkal segíthettek, hogy a lap még több és még jobb tartalmat készíthessen.Végül arról is beszélgettünk, mit jelentett történésznek lenni egy olyan korban, amikor a történelem nemcsak könyvekben és tanulmányokban jelent meg, hanem a YouTube-on, Instagramon, podcastokban és rövid videókban is. Hol húzódott a határ történettudomány és ismeretterjesztés között? Lehetett-e politikamentesen történelmet írni? És természetesen az is kiderült, hogy az Újkor.hu kiknek szólt, illetve lehetett-e a történelmet egyszerre komolyan és játékosan, akár „geekesen” is megmutatni.
• 
  A mohácsi csata egy jó történet #CSEVEJ55 Farkas Gábor Farkas 29.08.2026 51m

  Mi köze van egymáshoz Kulcsár Péternek, Ottlik Gézának és Mohácsnak? És hogyan kerül mindez egy könyvtár kutatótermébe, régi könyvek, különös olvasók és váratlan felfedezések közé?A Csevej 55. adásában Farkas Gábor Farkas könyvtáros mesél arról, hogyan talál rá a kutatóra a múlt, miért lehet egy több száz éves történet ma is személyes, és hogyan lesz egy könyvből vagy egy apró nyomból izgalmas nyomozás. Szóba kerül Kulcsár Péter és a mohácsi csata története, Ottlik Géza és az Iskola a határon, de az is, hogy mit tanulhatunk a múltból a jelenről – és miért lehetnek a legfurcsább kérdések a legfontosabbak.Vajon a kutató választja a témáját, vagy a téma talál rá? Mekkora szerepe van a véletlennek egy felfedezésben, és mi történik akkor, amikor egy apró hiba miatt valami nem stimmel a történetben? Lehet-e kapcsolatot teremteni több száz éve élt emberekkel egy könyvön, kéziraton vagy egyetlen mondaton keresztül? A 35 éves régi könyves tapasztalattal rendelkező, önjáró, Jethro Tull-rajongó könyvtárossal Tóth Péter beszélgetett. A Csevej hangmérnöke Solymosi Ákos volt.Farkas Gábor Farkas előadásai 2026-ban:Régi krónikáink varázslatos világa – sárkányok, üstökösök, merényletek szeptember 21. 12.00, Lovászpatona október 6. 10.00, Jászapáti október 13. 18.00, Perbál november 18. 17.30, Csákvár „Nekünk Mohács kell” – Mohács emlékezete és II. Lajos rejtélyes halála szeptember 29. 17.00, Pusztamonostor október 15. 14.00, Nagykanizsa november 10. 11.00, Sajókeresztúr november 12. 17.00, Kisbér
• 
  „Inkább író, mint nő” – Kádár Erzsébet és a Nyugat. Baranyai Laura #csevej 54 10.08.2026 1h 3m

  Kádár Erzsébet neve ma már ritkán kerül szóba, pedig a két világháború közötti magyar irodalom egyik rendkívüli alkotója volt. A Baumgarten-jutalmat kapó író, festő, kritikus életművét korai halála és a töredékesen fennmaradt hagyaték hosszú időre a feledés homályába vonta. De mitől lehet ma is érvényes az a hang, amelyet egykor a Nyugat olvasói ismertek és elismertek?A Csevej 54. epizódjában Tóth Péter vendége Baranyai Laura, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának kutatója, aki doktori kutatásában Kádár Erzsébet kéziratos hagyatékát dolgozza fel. A beszélgetésből kirajzolódik egy rendkívüli életút: egy írónőé, aki festőként indult, a korszak legjelentősebb alkotóival dolgozott együtt, mégis háttérbe szorult az irodalmi emlékezetben.Az adásban szó esik a Harminc szőlőskosár című kötetben megjelent, Reggeltől estig című, jelentős szakmai figyelmet kiváltó novelláról, a női sorsok és társadalmi szerepek ábrázolásáról, Illés Endréhez fűződő kapcsolatáról, valamint arról is, hogyan segíthetik a kéziratok és a levéltári források egy elfeledett életmű felfedezését. Vajon miért írta Vas István, hogy Kádár Erzsébetet „sem folytatni, sem elfelejteni nem lehet”?
• 
  Kossuth Lajos torinói könyvtára – Elbe István – CSEVEj53 25.07.2026 1h 3m

  A Kossuth-kultusz nemcsak szobrokban és emléktáblákban él tovább, hanem könyvek lapjain is. Vajon mit mesél egy csaknem ötezer kötetes magánkönyvtár Magyarország egyik legismertebb államférfijáról? Milyen történetek rejtőznek a dedikációk, a személyes bejegyzések és az emigráció éveiben kapott könyvajándékok mögött?53. csevejünk vendége Elbe István, aki kiadványában a Kossuth-könyvtár legkülönlegesebb darabjait mutatja be. A könyv szerkesztőjével beszélgetünk dedikált kötetekről, díszalbumokról, az államférfi saját kézjegyéről és arról, hogyan rajzolódik ki egy egészen emberi Kossuth a könyvek történeteiből.Tartsanak velünk egy izgalmas könyvtári nyomozásra, ahol a kötetek nemcsak olvasmányok, hanem történelmi források is. A felvételben Solymosi Ákos működik közre, a beszélgetést Tóth Péter vezeti.Iratkozzanak fel csatornánkra, hogy ne maradjanak le a nemzeti könyvtár legújabb beszélgetéseiről!
• 
  Az esti lassú Duna folyó mellett borozó janicsárok. Henry Blount: Utazás a Közel-Keleten #CSEVEJ52 11.07.2026 40m

  Tényleg sok bort ittak a janicsárok? Lassabban folyik-e a Duna pontban éjfélkor és délben? Egy angol utazó szerint mindkét kérdésre igen a válasz – és ez csak az egyik meglepetés abból a csaknem négyszáz éves útleírásból, amely most először jelent meg magyar nyelven.Henry Blount Utazás a Közel-Keleten című műve 1636-ban született meg, amikor szerzője hónapokon át járta az Oszmán Birodalmat, útja során pedig a hódoltsági Magyarországot is érintette.A Csevej vendége Bakonyi Zsuzsanna történész, régi könyves kutató, a kötet fordítója és sajtó alá rendezője. Vele beszélgetünk arról, hogyan lett egy XVII. századi angol útleírás a kor egyik legnagyobb bestsellere, milyen volt a török uralom alatti Magyarország, mit látott egy kíváncsi angol arisztokrata Nándorfehérváron, és valóban olyan szabadon borozgattak-e a janicsárok, mint ahogy azt Blount állítja.Az adásban szó lesz az út fordításának kulisszatitkairól, az Apponyi-gyűjtemény különleges darabjairól és arról is, hogy miért tud ma is újat mondani egy négyszáz éves könyv. A beszélgetést különleges felolvasás színesíti: Egyed Balázs, a fordító fia Henry Blount művéből olvas fel részleteket.De ez még csak a kezdet. Kiderül az is, hogyan kell segíteni egy elakadt tevén, miként menekült meg Henry Blount attól, hogy rabszolgának adják el, esténként miért mert mindössze három pohár bort meginni, hogyan került kapcsolatba az oszmán igazságszolgáltatással, és persze milyen volt Konstantinápoly, Kairó és a hódoltsági Magyarország, a Duna és a Száva találkozása egy kívülálló angol szemével.A Csevej házigazdái Tóth Péter kulturális menedzser és Solymosi Ákos hangmérnök. Ha szereted a történelem rejtett történeteit és az olyan könyveket, amelyek teljesen átírják a múltunkról alkotott képet, iratkozz fel a csatornára, kapcsold be az értesítéseket, és segíts elérni a következő nagy mérföldkövet: a 10 000 feliratkozót!
• 
  Csehov: Sirály – OSZK MEK Hangoskönyv 24.06.2026 2h 28m

  Anton Pavlovics Csehov: Sirály – OSZK MEK HangoskönyvSzínjáték négy felvonásban fordító: Makai Imre felolvasó Szoboszlai ÉvaÉn átkoztam, gyűlöltem magát, Nyina, eltéptem a leveleit, fényképeit, de minden pillanatban tudtam, hogy a lelkem örökre magához van láncolva. Nem bírom kivetni a szívemből, Nyina... Hirtelen félbeszakadt az ifjúságom, és úgy rémlik, mintha már kilencven évet éltem volna ezen a földön.https://mek.oszk.hu/03100/03173
• 
  Hogyan nem késtek el a csehek a mohácsi csatából? #csevej 51 20.06.2026 47m

  Mohácsot többnyire a magyar történelem legnagyobb tragédiájaként tartjuk számon. De vajon valóban csak a magyarok ügye volt? Miért harcoltak cseh és morva katonák II. Lajos seregében? Mit tudunk ma a cseh részvételről, és hogyan emlékeznek erre az eseményre Csehországban?Az OSZK Csevej következő adásának vendége Tuček Viktor történész-kutató, aki a Mohács 500 program keretében a cseh katonák szerepét és Mohács helyét vizsgálja a cseh történelmi emlékezetben.A beszélgetés során szóba kerül II. Lajos személye is, aki nemcsak Magyarország, hanem Csehország királya volt. Vajon miért halványult el ennek emlékezete a cseh köztudatban? Tényleg elkéstek a cseh segélycsapatok, vagy a történet ennél jóval összetettebb?Egy izgalmas beszélgetés Közép-Európa közös történelméről, új kutatásokról, történelmi mítoszokról és a mohácsi csata kevéssé ismert szereplőiről.🎓 Vendég: Tuček Viktor történész🎧 Hangmérnök: Solymosi Ákos🎙 Beszélgetőtárs: Tóth Péter kulturális menedzser#podcast
• 
  Kutatás és flow, Zsupán Edina klasszika-filológus #CSEVEJ50 31.05.2026 55m

  A jubileumi, 50. Csevej vendége Zsupán Edina klasszika-filológus, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, a HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, az MTA doktora.De ez most nem a corvinákról szól.Hanem a kutatói pálya kialakulásáról. Egy Zalából induló életútról, Csesztregről, az Eötvös-kollégiumról, latinról és ógörögről, régészetről és újgörögről, tanításról, Bizáncról, transzcendenciáról és arról, milyen ma elhivatott kutatóként élni egy zajos világban.🎧 Solymosi Ákos hangmérnök🎙️ Kérdez: Tóth PéterEz a jubileumi, 50. Csevej.#OSZKÉLET
• 
  A papír titka, amit kevesen ismernek – Szebelédi Zsolt vízjelkutató CS49 05.04.2026 1h 4m

  Mit lehet kiolvasni egy papírból, amit első ránézésre észre sem veszel? Az OSZK 49. beszélgetésében Szebelédi Zsolt történész, neolatinista, a nemzeti könyvtár kutatója mesél arról, hogyan segítenek a vízjelek a kéziratok és könyvek korának, eredetének és hitelességének meghatározásában. A műsort Tóth Péter vezeti, a munkát Solymosi Ákos segíti.A beszélgetésben szóba kerül, hogyan kerül a vízjel a papírba, milyen lépésekből áll egy vizsgálat, és hol helyezkedik el a vízjel a datálás és az azonosítás eszköztárában. Konkrét példákon keresztül megmutatjuk, hogyan derülhet ki egy dokumentumról, hogy nem az, aminek mondják, és hogy léteznek-e jellegzetesen magyar vízjelek vagy papírmalmok. Az is kiderül, miben különbözik az egyedi vízjelek vizsgálata a típusok elemzésétől, és miért fontos az egységes leírási rendszer.A „Vízjelvilág” egy Facebook-oldalon megjelenő szerelemprojekt, amely ezt a különleges területet igyekszik közelebb hozni a nagyközönséghez. Posztokat elemzünk, hogyan kapcsolódik mindez a magyar papírtörténethez, milyen példákat ismerünk a közelmúltból – akár a diósgyőri papírgyár vízjeleire –, és hogy a digitális korban miért marad továbbra is releváns ez a kutatás, illetve hol érdemes elkezdenie annak, akit mélyebben is érdekel.
• 
  Amikor a könyvtár Amerikából jön – Háromká magazin a könyvtárosoktól 22.03.2026 38m

  Mi történik a könyvtárakkal a digitális korszakban, és van-e jövője a könyvtáros szakmának a mesterséges intelligencia árnyékában? Az Országos Széchényi Könyvtár Csevejének legújabb epizódjában Szeifer Csaba, a Háromká könyvtári magazin főszerkesztője és Szüts Etele, a Könyvtári Intézet vezetője, egyben a szerkesztőbizottság elnöke beszélgetnek ezekről a kérdésekről.A beszélgetést Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója vezeti, a technikai háttérért pedig Solymosi Ákos hangmérnök felel. Az epizódból kiderül, hogyan született meg a Háromká a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros utódjaként, milyen témák és műfajok jelennek meg a magazinban, és milyen kihívásokkal szembesül ma egy szakmai szerkesztőség.Szó esik szakmai párbeszédről, együttműködésekről és a könyvtári világ átalakulásáról is. A digitalizáció és az AI hatása megkerülhetetlen: a beszélgetés arra is választ keres, hogyan tud a könyvtáros szakma alkalmazkodni, és milyen irányba fejlődhet a következő években – akár új platformok és formátumok felé nyitva.#podcast #csevej #könyvtár
• 
  Kulcsár Péter öröksége és az elfeledett magyar krónikások #Mohács500 14.03.2026 54m

  Az Országos Széchényi Könyvtár podcastjának 47. epizódjában a kora újkori történetírás világába utazunk. Vendégünk Kasza Péter, a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, akivel nemcsak a magyar historiográfia kulcsfiguráiról beszélgetünk, hanem arról is, hogyan születnek és formálódnak történeti narratíváink a források mögött.A műsor házigazdája Tóth Péter, a nemzeti könyvtár kulturális megosztója, a beszélgetést pedig Solymosi Ákos hangmérnök rögzítette és vágta.Szó esik arról, miért viseli a kutatócsoport Kulcsár Péter nevét, és milyen örökséget hagyott a magyar irodalom- és történettudományban. Megismerjük a kutatócsoport tevékenységét, az OSZK és a Szegedi Tudományegyetem együttműködését, valamint azt is, hogyan kapcsolódnak be fiatal kutatók ebbe a munkába.A beszélgetésben konkrét kutatások is előkerülnek: Wolfgang Lazius udvari történetíró szerepe a Habsburg-kori történeti narratívák kialakulásában, az új Zermegh János-kiadás vagy Szerémi György különös történetei a Magyarország romlásáról című műből.A beszélgetés végén már a Mohács 500-ba is belecsapunk: milyen kutatások, konferenciák és együttműködések várhatók a jubileum kapcsán, és hogyan segíthetnek a régi krónikások szövegei abban, hogy újraértelmezzük a magyar történelem egyik legfontosabb korszakát.#Mohács #podcast #történelem
• 
  William Shakespeare: Hamlet – OSZK MEK Hangoskönyv 24.02.2026 3h 55m

  Shakespeare legnagyobb és világszerte legismertebb tragédiája a Hamlet: az elmúlt három évszázadban az emberiség legnagyobb elméi az elragadtatás hangján szólnak róla. Már a XVII. század végén a jeles angol költő és kritikus, Dryden, a Hamletre célozva állapítja meg, hogy más drámaírók csupán utánozzák a természetet, Shakespeare pedig "maga a természet". A XIX. században Hazlitt azt mondja, hogy "mi magunk vagyunk Hamlet". A nagy XIX. századi orosz kritikus, Belinszkij a Hamletet "a drámai kötlők királyának sugárzó koronájában" a legragyogóbb gyémántként becsüli. Elragadtatott magasztalóinak sorát folytathatnók Voltaire, Goethe, Hegel, Taine nevével, vagy a magyar irodalom nagy XIX. századi klasszikusaival.MEK: https://mek.oszk.hu/06200/06233/index.phtml
• 
  Velence mindent tudott a mohácsi csatáról – Marin Sanudo napkönyve #CSEVEJ 46 15.02.2026 1h 3m

  A 16. század elején követek, kereskedők, papok, katonák és alkalmi informátorok sűrű hálózata szállította a híreket Budáról, Konstantinápolyból és a magyar végvidékről a lagúnák városába. Sokszor gyorsabban és pontosabban, mint ahogyan Magyarországon belül terjedtek.46. csevejünkben újra Mohács lesz a téma – de ezúttal elmegyünk egészen Velencéig. Azt vizsgáljuk, hogyan jutott el az 1526-os mohácsi csata híre a Velencei Köztársaságba, és miért nem a hivatalos diplomáciai csatornákon; mennyire volt pontos Velence képe a magyarországi eseményekről. Vendégeink Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoportjának tagja, valamint Bárány Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.Velük beszélgetünk a velencei–magyar kapcsolatok történetéről, a törökkérdésről, a hírszerzés működéséről és arról, miért vált Velence a kor egyik legfontosabb információs hatalmává. A beszélgetés vezetője és szerkesztője szintén egykori debreceni diák: Tóth Péter digitálistartalom- és kommunikációs referens. A csevej elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. A nemzeti könyvtár stúdiójában felvett műsorban kiemeljük a Velence hangja című ismeretterjesztő Facebook-sorozatot is, amely 2025 márciusában indult a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport oldalán. A Szovák Márton által szerkesztett sorozat Marin Sanudo monumentális naplóját, napkönyvét, a Diariit szólaltatja meg a közösségi média nyelvén: rövid, forrásközeli bejegyzéseken keresztül mutatja meg, hogyan működött a velencei információgyűjtés, miként keringtek a politikai és katonai hírek Európában, és hogyan jelent meg a mohácsi csata a kortárs velencei emberek szemében.Tartalom01:09 Sanudo, a velencei gazdag grafomán03:26 A Debreceni Egyetem „lement” a közösségi médiába08:20 A Velencei Köztársaság a korabeli hatalmi rendszer főszereplője13:25 Kereskedői érdek kontra politikai kapcsolattartás19:53 Aranyértéke van a hírnek, a rejtjeles módszerek26:35 A napkönyves Sanudo kiválasztása33:37 A források kivonatolt lemásolása38:16 Közösségi médiás visszaszámlálás a csatáig43:35 Féligazságok alkalmazása a hazugság legismertebb formája50:11 Sanudo szövege magyarul57:59 Európai léptékben is óriási anyag Szovák Márton adatbázisa#csevej #podcast #Mohács